Forrás: MTI | 2015. 04. 15. 20:45:00
A romokból ítélve a fal most talált darabja több mint 10 kilométeren át húzódott és kilenc szakaszra tagolódik.
A kínai nagy fal újabb szakaszát fedezték fel régészek az északnyugati Ninghszia-Huj Autonóm Terület és a szomszédos Kanszu tartomány határa mentén, cáfolva ezzel azt a közkeletű helyi vélekedést, hogy a régióban egykor nem védték magukat e hagyományos módon a behatolók ellen.
A romokból ítélve a fal, amelyet a Csin-dinaszia (Kr. e. 221-Kr. u. 206) idején építettek, több mint 10 kilométeren át húzódott és kilenc szakaszra tagolódik. Csou Hszing-hua szakértő, a kutatócsoport tagja a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, a felfedezés még egészen friss, a nyomokra március és április hónapban leltek. „Végre teljes valójában láthatjuk a Csin nagy falat” – hangoztatta.
A ninghsziai Nancsangtan település és a Sárga-folyó déli partján lévő kanszui Csingjuan megye között talált – csaknem 10 kilométeren át vezető – falrom hat szakasza köves, illetve löszös alapanyagból készült. A Tamiao térségben lévő folytatás szakaszait viszont – körülbelül 50 méter hosszan és 5 méter magasra – kizárólag löszös anyagból építették.
Csou elmondta, hogy a Csin-állam a befagyott Sárga folyón átkelő idegen hódítók elleni védekezéshez épített erődítményeket a folyó melletti völgyben. A Csin-állam a Hadviselő államok időszakában (Kr.e 475-221) elért hadisikereinek köszönhetően alapította meg végül a Csin-dinasztiát.
A kínai nagy falat a leghosszabb, emberkéz által emelt építménynek tekintik, de nem egyetlen, több ezer kilométeren át kígyózó és hullámzó fal. Az egyes szakaszok a Kr. e. 3. századtól csaknem kétezer éven át épültek, elsősorban északi és nyugati nomád törzsek támadásainak visszaverésére szolgáló erődökként szolgáltak.
A fal hosszát 6260 kilométerben állapították meg, amikor 1987-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A kínai központi kormány több százmillió jüant költött már a védelmére, állagának megóvására, de sajtójelentésekből tudni, hogy sok helyütt a természet, az erózió, másutt az emberi beavatkozások következtében állaga romlik. Vannak részei, amelyek már az enyészeté váltak, vagy – védettsége ellenére – elbontották őket. Olykor meg újabb és újabb szakaszok felfedezéséről is hírt adnak.
