A mágnesezés a mágnesesség hatásán alapuló gyógyító erő. A módszer követői és hívei szerint olyan emberek vannak ennek a képességnek a birtokában, akik alkalmasak arra, hogy kézrátétellel gyógyítsanak vagy legalábbis bizonyos fájdalmakat enyhíteni tudjanak.
Az elnevezés és módszer Franz Anton Mesmer német orvostól ered, aki először alkalmazta a modern európai gyógyászatban a hipnózist hisztériás betegek kezelésére, és a hatást helytelenül az úgynevezett állati delejezéssel, a mágnesezéssel magyarázta.
A mágnesezést követői és alkalmazói szellemi gyógymódnak tartják, ami a keresztény hitben gyökerezik. A mágnesezéshez szükség van egy külső, transzcendens erőre. Ez az erő önmagában nem tudna hatást kifejteni, kell hozzá a közvetítő különleges képessége. Aki magnetizál, csupán médium, akin keresztül a betegbe áramlik a gyógyító kozmikus isteni erő. Mesmer azt vallja, hogy minden embert mágneses tér vesz körül, ez az aura vagy kisugárzás.
Tanítása szerint akkor keletkezik a betegség az emberi szervezetben, ha az aura zavart szenved. A magnetizáló személy megkísérli, hogy kezét a beteg szerv fölé helyezve energiát adjon át a beteg szervezetnek, vagyis a maga erős, egészséges aurájából ad át egy bizonyos mennyiséget, kicseréli a beteg energiájával. A betegre átvitt energia aktivizálja szervezetének öngyógyító erőit. Az elektromágneses terek hatását az orvostudomány is felhasználja, például lassan gyógyuló csonttörések esetén, a tartó és a kötőszövetek sérülésénél, idegrendszeri és nőgyógyászati betegségeknél. A kezeléshez szükséges mágneses hullámokat gépekkel állítják elő.
Forrás: lifepress
