Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 04. 13. 12:43:00, Illusztráció – Félő, hogy védett madarak is áldozatául eshetnek a pockok elleni irtóhadjáratnak. (MTI-fotó)
Túlzott, illetve engedély nélküli mezőgazdasági vegyszerhasználat miatt sorra hullottak el az erdei, mezei vadak is Békés megyében, nem csak a szántókat pusztító pockok. Különlegesen büdös szerrel lehetne legközelebb elkerülni, hogy hasonló történjen.
Békés megyében emberemlékezet óta nem tapasztaltak akkora mezeipocok-inváziót, mint tavaly nyáron és ősszel. A művelés alatt álló területeken gazdálkodók rágcsálóirtó szereket vetettek be – ki-ki a maga tudása szerint védekezett. A gond abból lett, hogy a nem szakszerű rágcsálóirtás miatt a pockok mellett a vadak is nagy számban elhullottak. Volt, aki fagyállóval és egyéb tiltott szerekkel próbálta pusztítani a pockokat, más pedig ugyan engedélyezett anyagot használt, de nyakló nélkül.
Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés megyei szervezetének elnöke a Kossuth Rádiónak azt mondta, tapasztalatuk szerint a megyei kormányhivatal által engedélyezett szer, a Redentin, ha szakszerűen használták, nem okozott vadelhullást. A problémát az okozza, ha valaki a hatóság által előírt mennyiség többszörösét juttatja ki egy területre, nem szabályos módon, hanem például műtrágyaszóróval. Mivel hatalmas mennyiségű mérgezett csali kerül ki – általában kukorica –, a környékbeli vadak is nagy eséllyel esznek belőle.
Vadelhullás pocokméregtől – 180 perc
Az igazán jelentős problémát nem is a túlzott mennyiségű Redentin okozta, hanem más, nem engedélyezett szerek használata – talán spórolásból vagy tudatlanságból. Olyan patkány- és egérméreg, a Prokum B került ki például a szántókra, amelyet szigorúan csak zárt térben lehetne bevetni a rágcsálók ellen.
Csak a Dózsa György Vadásztársaság területén nyolcvan őz és tíz nyúl hullott el, és Hrabovszki Jánosék máshol is tapasztalnak őzelhullást rendesen. A vadászok az elpusztult állatokból és a területen talált szerből vett minták szakhatósági eredményét várják.
A földekre került töméntelen mennyiségű rágcsálóirtó szer megtette a hatását, lényegesen csökkent a pocokállomány, de a még kint lévő méreg és a mérgezett pocoktetemek – amelyek a ragadozók, dögevők számára halálos táplálékká válhatnak – továbbra is veszélyeztetik a vadakat, köztük a védett sasokat. Nagyfokú természetkárosítás is bekövetkezik tehát túl az őzelhulláson.
Az érintett hatóságok szakemberei április 7-én tanácskozást hívtak össze a probléma megoldására, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Békés megyei szervezete pedig vállalta, hogy újságjában, illetve elektronikus hírlevélben tájékoztatja tagjait az irtószerek helyes használatáról.
Hrabovszki János arról is beszélt, a vadászkamara azt kérte a kormányhivataltól, hogy ha a megye területén engedélyt adnak egy gazdálkodónak a Redentin használatára, akkor a föld használójának kötelezően értesíteni kelljen a helyi vadgazdálkodót, aki ellenőrizheti, hogyan szórják szét a mérget az adott területen. Ez törvény szerint eddig is így volt szabályos, de nem követelték meg – tette hozzá.
A vadászkamara az engedélyezett rágcsálóirtó szer összetételén is változtatna, hogy az ne tehessen kárt a vadakban. Ha a Redentin iparilag előállított húsliszttel kevernék, az olyannyira büdössé válna, hogy a nyúl és az őz nem kóstolna bele.
