A Börzsöny-hegységben, Szobtól kb. hét km-re északra fekszik Márianosztra, Magyarországnak egyik ősi, történelmi nevezetességű kegyhelye. Márianosztrát a szentéletű Nagy Lajos király alapította 1352-ben. Az akkor még lakatlan erdőben, egy gyönyörű völgyben, kolostort és templomot építtetett kedvelt pálos szerzetesei részére. A nosztrai monostorban megfordult Kapisztrán Szent János, Hunyadi János és Mátyás király is.
Folyamatosan működött 1526-ig, amikor a törökök ostromát verték vissza a szerzetesek. 1525 után a törökök elől azonban el kellett menekülniük és a kolostor a templommal együtt elnéptelenedett és romossá vált. 1687-ben is romosnak írták le.
1711-ben Buda visszafoglalása után negyed századdal érkezett két pálos az újjáépítés előkészítésére, és a helyreállítás 1712-ben kezdődött meg Széchenyi György esztergomi érsek alapítványából. Az újjáépítéskor megtartották azt a középkori pálos építészeti szabályt, hogy a szentély és a hajó hossza egyforma legyen. Az újjáépített templomot 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelték föl. A szertartást Esterházy Imrének, a pálosból lett esztergomi érseknek kellett volna végezni, betegsége miatt azonban segédpüspökét, Berényi Zsigmondot, a későbbi pécsi püspököt küldte maga helyett. A kolostor körüli erősítésekről okleveles említést nem ismerünk. A legkorábbi adat egy 1694-ből származó térképen szereplő ábrázolása. A templom és a kolostor tömbjét téglalap alakban egyenes fal övezte, amelyből a déli oldalon két félköríves bástya és egy szögletes kaputorony ugrott előre. Ez a rajz egyúttal az egyetlen alaprajzi ábrázolása ennek az erődített kolostornak. 1732ből egy madártávlati kép mutatja még a lőréses falat és két szögletes sarokbástyát, utóbbiak feltehetően a korábban félköríves bástyák átalakítását jelentik.
A XVIII. században híres írók és költők éltek falai között (Ányos Pál, Verseghy Ferenc, Virág Benedek). 1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendet. Ezt követően a kolostor katonai raktár volt, kórház, majd 1854 óta fegyintézet.
A továbbiakban már csak néhány futólagos említést tudunk. 1799ben „bástyákat” említenek, 1837-ben pedig azt olvashatjuk: „Vastag bástyafalak környezik a két testvérépületet (ti. a kolostort és a templomot), melyeken több ágyú – ablak – nyílások szemlélhetők, honnan is háborús időkben védelmezé magát a szerzetes gyülekezet”. Utoljára 1843-ban és 1851-ben említik, hogy a templomot hajdan „sáncokkal” erősítették. A XIX. századi ábrázolások azonban, a leírásokkal ellentétben már nem tüntetik fel az erődítésmaradványokat. A kolostor jelenlegi állapotában nem látni erődítésnyomokat, ezeket a múlt század 60-as éveiben, az épület börtönné való átalakításával nyílván eltüntették.
Az erődítések építési idejét, az egyetlen ránk maradt alaprajz alapján, a XV – XVI. századba helyezzük.
Cím: MárianosztraNagy Lajos király tér
Tel: +36 (27) 570 770
E-mail: [email protected];[email protected]
Web: www.marianosztra.hu
