Surján Orsolya országos tiszti főorvos megerősítette, hivatalosan is járvány van, méghozzá közepes intenzitású. Az idei influenzaszezon szokatlanul korán, már karácsony előtt átlépte a járványküszöböt. A vírus egyik új altípusa különösen a fiatalokat érinti.
Az év negyedik hetében mintegy 60 500 ember fordult influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, ami 30 százalékos emelkedés az előző héthez képest. Akut légúti fertőzéssel pedig 250 ezren keresték fel orvosukat.
Most egy közepes intenzitású influenzajárványnak még a felszálló szárában vagyunk
– mondta Surján Orsolya. Járványról pedig akkor beszélünk, amikor 100 ezer lakosra vetítve 200 fő fordul orvoshoz. Ezt a határt már a második héten elértük, sőt már december végén, karácsony előtt is átléptük.
Váratlan korai kezdés – új altípus jelent meg
Szokatlan esemény volt a tiszti főorvos szerint, hogy karácsony előtt átléptük a járványküszöböt. Az influenza beindulása hagyományosan a karácsonyi szünet után, január–februárban szokott kezdődni. Az idei korai kezdés oka egy új influenza-altípus megjelenése volt, amely a H3-as típusnak egy módosult változata. A probléma, hogy amikor ezt a szubtípust először észlelték tavaly, már túl késő volt módosítani az őszi influenzaoltás összetételét, vagyis a mostani vakcinában nem szerepel ez az új variáns.
Oltási tévhit leleplezve, most oltassunk, vagy ne oltassunk?
A legnagyobb tévhit a védőoltásokkal kapcsolatban, hogy járvány idején ne oltassunk, mert még jobban megbetegedhetünk. Surján Orsolya részletesen elmagyarázta, a nem élő kórokozó tartalmú oltóanyagok inaktivált vírusrészeket tartalmaznak, amelyek nem okoznak tüneteket. Az immunrendszer felismeri őket, kialakul a védettség, de ez tünetmentes folyamat.
Az influenzánál a tüneteket kifejezetten a vírus okozza, nem az immunrendszer működése. Aki be tudja tartani a védekezési szabályokat (távolságtartás, kézfertőtlenítés), annak hasznára válhat a járvány idején beadott oltás is, mivel két hét alatt kialakul a védettség.
„Éppen ezért kifejezetten emiatt is javasoljuk az oltás kérését” – tette hozzá a tiszti főorvos, mivel a keresztimmunitás révén még mindig kevésbé súlyos megbetegedés várható az oltottaknál.
A hideg lelassította, de most újra gyorsul
A karácsonyi szünet és különösen a rendkívüli hideg megakasztotta a járvány terjedését. A mínusz 15 fokban nem tudott életképes maradni a vírus, a felületeken nagyon gyorsan elpusztult, viszont a mostani, 0 és +5 fok közötti, nedves időjárás, amit igazán szeret, mert ez a számára legkedvezőbb terjedési feltétel.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Meglepő adat: a megbetegedések 50 százaléka 15 év alattiaknál, 75 százaléka pedig 35 év alattiaknál fordul elő.
Mivel minden évben jön influenza, minél idősebb valaki, annál többfajta influenzavírussal találkozott életében
– világította meg az okokat Surján Orsolya. A fiatalabbak egyszerűen kevesebb influenzafajtával találkoztak eddig, így védtelenebbek. A kórházban fekvők között viszont zömében a 60 éven felüliek vannak, valamint az RSV (légúti óriássejtes vírus) miatt sok 2éven aluli gyermek is kórházba került.
Tünetek és kórházi helyzet
Az influenza jellemzően nem hurutos tünetekkel kezdődik. Az első tünet általában a torokfájás, ezt követi a magas láz, fejfájás, végtagfájdalom és csak a harmadik–negyedik napon jön az orrfolyás és köhögés.
2026 4. hetében 284 új beteget vettek fel kórházba influenza miatt, ami másfélszeres emelkedés az előző héthez képest. Ez azonban nem különbözik attól, amit a korábbi években tapasztaltak – nyugtatott a tiszti főorvos.
A járvány földrajzi eloszlásáról, vagyis a legfertőzöttebb térségekről az hangzott el, hogy Tolna kivételével mindenütt nőtt a megbetegedési arány. A legmagasabb jelenleg Komárom-Esztergom vármegyében (1035 fő/100 ezer lakos), a legalacsonyabb pedig Somogy vármegyében (338 fő/100 ezer lakos).
Milyen vírusfenyegetések jöhetnek 2026-ban?
A tiszti főorvos felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás miatt olyan szúnyog- és kullancsfajták telepedhetnek meg Magyarországon, amelyek trópusi betegségeket hordoznak (dengue-láz, chikungunya). Ezek nem maguktól jönnek, mondjuk, Európába, hanem a legtöbb eset behurcolt, de fel kell készülnünk, mondta a szakember, hozzátéve, a járványügyi hatóságok állandóan figyelik ezeket a folyamatokat.
A Covid továbbra is jelen van, de a mostani variánsok jóval enyhébb tüneteket okoznak, mint a korábbi delta vagy az eredeti vuhani törzs.
Mire számíthatunk?
„Jósolni nem lehet” – vallotta be őszintén Surján Orsolya. A járvány tetőzése még várat magára, a görbék még meredeken emelkednek. Tavaly hat–hét hétig tartott a felszálló szakasz, utána gyors csökkenés következett. Azonban sok függ ezúttal is a humán tényezőktől, tehát a lakosság alkalmazkodásától és hozzáállásától. Ha az emberek betartják a figyelemfelhívásokban, alakítani tudják a járványgörbét.
Ha hirtelen nagyon meleg idő jönne, akkor az viszonylag gyorsan le tudná zárni ezt a mostani járványt, de ne feledjük, a mostani 0–5 fokos időjárás még ideális a vírusnak.
A műsorban még szó volt arról is, hogy:
- Aki beteg, viseljen maszkot a többiek védelme érdekében.
- Aki egészséges, az pedig figyeljen a távolságtartásra, a rendszeres, szappanos kézmosásra, kerülje a zsúfolt közösségeket.
- Miért véd meg bennünket a Covid óta ismert FFP2-es a fertőzéstől, szemben az egyszerű orvosi maszkkal?
- Mi is történt valójában a balatonkenesei iskolában, ahol 3 napos tanítási szünetet rendeltek el előző héten?
Mélységes hálával és tisztelettel köszönjük mindazok odaadó munkáját – az orvosokét, gyógyszerészekét, ápolókét és valamennyi egészségügyi dolgozóét –, akik szakértelmükkel, emberségükkel és kitartásukkal nap mint nap vigyázzák egészségünket, óvják életünket és biztosítják a gyógyítás méltóságát – Hirmagazin.eu
