forrás: hirado.hu
Athén beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kötelező betelepítési kvótával szemben, a görögök beavatkozása „Magyarország-ellenes” – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Úgy fogalmazott, Görögország bevándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra.
Görögország azt akarja, hogy az Európában lévő bevándorlókból Magyarország is fogadjon be, ezért „beleszállt” Magyarország az Európai Bíróságon indított perébe – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János azt mondta a bevándorlókról szólva, hogy Magyarország nem utasítja el a segítséget, de ha „itt segítünk, idejönnek, ha ott, ahol baj van, ott maradnak”. Szerinte a migráció megfékezésére határozott európai együttműködésre van szükség. A határsértők számát korlátozni kell, és a bevándorlást kontroll alatt kell tartani – hangsúlyozta.
A magyaroknak kell dönteniük
Hogy Magyarországon kik éljenek, azt a magyaroknak kell eldöntenie. Ezért írta ki a kormány a népszavazást a kérdésben. Szerinte a referendum ügyében a Kúriához forduló baloldali pártok meg akarják változtatni az ország nemzetiségi viszonyait. Ebben éles ellentét van, mert a kormány szerint nincs szükség befogadásra – rögzítette.
A tárcavezető közölte, a visegrádi négyek meggyőződése, hogy a Balkánon egy második védvonal is szükséges Macedóniánál az illegális bevándorlás miatt. Magyarország kifejezetten kötelességének érzi az uniós jogszabályok betartását és a határok védelmét – emelte ki. Hozzátette: hazánknak 80 milliárd forintjába került eddig a védekezés, az Európai Unió viszont csak 3 milliárddal segítette Magyarországot.
Egy korábbi felvetésre visszautalva ismertette azt is, hogy az ukrán válság miatt 50-100 ezer ember hagyta el Kárpátalját, és közülük sokan hosszabb-rövidebb távon Magyarországon vannak.
A kormány segítene az MNB-ügyben
A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.
Lázár János elmondta: a kormány nem foglalhat állást a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban. A legtöbb, amit megtehet, az igazságügyi miniszter útján közreműködik a vita megoldásában, ha kell. Az MNB-re ugyanolyan szabályoknak kell vonatkoznia, mint a nem eurót használó országok jegybankjaira – vélte.
„Ami nem magánpénz, az közpénz” – kommentálta a közpénzügyi vitákat, jelezve ugyanakkor, hogy a közpénzre vonatkozó szabályok lehetnek különbözőek. Az ország pénzügyi biztonsága érdekében igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát – jelentette ki Lázár János. Úgy vélte, az Országgyűlés döntése ellenére még nem került pont az ügy végére.
Változik a Klik
A miniszter kitért a köznevelés ügyére is. Szerinte azon csak értelmes párbeszéddel lehet javítani. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések hat munkacsoportban zajlanak. A Klik életben biztosan lesznek változások, ez húsvét után várható; az intézményfenntartó 38 milliárd forint extra támogatásban részesül – fejtette ki.
Az oktatási intézmények terén ugyanakkor az osztott felelősség elve megbukott, hogy a felelősségi körök hová kerülnek, az egyeztetések után derülnek majd ki – tette egyértelművé.
Konszenzus Brüsszellel Paksról
A magyar kormány megegyezett Brüsszellel a paksi beruházás nyilvánosságával kapcsolatban, a projekttörvény rövidesen az Országgyűlés elé kerül – monda a miniszter. Az elmúlt hetekben felgyorsultak a tárgyalások a tiltott állami támogatásra és a kereskedelempolitikai szerződéskötési jogra vonatkozóan – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós keret pályázatainak 46 százalékát már meghirdették, s 2017. július 1-jéig valamennyit kiírják.
Pénzt kap a tejágazat
A kancelláriaminiszter közölte azt is, hogy 10 milliárd forinttal segítik a hazai tejtermelőket, ami azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb szintre emelik a támogatás mértékét.
