forrás: Kossuth Rádió/Szombat reggel
Évente több száz nő és férfi lesz becsületgyilkosság áldozata Pakisztánban, olyanok, akik „szégyent hoztak” a családra. Ennek a régi, brutális szokásnak most egy film vethet véget. A becsületgyilkosságok elleni küzdelemre tett ígéretet a pakisztáni kormányfő, miután hivatalában levetítették a Lány a folyóban – A megbocsátás ára című alkotást, amely esélyes a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó Oscar-díjra is.
A film egy Saba nevű 19 éves lányról szól, akit két évvel ezelőtt apja és nagybátyja megvert, fejbelőtt és egy zsákba csomagolva a folyóba dobott azért, mert jóváhagyásuk nélkül ment férjhez. Az ottani törzsi szokások szerint joguk van a családtagoknak megtorolni a família becsületén esett foltot. Így is nevezik a tettet: becsületgyilkosság.
Navaz SARIF pakisztáni miniszterelnök. (MTI/EPA/OLIVIER MATTHYS)
Pakisztánban a helyi emberjogi bizottság szerint tavaly több mint 500-an haltak meg hasonló okok miatt. A probléma az egész térségben jellemző. A brutális szokás a történelem előtti időkre vezethető vissza – mondta Folk György Ázsia-kutató.
A bosszúláncok
– A 6-7. század előtti arab világban a beduinok között hosszú, egész generációkon átívelő bosszúláncok alakultak ki, ami miatt szinte szétesőben volt az egész társadalom, amikor a próféta megjelent. A Korán törvényhozási oldalának az egyik fő törekvése az ilyen gazdasági, vagy szerelmi alapú törzsi viszályok lecsillapítása volt. A Korán szigorúan szabályozta, hogy mikor kit és mivel lehet elítélni, de egyáltalán nincs benne szó arról, hogy egy családnak lehetősége lenne önkényesen bosszút állni – magyarázta a kutató a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.
Folk György szerint ebben a korszakban az egész Közel-Keleten kulturális norma volt a női alárendeltség. A Korán a nemi szerepek tekintetében kétélű utasításokat ad – folytatta. Néhány, a mai Nyugaton magától értetődő szabadságjogot nem biztosít a nőknek, viszont a férfi úgy köteles gondoskodni a nőről, ahogy más kultúrában ritkán.
Kétféle Pakisztán
Kétféle Pakisztán létezik: az egyiket az évszázadok óta ott élő törzsekből ma is fennmaradt réteg, a másikat az Indiából átköltözött kereskedő, földműves családok leszármazottai alkotják. Az ország lakosságának csupán 35 százaléka él városban, a vidéki területeken az állami igazságszolgáltatás nehezen tud érvényt szerezni a jognak – emelte ki a szakértő.
Jogvédők szerint az ázsiai térségben különösen ritkán ítélik el a nők elleni erőszakot elkövetőket. A pakisztáni jogszabályok kimondják: ha az áldozat megbocsát támadóinak, azzal lemond arról, hogy a vádlottakat megbüntessék. Ez sok visszaélést is magával vonhat. Az Ázsia-kutató szerint a becsületgyilkosságokat ugyanakkor ma már a mérsékelt szemléletűek is helytelenítik.
– A becsületgyilkosság az átlagos muszlim hívő szemében is egyfajta szélsőséges torzulás, valószínűleg még Pakisztánban is, főleg a világlátottabb és iskolázottabb muszlim körökben, hiszen Pakisztán felső rétegei is muszlimok. Nem náluk fordulnak elő ezek a családi drámák, hanem az iskolázatlan, eldugott helyen élő, erősen földműves, vagy törzsi környezetben élő családoknál. A középosztály felől már egészen más szelek fújnak. Általános, hogy a lányokat taníttatják és próbálják őket decens szakmai pályákra terelni – fejtette ki Folk György.
A pakisztáni kormányfőnek, Navaz Sarifnak a héten hivatalában vetítették le A lány a folyóban című filmet. A politikus ezután a becsületgyilkosságok megvetendő gyakorlata elleni küzdelemre tett ígéretet.
Tavaly egy pakisztáni képviselőnő törvénymódosítást nyújtott be a megbocsátás lehetőségének eltörléséről. Az alsóház a módosító indítványt tavaly elfogadta, a felsőházi döntés még várat magára. Folk György rávilágított: az ilyen súlyú ügyekben törvényszerű, hogy lassan születik döntés.
Amennyiben a dokumentumfilm elnyeri az Oscart, a becsületgyilkosságok témája Pakisztánban parázs vitákat szíthat.
Saba túlélte a brutálist támadást, melyet családtagjai követtek el ellene. Így lehetett a film főhőse, saját, igaz történetével.
