Köszvény az a kizárólag emberen előforduló betegség, ami állatira tud fájni.
Primer köszvényben a magas szérumhúgysavszint oka többnyire ismeretlen (az esetek kisebb részében fokozott termelődés, nagyobb részében pedig csökkent kiválasztódás következménye), szekunder köszvényben egy másik, háttérben álló betegség következménye, amely vagy fokozott húgysavszintézissel (pl. malignus sejtburjánzás – daganatos betegség), vagy csökkent húgysavkiválasztással jár (többnyire vesebetegség).
A köszvényben a húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul a cukor- és a zsíranyagcsere zavara is
A köszvényben kulcsszerepet játszó húgysav a sejtmaganyagcsere, a purinbázisok lebontásának végterméke, amely a vesében kiválasztódva a vizelettel ürül ki a szervezetből. A húgysav részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során keletkezik.
Így könnyen érthető, hogy a táplálékkal bekerült purintartalmú anyagok felszívódva, majd lebontódva megemelik a szérum húgysavszintjét. Ebből következik, hogy a köszvényes beteg hyperurikaemiájának(túl sok a húgysav) mértékét a táplálékkal bevitt purintartalom mennyisége jelentősen befolyásolhatja, és ennek terápiás konzekvenciái is vannak.
A köszvény diéta kezelése
A köszvény kezelésének célja – a tüneti gyulladáscsökkentésen túl – a magas szérumhúgysavszint csökkentése.
Korábban a szérumhúgysavszint csökkentésének egyedüli lehetősége a táplálékkal bevitt purintartalmú anyagok korlátozása volt. Az utóbbi évtizedekben azonban a húgysavszintézist gátló (allopurinol) és a húgysavürítést fokozó (probenicid, sulfinpyrazon) gyógyszerek felfedezésével és alkalmazásával a diéta szerepe a köszvény kezelésében vesztett jelentőségéből.
A köszvényes betegek java része túlsúlyos egyén. Adatok szerint energiaszegény étrend és az általa elérhető testsúlycsökkentés előnyösen befolyásolhatja a köszvényt, és egyesekben hatására csökkenhet a szérumhúgysavszint, ezért energiaszegény étrend javasolt.
Az energiabevitel jelentős korlátozása vagy az éhezés azonban a szervezet saját zsírjainak fokozott elégetéséhez, az urátkiválasztás csökkenéséhez és így a húgysavszint emelkedéséhez vezethet, ezért ez kerülendő.
Mind egyszeri nagy mennyiségű alkohol bevitele, mind a krónikus alkoholfogyasztás hyperurikaemiát okozhat a de novo urátszintézis fokozása révén (de nem a purintartalma révén, hiszen a legtöbb szeszes ital purint nem vagy csak igen kis mennyiségben tartalmaz), így az alkoholfogyasztás kerülése ajánlott.
A köszvény diéta lényege a kis purintartalmú étrend betartása
A purintartalmon belül a főleg DNS-tartalmú diéta kevésbé emeli a szérum húgysavszintjét, mint a főleg RNS-tartalmú diéta.
Különösen nagy purintartalmú ételek: szív (birka), hering, húskivonat, kagyló, szardínia, lazac, élesztő.
Nagy purintartalmú ételek: ajóka, szalonna, tonhal, libahús, nyírfajd húsa, tőkehal, máj, vese, makréla, ürücomb, fogoly, galamb, pisztráng, pulyka-, borjú-, szarvashús.
Mérsékelten nagy purintartalmú ételek: spárga, marha-, sertéshús, velő, húsleves, csirkehús, rák, kacsahús, angolna, sonka, lencse, májas hurka, gomba, nyúlhús, spenót, nyelv, pacal.
Kis purintartalmú vagy purint nem tartalmazó ételek: italok (kakaó, kávé, tea, gyümölcslevek), vaj, cereáliák, kaviár, sajt, tojás, gyümölcsök, zselatin, tej, magvak, borsó, főzelékek, cukor és édességek.
Összefoglalva, gyakorlati tanácsunk a következő, még egyszer hangsúlyozva, hogy a diéta szerepe a köszvény kezelésében az esetek többségében manapság határozottan csökkent energiaszegény étrend (kb. 2500 kcal/nap), amely nagy purintartalmú ételeket ne tartalmazzon.
Mérsékelten nagy purintartalmú ételek mértékkel – a fehérjebevitel biztosítására – fogyaszthatók, de az étrend zömét a kis purintartalmú vagy purint nem tartalmazó ételek alkossák (tejtermékek, sajt, cereáliák, cukor, főzelékek, gyümölcslevek). A zsírbevitelt mérsékeljük, az alkoholfogyasztást kerüljük. Vesekárosodásban bő folyadékfogyasztás ajánlott.
Forrás: Napidoktor.hu
