Hogyan jut el valaki oda, hogy kioltsa szerettei életét?

forrás: KA/hirado.hu

2016 januárjában holtan találtak egy zagyvarékasi nőt otthonában. Nem sokkal később a rendőrök azonosították, elfogták és előállították az emberölés gyanúsítottjait, az áldozat lányát és annak barátját. Az akkor rendelkezésre álló adatok szerint a 14 éves lány és annak barátja, egy szóváltást követően több késszúrással megölte a lány édesanyját.

A lány és barátja jelenleg javítóintézetben vannak.

Az esetet követően nem sokkal később egy rendőrnő szolgálaton kívül, a lakóhelyén maroklőfegyverrel lelőtte kisfiát, majd fejbe lőtte magát.

Az elmúlt nyolc évben mintegy 20 családirtás történt Magyarországon.

2012 márciusában Tatabányán feltehetően kábítószer hatása alatt állt az a 21 éves férfi, aki lakásukban egy késsel és egy húsvágó bárddal megölte az édesanyját, majd apjára is rátámadt, tettének elkövetése után pedig kivetette magát a szomszédos ház tízedik emeletéről és szörnyethalt.

Ugyanebben az évben, április 6-án a Fejér megyei Kulcson egy 24 éves férfi „démoni megszállottság hatása alatt” akart megszabadulni családtagjaitól, akik közül négyet (a nagyanyját, az apját, a bátyját, a nagyapját) megölt, és hármat (anyját, nővérét és annak barátját) súlyosan megsebesített.

2015. áprilisában a Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályiban egy 27 éves debreceni férfi húsvágó bárddal és késsel brutális kegyetlenséggel megölte saját nagyszüleit – csak néhány eset az elmúlt évekből.

Székesfehérvár, 2012. április 8. Az a rendőrségi autó áll a székesfehérvári bíróság épületénél, mellyel a kulcsi mészárlás elkövetőjét szállították meghallgatásra. A gyanúsított beismerte tettét. MTI Fotó: Koppán Viktor

Többnyire pszichésen zavartak

Többnyire pszichésen zavart személyiségűek Magyarországon a több emberen elkövetett emberölések tettesei, különösen igaz ez az öngyilkossággal végződő családirtásokra – mondta Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) osztályvezetője korábban az intézet kutatásainak eredményét összegezve.

A büntetőügyek mintegy 80 százaléka zárult jogerősen bűnösség megállapításával, 6 százaléka kóros elmeállapot miatti felmentéssel, az eljárások 7 százalékában nem sikerült bűnösséget megállapítani.

Az elkövetés motívumát a cselekmények 38 százalékában valamilyen elhúzódó konfliktus adta, 21 százaléka szituatív, azaz főként az ittas elkövető és sértett közötti hirtelen konfrontáció, és csupán 15 százalékában nyereségvágy, 11 százalékban viszont meg sem lehetett állapítani az indítékot.

A cselekmények 30 százalékában kettőnél is több sértett volt.

A személyiségzavar a leggyakoribb

A vizsgált esetekben az elkövetők legnagyobb részénél személyiségzavart lehetetett kimutatni, amely azonban a büntetőjogi felelősségre vonást nem akadályozta, mivel képesek voltak cselekményük következményeinek felismerésére.

A kutatások egyik részterületét alkották azok az esetek, amelyek során az elkövető a cselekménysorozat végén magával is végzett. Ezek a családirtások, amelyeket a szakirodalom kiterjesztett öngyilkosságnak is nevez (így nevezik a rendőrnő által elkövetett gyilkosságot is).

A zagyvarékasi eset kapcsán a sajtóban felmerült, hogy a lány családi probléma okozta személyiségzavarban szenved, ám egyelőre még nem adtak ki állásfoglalást az ügyben.

 Nem feltétlenül kóros elmeállapot vezet gyilkossághoz

A gyilkosságok legnagyobb részét azonban nem kóros elmeállapotú pszichiátriai betegek követik el.

A vezető motiváció leggyakrabban nem kóros, vagyis nem például hallucinációk, vagy téveseszmék hatására (ilyen, ha valaki azt képzeli, hogy üldözik), hanem például haszonszerzésből, személyes bosszúból, esetleg indulatból követik el – jelentette ki dr. Kristóf Andrea, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosításorvostani Intézetének igazságügyi pszichiáter szakértője a hirado.hu-nak. 

Így dolgozik az igazságügyi szakértő

Gyilkossági ügyben és minden más büntető ügyben, amennyiben a hatóság ezt indokoltnak tartja, annak megállapítására, hogy a feltételezett tettes a tettét nem elmekóros állapotban követte-e el, szakértői bizonyítást rendel el.

Ez sokszor, pontosan azért, mert a hatóság különösen gondosan igyekszik eljárni, többnyire akkor is megtörténik, ha egyébként nem merül fel, hogy az illetőnek bármely pszichés betegsége volna.

A kirendelő hatóság kirendelő végzésben pontosan meghatározza a szakértők számára, hogy miért és milyen kérdésekre vár egyértelmű választ. Megküldi a rendelkezésre álló valamennyi iratot, aminek kiegészítését a szakértők később kérhetik, ha indokoltnak tartják.

„Ezt követően nagyon alaposan áttanulmányozzuk az iratokat, külön nagy figyelmet fordítva az orvosi dokumentációkra” – mondta el Kristóf Andrea.

Nincs beszélgetés, de testi vizsgálat van

„Mire személyes vizsgálatra kerül a sor, már ismerjük a beteg írásos kórtörténetét, az ismert adott bűncselekményre vonatkozó valamennyi adatot. Ezt követően történik a szakértői vizsgálat. A szakma előírásainak megfelelően egy nagyon komplett igazságügyi pszichiátriai vizsgálat történik. Ellentétben a hiedelmekkel, nem „beszélgetünk” a vizsgált személlyel, hanem szigorú módszerekkel, meghatározott szempontok szerint vizsgáljuk őt, mi ezt irányított beszélgetésnek hívjuk. A vizsgálatot egy testi vizsgálat is kiegészíti, esetleges szervi megbetegedések tisztázása céljából” – húzta alá.

Ha szükségesnek tartják – és ez egy gyilkossági ügyben általában így van -, akkor igazságügyi pszichológust is bevonnak, általa sokkal pontosabb képet nyerhetnek az illető személyiségszerkezetéről.

A vizsgálatot követően ismét részletesen áttanulmányozzák az iratokat, egybevetve a vizsgálat eredményével. Időben ez ügytől és bonyolultságtól függően napokat is igénybe vehet.

Ha a szakértőkben kétely merül fel az illető elmeállapotával kapcsolatban, akkor módjuk és lehetőségük van kezdeményezni az illető elmemegfigyelését, mely gyilkossági ügyben mindig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) történik és általában 30 napig tart.  De kezdeményezhetik különböző vizsgálatok elvégzését is, ha ezt indokoltnak tartják, például koponya CT, vagy EEG.

Súlyos betegség – különösen kegyetlen gyilkosság?

Általánosságban nem magasabb a bűncselekmények elkövetői között a pszichiátriai betegek száma, de kétségtelen tény, hogy ha a nagyon súlyos pszichiátriai betegségben szenvedő (pszichotikus állapotban lévő) beteg bűncselekményt követ el, azok között több a súlyos, nagy társadalmi megbotránkozást kiváltó, – nevezzük úgy –  különösen kegyetlen cselekmény – mondta Kristóf Andrea.

Önmagában azonban az, hogy bárkinek bármilyen mentális zavara, pszichiátriai betegsége van, nem jelenti azt, hogy igazságügyi pszichiátriai értelemben kóros elmeállapotúnak számít. A kóros elmeállapot nem azonos a pszichiátriai betegséggel, jogi fogalmat takar, ahol bizonyítani kell, hogy valaki egy bűncselekményt azért követ el, mert a pszichés betegségei tünetei következtében, kifejezetten azok miatt, nem képes arra, hogy tetteinek következményeivel tisztában legyen.

Ez azért fontos, mert a büntethetőségét csak az esetleges kóros elmeállapota kérdőjelezi meg.

„Mondok egy példát. Attól, hogy valakinek pánikbetegsége van, ami mentális zavar, nem igazolható, hogy mondjuk nagy értékű ÁFA csalást kövessen el, azaz, nem azért csal ÁFÁ-t, mert pánikbeteg” –  magyarázta a szakértő.

MTI Fotó: Bugány János

A személyiségzavarosak büntethetők

Gyakran látunk a gyilkosságok elkövetői között személyiségzavarban szenvedőket, ami inkább egyfajta fejlődési rendellenesség, mint súlyos pszichiátriai betegség. Ez azt jelenti, hogy ők büntethetők lesznek az eljárás során – szögezte le Kristóf Andrea.

Anyagyilkosságok esetében, ha nem is pszichiátriai betegségek, de nagyon súlyos pszichológiai zavarok játszanak szerepet.

Ugyanakkor erre is igaz, hogy amennyiben „csupán” pszichológiai zavarról van szó, az illető büntethető lesz – fogalmazott Kristóf Andrea.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatok során leggyakrabban disszociális személyiségzavart állapítanak meg: ez azt jelenti, hogy az illető, bár tisztában van a társadalom szabályaival és azzal, hogy a szabályok megszegése büntetéssel jár, de ennek ellenére azt megszegi. Nem nem képes a szabályokat betartani a pszichés zavara miatt, hanem nem akarja – és ez nagy különbség.

Ha azonban kóros elmeállapotot állapítanak meg, az a büntethetőséget korlátozhatja, vagy akár teljes mértékben ki is zárhatja: a bíróság őt felmenti bár a büntetés alól, ugyanakkor elrendeli kényszergyógykezelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy IMEI-be kerül, ahol addig gyógyítják, amíg a bűnismétlés veszélye fennáll.

Akit csak korlátoznak a büntethetőségben, annak a büntetését a bíróság enyhítheti.

Pszichotikussá válhat, ha rabságban tartják

Végh József kriminálpszichológus 17 éven keresztül börtönben dolgozott, ahol megismert egy elítélt férfit, aki saját édesanyját ölte meg. „Tőle tudom, hogy az anya dependens kapcsolatban tartotta a férfit, nem engedte önálló életet élni. A férfi megölte, hogy független emberként élhesse az életét – ezután soha semmilyen más bűncselekményt nem követett el” – mondta a hirado.-hu-nak a szakértő.

Az anyagyilkosságokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: a féltés és az aggódás jelenik meg a szeretet helyett, ha a szülő „agyonszabályoz”, és ha nem határok, hanem már korlátok alakulnak ki, akkor túlszabályozottá válik az élet, az anya ilyen esetekben bűntudattal érzelmi függőségbe szoríthatja bele gyermekét.

A kriminálpszichológus szerint ha a gyermek szeretne felnőni, de úgy érzi, ezt nem engedik neki, nem képes szabaddá, függetlenné válni, ezért akár odáig is eljuthat, hogy megöli azt, aki rabságban tartja.

„Akár módosult tudatállapotban is elkövethet valaki bűncselekményt, vagy akár csak azt követően kerül módosult tudatállapotba, és válik pszichotikussá. Érzelmeink körfolyamatot járnak, amelyben van egy telítődési szakasz, amelyben negatív és pozitív érzelmek is vannak, majd eljuthatunk a feszítő mértékig, amikor ez cselekvésben jelenítődik meg: becsapunk egy ajtót, ezzel formálisan megszabadulunk a feszültségtől, vagy még nagyobb robbanással kerülünk bele egy cselekménybe. Ezt követi az a fázis, mikor rájövünk, mit tettünk, de lehet, hogy akkor már elkéstünk vele” – magyarázta Végh József.

Végh József fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egy 14 éves gyermeknek még nincsen szilárd erkölcsi rendje, így a büntethetősége is másképpen ítélendő meg, érzelmileg pedig szintén nem szilárd: az érzelmi kontroll még nem működik jól.