Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme, a település 1997-ben kapta meg a városi rangot. Története, ahogy ezt a földből előkerült régészeti emlékek bizonyítják, a késői kőkorba (neolit) nyúlik vissza. Ez azt jelenti, hogy Kr.e. több mint 3000 évvel városunk területén már pattintotta és csiszolta szerszámait az ember.
Bólyról 1093-ból, Szent László idejéből származik az első írásos emlék, mely Bolok néven, egyházi birtokként emlegeti a települést, bár a temetőben található Római Castrum korábbi idők emlékét idézi.
A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1703-ban Bóly a törökök kiverésében jelentős érdemeket szerzett Batthyány Ádám gróf tulajdonába került.
A kialakuló uradalmi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek utódai ma is lakják e települést.
A XIX. század végén a falu és az uradalom – házasságkötés révén – a Mountenovo hercegi család birtokába került és maradt 1945-ig.
A Batthyányak-Mountenuovok idején alakult ki a település mai arculata, ligetes, széles utcáival, közterületeivel. Ekkor lett térségi központtá, vált híressé kézműipara.
A II. világháború után a Németországba kitelepítettek helyére felvidéki és bihari magyarok érkeztek.
A falu birtokosai fokozatosan fejlesztették ki az elhagyott, elhanyagolt földeken a gazdaságukat. 1792-től pusztáikon nagyüzemi gazdálkodást vezettek be, s fejlesztették, korszerűsítették a szőlőművelést is. 1770-ben svájci tehenészetet létesítettek, a gazdaságban foglalkoztatott szakemberek irányításával.
A termékeny földeken jelenleg is gazdagon virágzó növénytermelés folyik. A mezőgazdasági nagyüzemeinek gabona- és vetőmag termelése európai-hírű. A települést övező lankákon dúsan terem a zamatos borszőlő, melyből a híres pincesorban készül a hegy leve.
A pihenést, kikapcsolódást szolgálja a feszített víztükrű uszoda, a jól kiépített kerékpárutak, lovaglási, vadászati lehetőségek, a Kastélypark teniszpályái.
A korszerű infrastruktúrahálózat és Ipari Park mellett megtalálhatók a népi kézművesség hagyományait őrző mézeskalácsos, gyertyaöntő-, kézihurkoló-, pacskerkészítő-, gyapjúfonó mesterek is.
Látnivalók:
Klasszicista Battyhány-Montenuovo kastély
A Batthyány-birtok mai kastélyának helyén a XVIII. században vadászkastély állt, amelyet 1805 és 1807 között klasszicista stílusban átépítettek.
Az építmény külsejében egyszerű, de belső berendezése annál nagyobb értéket képviselt a korábbi évszázadokban. A II. világháború végéig a leírások szerint gazdag, fényűző bútorokkal, fegyver- és trófeagyűjteménnyel volt berendezve a kastély. A bútorok I. Napóleon palotájából származtak, felesége, Mária-Lujza révén, aki Napóleon halála után férjhez ment Neipperg-Montenuovo Ádám Adalbert grófhoz. Házasságukból született 1821-ben Montenuovo Vilmos Albert, aki feleségül vette Batthyány Júliát. Így kerültek a bólyi kastélyba a Montenuovo családból Mária-Lujza Napóleontól kapott empire bútorai, amelyekből néhány darabot ma a szekszárdi múzeumban őriznek. A kastély berendezését a II. világháború végén az átvonuló katonaság részben elpusztította, a könyveket és a bútorokat elszállította.
A kastélyban jelenleg szociális gyermekotthon működik.
Battyhány-Montenuovo mauzóleum
A mauzóleum építését Montenuovo Vilmos felesége, Batthyány Julianna grófnő rendelte el 1879-ben. A neoromán – neogót stílusú épület művészi kiképzésével a maga nemében országos viszonylatban is párját ritkítja.
A bejárati ajtó két oldalán négy-négy oszlop áll vörös és fehér márványból. Az oszlopok egy-egy reliefcsoportot tartanak. Az épület belsejében, a bejárattal szemben látható a vörös márványból készült oltár. Az előtérben egyetlen oszlop tartja a kórust, a karzatot, és a kupolát Az épület falaiban kialakított sírhelyekben nyugszanak a Montenuovo családhoz tartozók földi maradványai.
Bejelentkezés alapján látogatható.
Tel.: 69/368-691
20/980-7523
Késő barokk Nepomuki Szent János katolikus templom
Batthyány Károly 1746-ban építtette a templomot. 1852-ben, mikor a templomot megújították, márvány főoltárt és négy mellékoltárt építettek. Az épület karzatán egy 1891-ben készült Angster-féle orgona található, tornyában három nagyharang és egy lélekharang kapott helyet.
Bejelentkezés alapján látogatható.
Tel.: 69/368-148
Kálvária-domb stációi
A „Marienberg” dűlőben egy dombra épült 1821-ben a Kálvária, majd 1845-ben a hozzá tartozó kápolna. Ez évtől kezdve a Húsvét hétfői szentmiséket mindig itt tartották. Mivel a kápolna távol volt a falutól, az oda vezető utat Emmausz út-nak nevezték el. A mise után borkóstolóra hívták egymást az emberek a környező pincékbe. Később már a család minden tagja kiment a présházakba, így alakult ki a máig élő hagyomány, a húsvéthétfői Emmausz-járás.
Állandó helytörténeti kiállítás
A magtár emeleti részében az Állandó Helytörténeti és Néprajzi Kiállítás tekinthető meg, amely Bóly és környékének múltját és történelmét mutatja be. Betekintést nyerhetünk a helyi céhes-, majd társulati keretek között működő kézművesek foglalatosságainak rejtelmeibe is.
Tel: 69/368-305
Cím: Bóly Park u. 64.
Tel: +36 (69) 368 900
E-mail: [email protected]
Web: http://boly.ekisterseg.hu/
