forrás: FA/hirado.hu
Az elmúlt félév menekülthulláma nehézségeket okozott, többletmunkát adott a hatóságoknak, köztük a rendőrség igazságügyi ujjnyomszakértőinek is A menekültek regisztrációjához szükséges ujjlenyomatokat is az osztály munkatársai ellenőrizték.
Míg 2014-ben nagyjából 50 ezer ujjlenyomatot vizsgáltak, addig tavaly közel 300 ezer minta érkezett a fővárosi Mosonyi utcába. A megsokszorozódott nyomok miatt át kellett szervezni az osztály munkáját, ahol – főként a nyári időszakban – naponta 16 munkatárs foglalkozott a bevándorlók személyazonosításával.
Falfestékkel pillanatragasztóval próbálkoztak
A menekültek gyakran próbálkoztak használhatatlan ujjnyomatot adni – mesélte az BSZKI Daktiloszkópiai Szakértői Osztály vezetője, Nagyné Bánovics Szilvia a hirado.hu-nak. Voltak, akik a sorban állás alatt a falnak dörzsölték a kezüket, de akadtak olyanok is, akik pillanatragasztóval kenték be ujjaikat – tette hozzá a szakember. Elmondta, hogy bár az efféle trükkök megnehezítették a munkát, azonosítani így is lehetett a technikusok által levett ujjlenyomatokat.
Az illegális bevándorlók gyakran azért folyamodtak ezekhez a „cselekhez”, mert hazánknak a Dublini egyezmény értelmében oda kell őket visszaküldeni, ahol az EU-ba belépve regisztrálták őket – magyarázta Nagyné Bánovics Szilvia. A tőlük levett ujjnyomatok kettős ellenőrzésen estek át, mind a hazai (AFIS) rendszerben, mind pedig az EURODAC rendelet alapján a strassbourgi rendszerben is lefuttatták őket.
Csaknem tízezer ügy évente
Az osztályon végzett tevékenység két területre tagolódik: az igazságügyi ujjnyomatszakértés, és a nyilvántartásba érkező ujj és tenyérnyomatlapok feldolgozása. A szakértői munka hatékonyan segíti a bűncselekmények felderítését.
Ilyen volt például két évvel ezelőtt a milliós műkincslopás a pécsi székesegyházból. Az igazságügyi szakértők a vitrinen talált tenyérnyom alapján rövid időn belül azonosítani tudták a tettest, akit két nappal később el is fogott a rendőrség. Nemrégiben pedig egy fővárosi betöréssorozatot sikerült munkájuk nyomán megakadályozni.
Éves szinten 9800-9900 büntetőügyben kérik ki a szakértői véleményüket. Az 58 fős osztályon 27 fő rendelkezik megfelelő képesítéssel ahhoz, hogy igazságügyi ujjnyom szakértőként dolgozzon, a többi kolléga pedig technikusi faladatokat lát el. A biometrikus adatbázisban ma már 1 millió százezer ujj és tenyérnyomatot, valamint csaknem ötvenezer kiderítetlen helyszíni nyomtöredéket tárolnak digitalizálva.
A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Daktiloszkópiai Szakértői Osztálya ujj és tenyérnyom vizsgálata során szakvélemények kiadására kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.
Nem változik, de kopik
Az ujjlenyomatunk már az anyaméhben, a 3-4 . hónapban kialakul és életünk végéig változatlan marad. A nyom azonosításkor az ujjon és a tenyéren lévő rajzolatok (rajzolatokat alakító bőrfodorszálak) ismertetőjelei játsszák a főszerepet.
A mintavétel mégsem sikerül mindig elsőre – mondta Nagyné Bánovics Szilvia. Hozzátette, ha például megvágjuk vagy megégetjük a kezünket, azzal rövid időre megváltozik a felülete. Továbbá ilyen lehet még például egy betegség utáni hámlás, vagy az öregséggel járó kopás is – magyarázta. Vannak olyan foglalkozások, amelyeknél szintén nehezebb ujjlenyomatot venni ugyanúgy, akár a kéz izzadása esetén.
A szakértői tevékenység mellett munkájuk jelentős hányadát a büntető eljárás keretében vett ujj és tenyérnyomatok feldolgozása teszi ki, melyekből évente nagyjából 90-95 ezer érkezik az osztályra. Az ujjlenyomatok 80 százalékát még a hagyományos módszerrel, festékezéssel veszik le, de négy éve már 30 darab digitális nyomatoló eszköz is van az országban. A technikai fejlődés révén ma már csupán 2-3 percet vesz igénybe egy nyomat beazonosítása.
Az osztály vezetője kihangsúlyozta, egyetlen vétlen személy adata sem kerül be a rendszerbe, valamint megszüntető határozat ellenében az eljárás alá vont személy biometrikus adatai is törlésre kerülnek.
Még mindig használnak nagyítót
Az azonosításhoz Magyarországon 10 sajátossági ponttal kell rendelkeznie a mintának, amelyet első körben manuálisan, nagyítóval vizsgál meg a szakértő, majd ezt követően kerül az automatikus számítógépes ujj- és tenyérnyomat azonosító rendszerbe, az ún. AFIS-ban. A vizsgálat kategorikus (nem csak egyeznie kell, hanem nem lehet ellentmondás), a véleményt a szakértő hozza meg a végén, amelyet két másik szakértő kolléga jegyez ellen.
A dánosi rablógyilkosság
Az ujjnyomatokra épülő bűnügyi nyilvántartás 1904 óta létezik Magyarországon, Pekáry Ferenc budapesti rendőrkapitány által. De igazán ismertté az 1907-es dánosi négyes gyilkosság tette. Világszerte nagy visszhangot váltott ki a daktiloszkópia magyarországi sikere: a gyilkosokat egy üvegpohárról rögzített ujjnyom alapján találták meg.
Az esetet követően, 1909-ben állt fel az első nyilvántartó csoport hazánkban, az osztály a hatvanas évektől dolgozik a budapesti Mosonyi utcában.
