Története
Először 1285-ben említette okirat Jula formában. Későbbi alakjai: Belowar (1321), Bel Warad (1330). A jelölés a Béla és a vár összetétele, de lehet fehér vár értelme is. A Jula ótörök méltóságnév fáklya jelentéssel. Királyi birtoknak számított, 1056-ban a pécsi püspökség tulajdona. IV. Béla Béla nevű hercegfia is birtokolt erre részt. A Győr nemzetségből való Konrád a XIII. század végén Szent László tiszteletére pálos kolostort emelt, aminek a kövei szántáskor időnként látszanak a Rekesztés-dűlőben. 1484-től káptalani iskola működött a hajdani faluban, amely 1356-ban vásártartási jogot kapott. Középkori falunyomokat sejtetnek a következő dűlőnevek: Puszta, Egyházmegye, Zidina (falromokat jelöl), Eresztvény, Falu alja (ehelyen Molnár Sándor traktoros öreg téglákat és kerámiadarabokat figyelt meg), Gárdony, Topos, Salamonka, Puszta szőlő, Faluhely. A Korsós-dűlőben egykor gelencsérek égették a fazekakat. A Zászlós kútnál a mocsaras mély víz egész lakodalmi menetet nyelt el, amiről verset írt a község mai legidősebb lakója, Kovács Lajos. A hódoltság alatt magyarok lakták, de elhaltak a török idő végére. Ezután a falu tán az Ugi-rétből a mai helyére költözött. Ekkor az uraság magyarokat, rácokat és horvátokat telepített le. 1750 körül a Tolna megyei Sióagárdról református magyarok költöztek be. Közösségük a korabeli anyakönyveket most is őrzi. Az őslakók kelta kardokról és ékszerekről is tudnak, de a lelőhelyet már nem ismerik.
Nevezetességei
– Református templom – Szabadidő park – Kultúrház – Lakodalmas ház – Emlékpark
Cím: Belvárdgyula Petőfi utca 4.
Tel: +36 (69) 359 104
E-mail:
Web:
