A szöszös ökörfarkkóró, ez a kecses, sudár, aranysárga virágokkal rendelkező útszéli gyom már a középkorban is ismert és megbecsült gyógynövény volt.

Szöszös ökörfarkkóró – a köhögések gyógyítója

Akkoriban köptetőként és lázcsillapítószerként, hasmenés és gyomorfájás, valamint külsőleg kelések, sebek, ótvar, szemölcs, aranyér és hajhullás kezelésére ajánlották. Merev, egyenes szárát emellett faggyúba vagy gyantába mártva fáklyaként is felhasználták, melyre népies elnevezései (királygyertya, mezei gyertya, fáklyafű) is utalnak.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán működő Gyógy- és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt keretében (http://traditionalandwild.eu/hu/) többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a szöszös ökörfarkkóróról.

Mi mindenre jó a szöszös ökörfarkkóró?

A növény legértékesebb része a virága, méghozzá napsárga ragyogó virágpártája, melyet a fészekből kicsípve, csésze nélkül gyűjtenek. Nyálkaanyagokat (3-8%), szaponinokat, flavonoidokat (1-4%) és karotinoidokat (pl. krocetin) tartalmaz elsősorban, mely utóbbiak a sárga virágszín kialakításában is szerepet játszanak.

Virágai köptető, hurutoldó, köhögés-csillapító és izzasztó hatásúak, ezért elsősorban meghűléses betegségek, főleg köhögés, garat- és gégehurut, valamint a felső légutak gyulladásainak kezelésére alkalmasak. Köptető hatásuk szaponin-tartalmuknak köszönhető. A virágszirmok nyálkaanyagai bevonják a torok irritált, gyulladt nyálkahártyáját, vízzel kissé megduzzadva védőréteget képeznek rajta, így védik a külső ingerektől. Flavonoidjaik pedig a hörgők gyulladásos folyamatait csökkentik.

Az állatgyógyászatban is ismerik, ugyanis a kisállatok hurutos köhögését is enyhíti. Az ökörfarkkóró-virág forrázatának és főzetének antivirális (pl. A és B típusú influenza vírusok elleni) és gyenge antibakteriális hatása is van.

Az ökörfarkkóróból készített főzet allergiás szénanátha esetén is enyhülést hozhat. A népi gyógyászatban fülgyulladás és fülekcéma ellen is hatásosnak tartják. Napjainkban a vegyiparban szőke hajat ápoló samponokhoz is felhasználják.

A növénynek azonban nem csak virágai, hanem levelei is tartalmaznak értékes hatóanyagokat, bár ezek csak ritkábban kerülnek felhasználásra az európai gyógyászatban. Észak-Amerikában az őslakos indiánok a szöszös ökörfarkkóró leveléből cigarettát sodornak, és asztma valamint hörghurut esetén alkalmazzák. A népi gyógyászat a levelek főzetét külsőleg borogatásként allergiás bőrbetegségek, viszketegség, szemölcsök és gennyes bőrgyulladás ellen javasolja.

A szöszös ökörfarkkóró tea elkészítési módja:

Egy maréknyi szárított virágzatot öntsünk fel 2 dl meleg vízzel, vagy keverjük bele őket bármilyen más, általunk kedvelt tea vizébe (az ökörfarkkóró-virágoknak nincs jellegzetes íze). Mivel a nyálkaanyagok hőre érzékenyek, nem célszerű a teakészítés során túl forró vizet alkalmazni. Hagyjuk állni 15-20 percig, majd szűrjük le és kortyonként fogyasszuk.

Hol, mikor és hogyan gyűjthető?

A szöszös ökörfarkkóró az egész országban vadon terem. Hazánkban ritkás tölgyesekben, legelőkön, száraz gyomtársulásokban fordul elő. A laza homoktalajok növénye. Fényigényes, szárazságtűrő. Vadon termő rokon fajai (pl. molyhos ökörfarkkóró, dúsvirágú ökörfarkkóró, pompás ökörfarkkóró) szintén gyűjthetők, kivéve a lila virágú, lila porzójú vagy nagyon apró virágú fajokat (pl. lila ökörfarkkóró).

A szöszös ökörfarkkóró egy- vagy kétéves, tőlevélrózsás növény, mely a vegetációs ciklus első vagy második évében fejleszti 1-2 m magas virágzati szárát. Júniustól augusztusig folyamatosan virágzik. Porzói a fénylősárga párta csövéhez nőttek. Az egész növény molyhosan szőrös.

Virágait a kinyílás napján, a harmat felszáradása után kell gyűjteni, száraz időben, délelőtt, mivel délre már elhervadnak. A virágokat kézzel szedjük, de csak a szirmokat a hozzájuk nőtt porzószálakkal, mert a csészelevelek értéktelenek. A leszüretelt, friss virágok nagyon érzékenyek, hamar megbarnulnak, így azonnal szárítani kell őket, vékony rétegben kiterítve, jól szellőző helyen, akár tűző napon is.

A szedést nehezítheti, hogy érzékenyebb egyéneknél a növény szinte minden részén található szőrképletek viszketést, köhögést válthatnak ki.

Bár elsősorban gyűjtött gyógynövény, termesztésével is foglalkoznak, sőt, van egy hazai nemesítésű, államilag elismert szöszös ökörfarkkóró fajtánk is, a „Napfény”.

Hagyományok, hiedelmek, babonák

A népi hagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik a növényt, az meg fog védeni a villámcsapástól és a démonoktól. Így az elhárított szerencsétlenség jelképe.

Indiában a biztonság növényeként tisztelik az ökörfarkkórót, ezért sok házban az ajtó vagy az ablak fölé akasztják, hogy megvédje a bent lakókat a gonosz szellemektől. A sárga, ragyogó színű virágok a fényt jelképezik, mely elűzi a gonoszt és a rossz szellemeket.

A mágikus kelta szertartásokon az ökörfarkkórót füstölőként alkalmazták, mert úgy tartották, hogy a növényből származó füst belélegzésével megszerezhetik az ősök tudását. A druidák ökörfarkkóró segítségével festették be szertartási öltözéküket is.

Háttérinformáció:

Az adatok, információk forrása a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze.

Forrás: Napidoktor.hu