Forrás: hirado
A Németországba beutazott, de védelemre nem jogosult afgánoknak lehetőleg önként vissza kell térniük hazájukba – jelentette ki hétfőn Kabulban a német belügyminiszter.
Segélyt kaphatnának a hazatérésükhöz
Az Afganisztánban egynapos villámlátogatáson tartózkodó Thomas de Maiziere a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy az Afganisztánból Németországba érkező menekültek száma ugrásszerűen megnőtt. Hazatérésük ösztönzése érdekében azt is lehetségesnek tartja, hogy Afganisztánban kapjanak pénzügyi segítséget új életük kezdéséhez. Németországban már ma is igényelhetnek pénzügyi segítséget a hazautazáshoz.
Az nem járja, hogy az afgán lakosság, és éppen a fiatalok elhagyják hazájukat, és Németországba mennek a jobb jövő érdekében – mondta a tárcavezető, aki az afgán fővárosban a kormány képviselőivel tárgyal.
A menedékre nem jogosultaknak haza kéne térni
„Afganisztánban az embercsempészek az üzlet érdekében azt híresztelik, hogy Németországban paradicsomi körülmények vannak. Ezt az egészet mi nem akarjuk” – hangsúlyozta de Maiziere.
A tárcavezető szerint azoknak az afgánoknak, akiknek nincs kilátásuk arra, hogy védelmet kapjanak Németországban, lehetőleg önként haza kell térniük, mégpedig azokba az országrészekbe, amelyek biztonságosak.
Az afgánok Németországba történő áramlása idén is folytatódott. (MTI/EPA/Gulamullah Habibi)
150 ezerre nőtt az afgán menedékkérők száma
A Németországba utazó afgánok száma tavaly ugrásszerűen megnőtt: a hatóságok több mint 150 ezer afgán menedékkérőt regisztráltak, így a szíriaiak után ők alkották a második legnagyobb csoportot. Ezzel szemben 2014-ben csak mintegy 9700 afgán nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban.
A miniszter már tavaly októberben jelezte, hogy elfogadhatatlan ez a hatalmas áradat. A tárcavezető azért is vélekedik így, mert német katonák és rendőrök is fáradoznak azon, hogy Afganisztán biztonságosabb legyen. Mint mondta, Berlin már sok fejlesztési segélyt küldött az ázsiai országba, ahol ráadásul nem minden tartomány egyformán veszélyes. Mindezek fényében elvárható, hogy az afgánok hazájukban maradjanak.
A legtöbben a jobb jövő, nem a biztonság miatt jönnek
„Természetesen összetett kérdés az afganisztáni biztonsági helyzet” – ismerte el de Maiziere, ugyanakkor hozzátette, hogy „Afganisztán nagy ország, és vannak veszélyes és biztonságos területei is”. A legtöbb ember pedig nem azért jön Németországba, mert a biztonságát félti, hanem mert jobb jövőt szeretne – jelentette ki.
Az afgánok Németországba történő áramlása idén is folytatódott, csak január 1. és 18. között több mint 12 ezer afgán menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Az afgánok esetében a kérelmek 47,6 százalékát pozitívan bírálják el a német hatóságok. A menekültügyi eljárás átlagosan több mint egy évig tart, sok afgán viszont kérelme elutasítása után is Németországban marad. Ennek hátterében részben az áll, hogy az afgán állam sok esetben nem hajlandó visszafogadni az elutasított menedékkérőket, többnyire mert hiányoznak hivatalos okmányaik, és így nem ismeri el őket saját állampolgárainak.
Csökkentenék az integrációra nem hajlandó menekültek juttatásait
Csökkenteni kell a beilleszkedésre nem hajlandó menekültek állami támogatását – írta egy hétfőn megjelent írásában a német munkaügyi és szociális miniszter. Szintén hétfőn megjelent adatok szerint az idén 350 ezer menekült szorulhat munkanélküli támogatása, és a menekültválság 50 milliárd euróba kerülhet Németországnak 2017 végéig.
Andrea Nahles a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent vendégkommentárban kiemelte, hogy akinek segítségre van szüksége, az meg is kapja, de „teljesítmény nélkül nincs támogatás”. Ez az alapelv a munkaerőpiaci politikában és a szociálpolitikában azt jelenti, hogy minden Németországban élő embernek, származásától függetlenül törekednie kell arra, hogy munkát találjon és ellássa magát és családját. Külön a menekültekre vonatkoztatva pedig azt jelenti, hogy mindenkinek „minden tudását, teljes munkaerejét és saját vagyonát is bele kell adnia”, hogy önállóan tudjon boldogulni, különben „nálunk nem kap támogatást tartósan”.
Továbbá aki „jelzi, hogy nem akar integrálódni, annak megkurtítjuk a támogatását” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy a támogatást a német nyelvtanfolyamok látogatásához és az együttélés németországi alapszabályainak betartásához kell kötni. Az első szabály minden ember méltóságának és szabadságának tisztelete, függetlenül a nemtől, kortól és származástól. Ezt a szabályt nem írhatja felül vallás, ideológia vagy hagyomány. Egyedül „az alaptörvény számít, és ami más írásokban áll, az magánolvasmány” – írta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerőpiaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekült státusban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik, és így eléri a 350 ezret.
Az átlagos munkavállaló nyugodtan alhat
A BA tapasztalatai szerint a menekülteknek nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státus megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.
Az „átlagos munkavállaló, mindegy, hogy német vagy külföldi, nyugodtan alhat”, nem kell tartania attól, hogy a menekültek a belátható jövőben konkurenciát jelentenek – mondta Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban. A menekültek ugyanis a munkavállalók több tízmilliós tömegében nem alkotnak jelentős csoportot és nagy a lemaradásuk a többiekhez képest, nemcsak a német nyelvtudásban, hanem a képzettséget tekintve is – mondta a BA szakértője. Hozzátette, hogy a menekülteket kibocsátó országokból származó munkavállalók több mint 50 százalékának nincsen szakmai képzettsége, a háborúval vagy polgárháborúval sújtott országokból származó munkavállalók körében pedig 70 százalék feletti a képzettség nélküliek aránya.
Az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a munkaadói érdekképviseletekhez közel álló kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft) becslése szerint 2016-ban és 2017-ben összesen 50 milliárd euró közpénzbe kerülhet a menekültválság Németországban. Az intézet azzal számol, hogy az idén 1,5 millió menedékkérőt kell elhelyezni és ellátni, ami 17 milliárd eurót emészthet fel, és további 5 milliárd eurót kell költeni a beilleszkedést támogató programokra, például nyelvtanfolyamokra.
Jövőre a menedékkérők száma 2,2 millióra emelkedhet, ellátásuk 22,6 milliárd euróba, beilleszkedésük támogatása további 5 milliárd euróba kerülhet – áll a Rheinische Post című lapban ismertetett előrejelzésben, amely szerint a menekültválság kibillenti az államháztartást az egyensúlyi állapotból, így a tavalyi 12,5 milliárd eurós többlet után az idén, vagy legkésőbb 2017-ben ismét hiány keletkezik.
