A település a Kiskunság délkeleti részén Kiskunhalastól 11 km-re fekszik, a Dorozsma-Majsai homokhát kistáj része. Megközelíthető az 53. számú közúton, amellyel bekötőút köti össze. Vasúton a Kiskunhalas-Kelebia vonalon érhető el.
A község területe 1945 előtt Kiskunhalas egyik pusztája volt. Nevét – Zsigmond király oklevelének tanúsága szerint – Baltha kun kapitánytól kapta, Baltha-szállása. 1943-ból származik az első írásos említése.
A halasi gazdák itt tartották állataikat, a XIX. század közepén népesült be, s vált jellegzetes tanyás településsé.
1950-52 között tanyaközpont volt, 1952. január 1-jével vált önálló községgé, Kiskunhalasnak Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes pusztáiból.
Községgé válás idején a lakosság száma 3603 fő volt, ma 1764 fő, melynek 8 %-a mai is külterületen él. Belterületén a 460 belterületi ingatlana teljesen közművesített, minden utcája aszfaltozott, környezetbe, tájba illő fásított, parkosított, előkertjei őshonos virágosított.
A község lakossága zömében mai a mezőgazdasági tevékenységből szerzi jövedelmét. Hagyományos növény és állattenyésztés mellett szőlő-gyümölcstermeléssel, kertészeti kultúrák termesztésével foglalkozik. A területén működő gazdasági társaságok broiller csirke, vízi szárnyas keltetéssel, utóneveléssel, törzsállattenyésztéssel, műanyag-feldolgozó tevékenységgel, mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel foglalkoznak. Település nagyságához mérten jelentős a vállalkozók száma. A regisztrált munkanélküliség a 3 %-ot alig éri el.
A község határában jelentős szénhidrogén kitermelés folyik, a feltárt geotermális energia készlete még kihasználatlan.
A település határában egyedülálló gazdag honfoglalás kori női sírlelet került elő. Egyik ilyen értékes darabja díszíti és adja alapmotívumát a település címerének, mely így egyedülálló Magyarországon. Honfoglalást követő korokból származó templomhelyei Kőhalom-hegy, Templom-hegy, mely helyeket a millennium tiszteletére emlékoszloppal jelöltek meg.
Természet-földrajzi adottságait, lehetőségeit, látnivalóit, a Dietrich-féle szárnyas nádaspince-présház, rendezvényei alföldi borok borkostolójával egybekötött vendégfogadások.
Balotaszállás mezői és erdőségében faj és egyedszámban gazdag vadállomány él. Gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, nyúl, fácán lelőhelyének javításán, minőségi fejlesztésén a helyi vadásztársaság fáradozik.
Tanyai, falusi vendégfogadással foglalkozik a Balota- fogadó és Rádóczi-tanya: lovaglás, kocsikázás, fürdő, szauna, tenisz, túrázási, sportolási lehetőségeket biztosítanak.
A település helyi eseménynaptárral rendelkezik – kiemelkedő rendezvényei: farsangi mulatságok, szülők bálja, vadászbál, falunapi rendezvények, sportprogramok, fogathajtó versenyek, Szent István napi búcsú.
Idegenforgalmi lehetőségek, elérhetőségei:
• Gyuris Károly citerakészítő-fafaragó, kukoricacsuhé- fonó
Info: Általános Művelődési Központ 77 / 442 – 010
• Balotaszállási Tájházbemutató
Általános Művelődési Központ 77 / 442 – 010
• Balotai Búcsú
Általános Művelődési Központ 77 / 442 – 010
• Rádóczi tanya Balotaszállás III. körzet 27.
Rádóczi Ferenc 77 / 442-054
9 fő elhelyezési lehetőség, szállás, étkezés
• Rákóczi Vadásztársaság Balotaszállás
Baksa László Kiskunhalas, Toldi u 27/a. 77 / 422-669
szállás, vadásztatás, bérkilövés
• „Balota-fogadó” Stephan Rohner, Fodor Zsuzsanna
Balotaszállás. I. körzet 76.
lovaspanzió, félpanzió, medence, szauna, szolárium, teniszpálya, boros pince,
szobák 1-2-3 ágyas 15 főre
konferencia terem 40 főre
10-30 km-es körzetben könnyen megközelíthető gyógyfürdők, szabad strandok, tájvédelmi terület, gyalogos és kerékpár túra lehetőségek.
Cím: Balotaszállás Ady E. u. 26.
Tel: +36 (77) 542 020 / 20
E-mail: [email protected]
Web: http://www.balotaszallas.hu