Megérkezés
Kiskunhalas közlekedési csomópont, a jugoszláv határ előtti utolsó város. Itt halad keresztül a tompai határátkelőhelyhez vezető 53-as főútvonal és a Budapest – Kelebia nemzetközi vasúti fővonal. A Kiskunfélegyháza és Baja felőli utak és vasúti szárnyvonalak is itt érnek véget. A vasútállomást érintő buszjáratok menetrendje megtalálható az állomáson, taxi is várja. Mind a vasútállomás, mind a buszállomás előtt köztéri térkép segíti a városba érkezők tájékozódását.
Szállás, étkezés, pénzváltás Lásd: a portál megfelelő oldalain
Látnivalók:
Induljunk városnéző sétánkra az 53-as út és az állomástól a központig húzódó Kossuth utca kereszteződésétől. Ha átutazóként érkezik, itt parkolni tud és némi harapnivalót is beszerezhet a Park áruházban, vagy a „Kisbosnyák” piacon.
Elsőként városunk legnevezetesebb látnivalóját, a Csipkeházat ejtjük útba (Kossuth u. 37/a) melynek főbejárata az 53-as út és a Kossuth u. kereszteződésénél van. A bejáratánál a Csipkevarrók c. szobor fogad, amely Markovits Máriát és Dékáni Árpádot ábrázolja (Mózer Ilona és Barth Károly műve, 1994.). A gondozott park végén álló Csipkeházat 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára, kifejezetten a csipkevarrók munkahelyeként, s hogy őrizzék a világhírű halasi csipke mintakincsét, terveit, hagyományait. Az 1939-ben két oldalszárnnyal, majd 1997-ben legyező alakú traktussal bővített házban külön helyet kaptak a munkaszobák, a Csipkemúzeum helyiségei, valamint a konferencia- és kiállító-terem. Betérve megcsodálhatjuk a leheletfinom mesterműveket, megnézhetjük a csipkevarrás folyamatát és vásárolhatunk is. (A múzeum nyitva: 9-12h és 13-16 h, a csipkekészítés csak munkanapokon tekinthető meg.) Lásd bővebben: a portál Kultúra/Kiskunhalas a csipke városa címen.
A Csipkeház hátsó bejáratától a Vasút utcán rövid sétával jutunk a Szövetség térre, a százezer kötetes Városi Könyvtárhoz (1969.). Itt Internetezési lehetőség biztosított. A könyvtár előtti parkban Simon Ferenc Lányka madárral c. szobra látható. Visszatérve kiindulási helyünkre, és az 53-as úton továbbhaladva balra, a Hősök ligete következik Szabó Iván lovas nőt ábrázoló szobrával (1953.). Ha visszasétálunk a Kossuth utcán a vasútállomás felé, a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola épületében (39. szám) vadászati trófea-gyűjteményt tekinthetünk meg tanítási napokon. (tel.: 77/422-433). Az iskola előtt áll II. Rákóczi Ferenc mellszobra Andreas Papachristos alkotása (1976.). Néhány háztömbbel arrébb (tábla jelzi) találjuk a Csillagászati Obszervatóriumot. (Kossuth u. 43. Nyitva: 18 órától, csoportok számára más, előre megbeszélt időpontokban is, tel.: 77/423-355) Ha március közepe és június 10 között érkezünk Halasra, érdemes a vasutat átívelő közúti felüljárón át a Rákóczi Szakközépiskola kollégiumához ellátogatni. Ennek kertjében az ország legnagyobb (1001) Irisz-fajta virággyűjteménye pompázik. A gyűjtemény tulajdonosa a 06/20/591-7292 telefonon hívható.
A vasútállomás északi részével szemben található régi református temető és sírkőkert. A műemlék temető egyes részeit a Nemzeti Panteon részévé nyilvánították. Erdei Ferenc Futóhomok című művében így ír (1937): „Az utas, ha vonaton érkezik Halasra, a halottakkal találkozik először. Az ősi erdőtemető sok század óta fogadja be a Halasiakat, s beszédes őre az 500 éves városi múltnak.”
A Kossuth utcán a városközpont felé kanyarodva elsőként a Bercsényi utca betorkollásánál álló Búsuló kuruc szobrát, Damkó József 1904-ben felavatott alkotását láthatjuk. A Rákóczi-szabadságharc 1703. október 3-án lezajlott halasi csatájára emlékeztet, amelyben 234-en haltak hősi halált.
Tovább haladva balról érjük el az Általános Művelődési Központ és Sportcsarnok (ÁMK) épületét, amely a Boróka Civilházat öleli körül. Az ÁMK előcsarnokát Munkácsy Mihály szobra, Páczay Pál alkotása díszíti. Az épület sarkánál álló Hild-térplasztika a harmonikus városfejlesztésért kapott kitüntetésre, a Hild-díjra (1988.) utal. Ezután a Szilády Áron Református Gimnázium (Kossuth u. 14.) neoreneszánsz épülete következik. 1982-ben épült Kauser József tervei szerint. Jeles tanárai voltak egykor Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész és Thúry József (1861-1906) nyelvész, turkológus. Az épületben található Szilády Galériában időszakos képzőművészeti kiállításokat rendeznek, könyvtárában ritkaságokra lelhetünk. (nyitva: H-P 8-17h; tel.: 77/421-215)
A szemközt nyíló sárga macskaköves (Árpád) utcán a Szentháromság térre tehetünk kitérőt, ahol a Szent Péter-Pál templom 1770 körül késő barokk stílusban emelt, 1937-1940 között bővített épülete áll. Főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt. A gazdag ornamentális keretezésű freskókat Karol Malczyk és Pawlik Milanda menekült lengyel festőházaspár készítette 1944-ben. A templom melletti parkban 1825-ből származó népies barokk Kálvária, Szentháromság-szobor (1910) és Nepomuki Szent János alakja (1928) látható. Érdekesség, hogy a latort kötéllel feszítették a keresztre. A térrel átellenben egy régiségbolt csábít böngészésre. A Szent Imre utcán folytatva sétánkat, a Petőfi utca 1. sz. alatti Zsinagógához érkezünk. A ma is működő műemlék 1857-1861 között épült, késő klasszicista stílusban. Csúcsíves ablakain már a romantika jegyeit ismerhetjük fel.
A Zsinagógától a Köztársaság utca bal oldalán álló Szűts József Általános Iskola műemlék épületéhez érkezünk. 1913-ban készült el, Györgyi Dénes tervei alapján. Pirostéglás, kéttornyos homlokzata a népies és historizáló stíluselemek, valamint a modern funkcionalitás elveinek egységét mutatja.
A Köztársaság u. 2. sz. épületében kapott helyet a Thorma János Múzeum. Állandó kiállításai: Halas a kiskun mezőváros (XIV-XIX. sz-i helytörténet és néprajz); Thorma János festményei; Magyarországi pénzek; Kiskunhalasi érmek, jelvények. Az udvaron, a színben XVIII-XIX. sz-i kocsi, szőlőprés és a gazdálkodás régi eszközei láthatók. Nyitva: K-Szo.9-17h; T.: 77/422-864 http://www.muzeum.halas.hu
A múzeummal átellenben hatalmas épülettömb vonja magára tekintetünket. A Városháza Halas legjellegzetesebb városképi eleme, műemlék. Köztársaság utca felőli traktusát Fischer Ágoston építette 1833-1834-ben, klasszicista stílusban, majd 1905-1906-ban Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján szecessziós épületszárnyakkal bővítették. Mozgalmas homlokzatain magyaros díszítőelemek láthatók. Tetősíkja fölé lőrésszerű ablakokkal áttört tűztorony magasodik. Színháznak épült szárnyának homlokzatán a görög színjátszás allegorikus alakjai láthatók.
A városháza keleti oldalán elterülő Bethlen Gábor tér a város központja. Ápolt parkját enyhet adó szökőkút, 1956-os kopjafa, a Hollós-kút és Garbai Sándor mészkő pilléren álló mellszobra (Kallós Ede alkotása) díszíti. A tér körül üzletek, áruházak, pénzintézetek sorakoznak.
A rövidke Bokányi Dezső u. (sétáló utca) több látnivalót is tartogat. A Közösségek Háza (8. sz.) gyakran fogadja be országos hírű és helyi művészek tárlatait. A Gyűjtemények Házában (4. sz.) Berki Viola, Munkácsy-díjas festőművész alkotásai kaptak helyet állandó kiállítás keretében. (tel.: 77/420-864) A kereskedelmi bank falán elhelyezett emléktáblán az aradi vértanuk bronzplasztikáit találjuk.
A Bethlen Gábor térhez észak felől csatlakozó Hősök terén emelkedik a Református templom. 1813-1823 között épült klasszicizáló késő barokk stílusban, Schwörtz János és Frigyes tervei alapján. Déli külső falán dombormű emlékeztet Csokonai Vitéz Mihály halasi látogatására. A templom oldalán bazalt szégyenkő idézi a letűnt korok 1792-ig alkalmazott büntetési formáját: erre ültették vagy állították közmegvetésre azokat, akiket bűnösnek ítéltek különböző vétkek elkövetésében (például, ha valaki vasárnap munkát végzett, lopott, házasságtörést követett el, paráználkodott, hazudott, káromkodott, felebarátját sértegette vagy szidalmazta). A parókia (Hősök tere 2.) 1777-ben épült, tornácos udvari homlokzattal, klasszicista kerítéskapuja 1850 körül készült. Mindkettő műemlék.
A teret Szilády Áron mellszobra (Szentgyörgyi István, 1926) és a II. világháború emlékműve díszíti. Az imaház mellett állítottak szobrot Petőfi Sándornak. (Mihály Gábor, 1978.)
A városházától érhető el a legegyszerűbben a Termálfürdő és Strand (Nagy-Szeder István u. 1.) Három különböző hőmérsékletű, fedett medencével várja egész évben vendégeit. 48 °C-os, jódos-alkalikus gyógyvizét mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére javasolják. (tel.: 77/422-590) A fürdő mellett 100 férőhelyes kemping üzemel. Lásd bővebben: Turizmus/programlehetőségek oldalon.
A város északnyugati, központtól távolabbi része is tartogat néhány látnivalót. A református templom mellett nyíló Szilády Áron utcát több, helyi védettség alatt álló, eklektikus homlokzatú ház szegélyezi. Ilyen a Gál-ház (14.sz.), a Péter-Monszpart-ház (17. sz.) és a Rocsek-ház (31. sz.). A közeli Bajcsy-Zsilinszky u. 5. sz. alatti, 1840 körül épült, klasszicista stílusú, műemlékké nyilvánított Végh-kúriában Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása kapott helyet. (Nyitva: Cs-Szo 14-18h; tel.: 77/422-350)
A Végh-kúriától érdemes átsétálni a néhány háznyira nyíló Hold utca és Marx tér találkozásánál álló műemlék parasztházhoz. A Marx tér 1. sz. alatti nádfedeles, szabadkéményes házikó néprajzi anyagot rejt, a Városvédő Egyesület székhelye. Vendéget előzetes bejelentés alapján tud fogadni. (tel.: 77/421-646) A Bajcsy-Zsilinszky utcán végigsétálva az 1934-ben épült Felsővárosi római katolikus templomnak helyet adó Szabadság térre, majd az északi oldalról nyíló Kölcsey utcán a Sáfrik-szélmalomhoz tehetünk kicsit hosszabb kitérőt (a malom a főútvonalon túl, a Kölcsey u. – Szélmalom u. sarkán áll). Az alsó meghajtású őrlőszerkezettel készült szélmalmot Hunyadi Antal építette az 1888-as években vályogtéglából, majd 1892-ben tégla köpenyfalat kapott. 1901-ben vásárolta meg Sáfrik József, és felülhajtós rendszerűvé építette át. A műemlékké nyilvánított malomban 1950-ig őröltek.
A várostól északnyugatra az 53-as úttól balra húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő Fejetéki-mocsár természetvédelmi terület (tábla jelzi, szabadon látogatható). A Nagy-tó lecsapolása után lápos, mocsaras kiszáradó láprét jött létre. Ritka és védett növényei közül a legértékesebb a fehér virágú vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a lilás színű posvány kakastaréj (Pedicularis palustris). Az itt előforduló kosborfélék (Orchidaceae) is védettek. Sajnos az évek óta tartó vízhiány miatt pusztul a vegetáció.
Érdemes felkeresni a város északi szélétől 1,5 km-re, az 53-as út jobb oldalán elterülő Sós-tót. Jó horgászhely és kiépített partja mentén a strandolás sem tiltott. A parton felállított kilátóból pompás képeket készíthetünk a tájról, míg a mellette elterülő parkerdő kiváló piknikezési helyszínül szolgál. A parkerdő bejáratánál található turulsólymos oszlop, egy Árpád-kori temető emlékjele. A várossal való első ismerkedést a tóval szembeni, klasszicista stílusú műemlékkel, a Sóstói csárdával zárjuk. Cigányzene és a finom ételek mellett, a teraszról gyönyörködhetünk a vízen táncoló holdfényben.
Cím: Kiskunhalas Hősök tere 1.
Tel: +36 (77) 523 100
E-mail: [email protected]
Web: http://www.kiskunhalas.hu
