Egyre szembetűnőbb társadalmi mintázatok rajzolódnak ki az osztrák főváros térképén. A migránsok lakóhely szerinti eloszlása a kutatók szerint már háztömbönként is érezhető különbségeket mutat, és jelentős szegregációra utal.
Egy friss tanulmány szerint Bécsben a migránsok nemcsak kerületenként, hanem akár néhány háztömbnyi távolságon belül is elkülönülten élnek. Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) kutatói mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták meg a város társadalmi szerkezetét, és a szegregáció eddig nem látott részleteit tárták fel. A kutatást a Bécsi Statisztikai Hivatallal és a Mostly AI nevű céggel együttműködve végezték az általuk létrehozott szintetikus lakossági adatbázis alapján, írja a V4NA.
Fotó: AFP
Erős szegregáció a migránsok között
A tanulmány szerint az azonos származású migránsok jellemzően ugyanazokba a városrészekbe költöznek, és már kis területen belül is markáns különbségek figyelhetők meg a lakosság összetételében. A kutatás rámutatott, hogy míg a német gyökerű lakók a belső kerületekben élnek, addig a török vagy egykori jugoszláv hátterűek inkább a külső zónákban, például Ottakringben, Rudolfsheim-Fünfhausban vagy Favoritenben koncentrálódnak.
A kutatók szerint a legalacsonyabb vizsgált szinten, azaz a háztömbök szintjén a legerőteljesebb a szegregáció.
Ez újszerű megközelítés, hiszen eddig jellemzően csak kerületi vagy városi szintű különbségeket vizsgáltak, így a kisebb léptékű társadalmi dinamikák eddig rejtve maradtak.
A szegregáció mértékét a bérleti díjak, a lakáspiaci hozzáférés és a közösségi preferenciák is befolyásolják.
Az úgynevezett önkéntes szegregáció – amikor az emberek saját közösségükhöz közelebb keresnek lakást – szintén erősíti ezt a folyamatot.
Nem minden migránscsoport érintett egyformán
A tanulmány arra is kitér, hogy a különböző származású migránsok eltérő módon oszlanak el a városban. Az ukránok például gyakran szervezett szállásokon élnek, ami magas fokú szegregációhoz vezet.
A lengyel származásúak viszont sokkal egyenletesebben helyezkednek el Bécsben, mivel szociálisan vegyesebb a csoport, így különböző bérleti díjakat is meg tudnak fizetni.
A török származású migránsok főként lakótelepi, társasházi lakásokban élnek, mivel már régóta jelen vannak a városban. Ezzel szemben az újonnan érkezők – például a németek – inkább magasabb ingatlanárú városrészekbe költöznek.
A lakáspiaci hozzáférés – legyen szó tulajdonviszonyokról, nonprofit fejlesztésekről vagy kommunális bérleményekről – szintén nagyban hozzájárul a szegregáció mintázataihoz.
Az adatbázis fejlesztése a cél
A mesterséges intelligencia által generált adatok alapvetően megfeleltek a tényleges statisztikai nyilvántartásoknak, de helyi szinten jelentős eltérések is voltak.
A kutatók szerint a következő lépésben olyan tényezőket kellene bevonni az adatok szintetizálásába, amelyek hangsúlyozzák a térbeli különbségeket – például az ingatlanárakat vagy a városszerkezeti sajátosságokat.
A kutatás vezetői szerint a rendszer fejlesztése hatalmas előny lenne a városi tervezés szempontjából, mivel a pontosabb térképek segíthetnék a szegregációs gócpontok azonosítását és időben történő kezelését.
Emellett a kutatás rámutatott: csak azért, mert valaki hangosan kiabál, még nem biztos, hogy őt érintik a legnagyobb problémák, azaz az objektív adatok segíthetnek árnyalni a közéleti vitákat is.
Borítókép: Illusztráció
