Manapság egy kattintás is elég ahhoz, hogy egy tévedés futótűzként terjedjen a világhálón. Ez történt egy nemrégiben közzétett Európa-térképpel is, amely a fővárosok „alapítási évét” tüntette fel. A poszt robbanásként terjedt, a kommentelők pedig döbbenten konstatálták: Budapestnél 1873 szerepel.
Valóban csak 152 éves lenne Magyarország fővárosa? A válasz határozottan: nem!
Mit jelent valójában az 1873-as év?
A térkép készítői Budapest „megalapításaként” az 1873-as egyesítési döntést jelölték meg, amikor Pest, Buda és Óbuda hivatalosan egyesült egy várossá. Ez azonban csak közigazgatási egyesítés volt, nem a települések kezdetének ideje. Buda már a középkorban királyi székhely volt, Pest pedig fontos kereskedelmi csomópontként működött a Duna jobb partján.
Több mint kétezer éves múlt
A valóságban a mai Budapest területén már őskori táborhelyek is voltak, de a leghatározottabb népességi nyomokat a kelták hagyták maguk után. Ők nevezték a területet Ak-ink-nak, azaz „bő vizű helynek”. A római korban ezt fejlesztették törvényes kolóniává: Aquincum városát létesítették a mai Óbuda helyén. Az itt található romok ma is látogathatók, a régészeti park és múzem Európa egyik legjelentősebb antik lelethelye.
Európa egyik legrégebbi fővárosi területe
Kevés európai főváros büszkélkedhet olyan folyamatosan lakott és jelentőségteljes történelemmel, mint Budapest. A középkorban Buda vára a magyar királyi udvar központja volt, a 15. században pedig Hunyadi Mátyás alatt európai szintű kulturális központtá vált.
Az 1873-as összeolvadás jelentősége
Természetesen az 1873-as dátum nem elhanyagolható. Ez volt az a pillanat, amikor Budapest hivatalosan is megszületett, és elindult a modern nagyvárossá válás útján. Ekkor kezdődött a grandiozus fejlesztési időszak, amelynek eredményei a Lánchíd, az Andrássy út, a Sugárút (ma: Andrássy út), a kontinens első földalatti vasútja és még sorolhatnánk.
Érdekességek Budapest történetéből
- Az Aquincum területén található római kori csatornarendszer még ma is látogatható.
- A magyar parlament épülete a maga idejében a legnagyobb országház volt Európában.
- Budapest 1930-as években a kontinens egyik legpezsgőbb kulturális életének adott otthont, világhírű kávéházakkal, színházakkal, fürdőkkel.
- A Rudas, a Király és a Gellért-fürdők máig működnek, néhányban még a török időkből származó kupolás termek is használatban vannak.
Tanulság
Egyetlen térkép vagy grafika sem pótolhatja a valódi történelemismeretet. Ha valami megdöbbentő állítással találkozunk, érdemes utánanézni, mert lehet, hogy csak a jó szándékú, de felületes szerkesztés áldozatai lettünk.
Budapest nem „csak” 152 éves, hanem több mint kétezer éves múlt hordozója, amelyre joggal lehet büszke minden magyar.
Világörökség Budapest:
