Az elmúlt hónapokban rengeteg kérdés érkezett olvasóinktól a közel-keleti háború kapcsán: Kik valójában a Hamasz tagjai? Mi a szerepe a Hezbollahnak, az Iszlám Dzsihádnak vagy a Fatahnak? Mit tesz Izrael, és mit jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése Netanjahuval kapcsolatban? Most közérthetően, hiteles forrásokra támaszkodva válaszolunk minden fontos kérdésre.
A Hamasz (jelentése: Lelkesedés vagy Harcos Iszlám Ellenállási Mozgalom) 1987-ben alakult a palesztin területeken, főként a Gázai övezetben. Az eredeti alapítói a Muszlim Testvériség palesztin ágához tartoztak. A szervezet célja a palesztin államiság elérése, valamint az izraeli megszállás elleni küzdelem. Már a megalakulásakor kettős struktúrát alakítottak ki: szociális és politikai oldalt, valamint katonai ellenállási vonalat.
Politikai és szociális szerepük
A Hamasz nemcsak fegyveres ellenállást szervezett, hanem számos szociális szolgáltatást is biztosított: iskolákat, kórházakat, árvaházakat és segélyhálózatokat működtetett. Ez a társadalmi jelenlét jelentős népszerűséget hozott számára a Gázai övezet lakossága körében, különösen akkor, amikor más palesztin pártok, mint például a Fatah, korrupciós botrányokba keveredtek.
2006-ban a Hamasz demokratikus választáson megszerezte a palesztin törvényhozási tanács többségét, ami belső konfliktust idézett elő a Fatah mozgalommal. 2007-ben fegyveres harc árán kizárólagos hatalmat szerzett Gázában, míg a Ciszjordániát továbbra is a Fatah irányítja.
Terrorcselekmények és nemzetközi megítélés
A Hamasz katonai szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádok az izraeli célpontok elleni rakétatámadásairól és öngyilkos merényleteiről vált ismertté a 2000-es években. Emiatt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kanada, Japán és más országok is terrorszervezetnek minősítették.
Ugyanakkor más nemzetek – például Törökország, Oroszország, Kína és néhány arab ország – nem tartják terrorszervezetnek a Hamaszt, hanem inkább egy palesztin ellenállási mozgalomnak tekintik, amely legitim politikai erőt is képvisel.
A jelenlegi háború és a Hamasz szerepe
- október 7-én a Hamasz nagyszabású támadást indított Izrael ellen, melyet az izraeli biztonsági rendszer az egyik legsúlyosabb kudarcként értékelt. A támadásban civilek is életüket vesztették, és több száz izraeli túszt hurcoltak Gázába. Az izraeli hadsereg válaszul intenzív katonai hadműveletet indított, célul tűzve ki a Hamasz infrastruktúrájának teljes felszámolását.
A gázai háború rendkívül súlyos humanitárius válsághoz vezetett. Több mint harmincezer civil vesztette életét, számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ is humanitárius tűzszünetet sürgetett.
Harc a túlélésért: hogyan maradt fenn a Hamasz?
Annak ellenére, hogy Izrael hónapok óta próbálja felszámolni a Hamasz katonai és politikai jelenlétét, a szervezet egy része továbbra is működőképes. A föld alatti alagutak rendszere, a civil infrastruktúrával való összeolvadás, valamint a nemzetközi támogatások révén a Hamasz még mindig jelen van Gáza egyes részein.
Mi várható a jövőben?
A jelenlegi helyzet nem csak Izrael és a Hamasz konfliktusáról szól, hanem arról is, hogy milyen jövője lesz a palesztin népnek és az egész Közel-Keletnek. Egyre több nemzetközi hang sürgeti a kétállami megoldást, ám ez csak akkor lehetséges, ha a radikális és politikai erők egyaránt hajlandók párbeszédre és kompromisszumra.
A Hamasz tehát nem csupán egy „terrorszervezetként” megbélyegzett katonai csoport – hanem egy bonyolult politikai, szociális és ideológiai mozgalom, amely mélyen beágyazódott a palesztin társadalomba. Megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gázai konfliktus valódi természetét megértsük, és hosszú távon békéhez vezető megoldás szülessen.
Itt olvashatjátok a Hamasz irányítása alatt álló Gázai övezeti területeket:
- Gáza városa – a Gázai övezet legnagyobb városa és politikai-gazdasági központja. A Hamasz fő irányítási központjai is itt találhatók.
- Khan Júnisz – a Gázai övezet déli részén fekvő város, gyakran katonai központként is említik a Hamasz logisztikai műveleteiben.
- Rafah – délen, Egyiptom határán fekvő város, fontos szerepet játszik a föld alatti alagutak és az áruszállítás szempontjából.
- Beit Hanún és Beit Lahia – az övezet északi részein találhatók, ahol a Hamasz fegyveres szárnya gyakran telepít rakétakilövő állásokat.
- Shujaiya és Zeitoun negyed – Gáza városán belül két kulcsfontosságú kerület, amelyek a Hamasz védelmi infrastruktúráinak részét képezik.
Tehát ezek földrajzilag a Gázai övezetben vannak, amelyet 2007 óta kizárólagosan a Hamasz irányít, miután fegyveres konfliktusban kiszorították onnan a rivális Fatah mozgalmat. Az izraeli és egyiptomi blokád miatt a Gázai övezet rendkívül zárt és ellenőrzött terület, és a Hamasz itt gyakorolja mind a polgári, mind a katonai irányítást.
Gyakran a Hamasszal együtt emíltik a követlkező csoportokat, mozgalmakat:
A Hezbollah, a Fatah és az Iszlám Dzsihád három különböző iszlamista vagy nacionalista mozgalom, amelyek más-más térséghez és különböző célkitűzésekhez kötődnek. Az alábbiakban összefoglalom, hogy hol működnek területileg, és milyen jellegű szervezetek:
1. Hezbollah
- Területileg: Libanonban, főként Dél-Libanon, Bejrút déli része, valamint Beka-völgy
- Politikai bázisa: síita lakosság
- Központ: Dahiya, Bejrút külvárosa
- Jelleg: Libanoni síita iszlamista szervezet, Irán támogatását élvezi
- Cél: Izrael elleni harc, síita hatalmi érdekek védelme, libanoni politikai befolyás erősítése
- Státusz: Több ország (pl. USA, Németország, Izrael) terroristának minősíti
2. Fatah
- Területileg: Ciszjordánia (Nyugati Part), azaz a palesztin területek izraeli ellenőrzés alatt álló része
- Központ: Rámla és Náblusz városai
- Politikai bázisa: főként világi, mérsékeltebb palesztin nacionalisták
- Jelleg: A Palesztin Hatóság (PH) vezető pártja, korábban a PFSZ (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) magja
- Cél: Független palesztin állam létrehozása kétállami megoldással
- Státusz: Nem minősítik terrorszervezetnek, az EU és az ENSZ hivatalos partnere
3. Iszlám Dzsihád (Palestinian Islamic Jihad – PIJ)
- Területileg: Gázai övezet, Ciszjordánia, és Szíria bizonyos részei
- Központ: Gáza városa (operatív), Damaszkusz (száműzött vezetés)
- Politikai bázisa: radikális szunnita iszlamisták
- Jelleg: Irán által támogatott fegyveres szervezet, ideológiájában közel áll a Hamaszhoz
- Cél: Izrael megsemmisítése, palesztin iszlám állam létrehozása
- Státusz: Az USA, Izrael, EU és más országok terrorizmussal összefüggő szervezetként tartják nyilván
A Közel-Kelet konfliktusövezetei és a főbb szereplők térségei:
Itt látható a Közel-Kelet térképe, amelyen megjelöltük a legfontosabb konfliktusövezeteket és szervezetekhez kapcsolódó területeket:
- Izrael (Jeruzsálem) – az állam központja és a konfliktus egyik főszereplője
- Gázai övezet (Hamasz) – a Hamasz fő bázisa
- Libanon (Hezbollah) – a Hezbollah működési területe
- Szíria – ahol több radikális csoport, köztük az Iszlám Dzsihád is jelen van
- Ciszjordánia (Fatah) – a Fatah uralta terület, Palesztin Hatóság központja
A térképen jól látszik, hogy Izrael és a Gázai övezet földrajzilag szorosan egymás mellett helyezkednek el. Mind Izrael, mind Gáza története több ezer évre nyúlik vissza.
Összefoglalom röviden a történelmüket:
Ókor: Gáza az egyik legrégebbi település
- Gáza városát már i.e. 3000 körül lakta a filiszteus nép (Filisztea területe), tehát jóval korábbi mint az újkori Izrael állam.
- Az ókori izraelita törzsek a Kr. e. 12–11. századtól jelentek meg Kánaán területén (a mai Izrael és Palesztina).
- A filiszteusok (akik Gázát is uralták) gyakran harcoltak az izraeliták ellen (pl. Dávid és Góliát története is ilyen kontextusú).
Zsidó királyságok és római idők
- I.e. 1000 körül létrejött a zsidó királyság (Dávid és Salamon uralkodásával), mely Jeruzsálemet tette központjává.
- Gáza többször került más birodalmak – például az egyiptomiak, asszírok, perzsák, görögök, rómaiak – fennhatósága alá.
Iszlám hódítás (7. század) után
- A 7. században az iszlám terjeszkedés nyomán mind Gáza, mind Jeruzsálem arab-muszlim uralom alá került, és arab többségűvé váltak a területek.
20. század – Modern államok
- A modern Izrael állam 1948-ban jött létre, az ENSZ döntése alapján, a brit mandátumterület felosztásával.
- A Gázai övezet 1948–1967 között Egyiptom fennhatósága alá tartozott, 1967-től izraeli megszállás alatt állt, majd 2005-ben Izrael kivonult, és 2007 óta a Hamasz de facto uralma alatt áll.
Summa:
- Gáza mint város történelmileg régebbi, évezredekkel korábban létezett, mint a modern Izrael állam.
- Izrael népe (az izraeliták, később zsidók) kb. ugyanazon a területen jelent meg i.e. 1200–1000 között.
- A mai Izrael állam viszont 1948 óta létezik, míg a Hamasz által uralt Gázai övezet csak 2007 óta működik autonóm entitásként.
A mostani izraeli–palesztin háború, amely különösen 2023. október 7-én eszkalálódott a Hamasz nagyszabású támadásával, nem egy hirtelen keletkezett konfliktus – hanem egy évtizedek óta húzódó, mély történelmi, politikai és vallási gyökerű válság újabb véres fejezete. Alább összefoglalom a konfliktus kiváltó okait, a háború elindító eseményeit, és azt is, kinek a felelőssége milyen megítélés alá esik.
Ki indította el a háborút 2023-ban?
2023. október 7-én a Hamasz nevű palesztin iszlamista szervezet meglepetésszerű, nagyszabású támadást indított Izrael ellen:
- Több ezer rakétát lőtt ki Izrael déli és középső területeire,
- Fegyveresek áttörték a gázai határt, és túszokat ejtettek, civileket gyilkoltak, erőszakos támadásokat hajtottak végre izraeli falvakban és egy zenei fesztiválon,
- Több mint 1200 izraeli halt meg a támadás első napján (köztük gyerekek, nők, idős emberek).
Ez az akció Izrael történetének egyik legsúlyosabb támadása volt 1973 óta, és a hivatalos nemzetközi álláspont szerint a háborút a Hamasz indította el.
Izrael válasza és a háború elmélyülése
Izrael a támadás után azonnali, nagyszabású katonai válaszcsapásokat indított a Gázai övezet ellen:
- Légi csapásokat mért a Hamasz célpontjaira, rakétakilövő állásokra, fegyverraktárakra, parancsnoki központokra,
- Ostrom alá vonta Gázát, blokkolva az áram-, víz- és üzemanyagellátást,
- Földi offenzívát is indított, amely során sok civil is áldozatul esett.
De mi vezetett idáig? – A történelmi háttér
A konfliktus fő okai:
- Területi viták – Mindkét fél (Izrael és a palesztinok) jogos örökösének tekinti ugyanazt a földet, főként Ciszjordániát, Jeruzsálemet és Gázát.
- A palesztin államiság hiánya – A palesztinok önálló államot követelnek, de az évtizedes tárgyalások sikertelenek voltak.
- Izrael telepespolitikája – Izrael zsidó telepeket épít a megszállt Ciszjordániában, amit a palesztinok provokációnak tartanak.
- A Gáza blokádja – Izrael (és részben Egyiptom) blokád alatt tartja Gázát 2007 óta, miután ott a Hamasz került hatalomra.
- Súlyos szociális, gazdasági válság Gázában – A szegénység, a munkanélküliség és a lakhatási válság súlyos frustrációhoz vezetett a palesztin lakosság körében.
Miért támadott a Hamasz? – Lehetséges okok
- Társadalmi feszültség: A Gázai övezetben súlyos humanitárius válság van – sokan nem látnak reményt békés jövőre.
- Politikai figyelemfelkeltés: A Hamasz azt állította, hogy a jeruzsálemi Al-Aksza mecset megsértése és a palesztinok jogainak sárba tiprása miatt indított támadást.
- Regionális hatalmi versengés: A Hamasz célja lehetett megerősíteni saját pozícióját a rivális palesztin szervezetekkel (pl. Fatah) szemben, és meggátolni az Izrael–Szaúd-Arábia közeledést.
- Proxi-háborúként is értelmezhető: Irán, Libanon (Hezbollah) és más szövetségesek is támogatják a Hamaszt – cél lehetett destabilizálni a térséget.
Nemzetközi álláspont
- Az EU, az USA, az ENSZ és több arab állam is elítélte a Hamasz támadását.
- Több ország terrorszervezetnek minősíti a Hamaszt (pl. EU, USA, Izrael), míg mások (pl. Katar, Irán) politikailag támogatják.
- Az ENSZ és a humanitárius szervezetek ugyanakkor aggódnak a civil áldozatok magas száma miatt Gázában.
Összegzés: Ki kezdte a háborút?
- A 2023-as háborút közvetlenül a Hamasz indította el a drámai október 7-i támadással.
- A háttérben évtizedes igazságtalanságok, politikai kudarcok és bizalmatlanság húzódik meg,
- A konfliktus mindkét oldalon civil életek tízezreit követelte, és a végleges megoldás a mai napig nem körvonalazódik.
a 2023-as Hamasz–Izrael háború leghevesebb szakasza nem folyamatos 2025-ben, de a konfliktus még nem zárult le teljesen, csak többször átalakult, és jelenleg is időszakos fellángolásokkal zajlik.
Mi a helyzet 2025-ben?
- A 2023. októberi támadás után Izrael teljes hadműveletet indított a Gázai övezet ellen, ami hónapokig tartó ostromhoz, bombázásokhoz, és szárazföldi harcokhoz vezetett.
- 2024 második felére a nemzetközi nyomás hatására Izrael részleges kivonulást kezdett, és tűzszüneteket is bejelentettek, de ezek többször megsérültek.
- 2025-ben:
- A harcok nem mindennaposak, de nincs hivatalos béke vagy rendezés.
- Fegyveres összecsapások és célzott támadások még mindig előfordulnak – főként drón- vagy rakétatámadások formájában.
- A humanitárius helyzet Gázában továbbra is súlyos, és a Hamasz továbbra is működik, bár katonai képességei jelentősen csökkentek.
- Izrael és a nemzetközi közösség (ENSZ, USA, EU) próbálja előmozdítani egy posztháborús rendezést, de a Hamasz nem hajlandó tárgyalni Izrael elismeréséről, míg Izrael nem hajlandó elismerni a Hamaszt legitim partnerként.
Tehát mi mondható el összességében?
- A 2023-ban kezdődött háború leghevesebb szakasza már véget ért, de:
- A konfliktus krónikus maradt, tűzszünetekkel, lokális összecsapásokkal és politikailag megoldatlan kérdésekkel.
- A helyzet inkább befagyott konfliktusnak nevezhető 2025-ben – ami bármikor újra fellángolhat.
2025-ös állapotjelentés a Gázai konfliktusról és a Hamaszról
1. Háttér: Mi vezetett a konfliktushoz?
A 2023. október 7-én történt Hamasz-támadás Izrael ellen az egyik legsúlyosabb volt a régió történetében. Több mint 1200 izraeli civil és katona vesztette életét, több száz túszt hurcoltak Gázába. Ez után Izrael totális háborút hirdetett, és megindította „Vaskardok” fedőnevű hadműveletét a Gázai övezet teljes katonai felszámolására.
2. A 2023–2024-es háború főbb szakaszai
- 2023 vége – 2024 tavasza: folyamatos izraeli bombázások, szárazföldi inváziók, súlyos polgári veszteségek Gázában.
- 2024 nyara: nemzetközi diplomáciai nyomásra részleges kivonulás és humanitárius folyosók megnyitása.
- 2024 vége – 2025 eleje: több ideiglenes tűzszünet, de rendszeres drón- és rakétatámadások Gáza és Dél-Izrael között.
3. A Hamasz 2025-ben: Meggyengülve, de még működik
Katonai helyzet:
- A Hamasz veszteségeket szenvedett, alagutainak nagy részét megsemmisítették.
- Sok katonai vezetőjük meghalt vagy bujkál.
- A szervezet azonban továbbra is képes kisebb támadásokra (rakéták, kézifegyveres támadások, drónok).
Politikai helyzet:
- A Hamasz nem ismeri el Izraelt és továbbra is ellenállási mozgalomként határozza meg magát.
- Gáza kormányzását részben még ők látják el, noha a káosz és a hiány miatt sok civil elfordult tőlük.
Nemzetközi megítélés:
- Az USA, EU és több nyugati állam továbbra is terroristaként tartja nyilván a Hamaszt.
- A Hamasz ugyanakkor katonai szárnyból és szociális-politikai szárnyból áll, amely utóbbit például Katar, Irán és Törökország részben támogatja.
4. Gáza 2025-ben: Katasztrófahelyzet
- Gázaváros és Rafah: szinte lakhatatlanná vált.
- Infrastruktúra: súlyosan sérült, az áram- és vízellátás akadozik.
- Egészségügy: összeomlott, gyógyszerhiány, éhínség közeli állapot.
- UNRWA és ENSZ: segélyezést próbál szervezni, de izraeli biztonsági korlátozások nehezítik.
5. Izrael 2025-ben: Biztonsági fókusz és politikai törésvonalak
- A kormány (Netanjahu vagy utódja) nem hajlandó hosszú távon elfogadni a Hamasz uralmát Gázában.
- A társadalomban nőtt az igény egy új stratégia kialakítására: teljes elfoglalás vs. nemzetközi adminisztráció.
- A lakosság traumatizált a 2023-as mészárlás után, és kevesen támogatják a kompromisszumokat.
6. Jelenlegi konfliktusállapot: Fegyveres patthelyzet
- Nincs hivatalos tűzszünet vagy békeszerződés.
- Időszakos összecsapások folytatódnak, főként Dél-Izrael és Gáza határán.
- Irán, Hezbollah és más szereplők továbbra is támogatják a Hamaszt.
- Az izraeli hadsereg célzott likvidálásokat hajt végre, ha új fenyegetést észlel.
7. Kilátások 2025 nyarán
- A nemzetközi közösség (ENSZ, USA, Egyiptom, Katar) új tűzszüneti mechanizmust próbál kialakítani.
- Felmerült egy nemzetközi felügyelet alatti újjáépítés lehetősége Gázában.
- A Hamasz várhatóan túléli a konfliktust, de meggyengülve, és leginkább politikai szereplőként próbálhat tovább létezni – ha Izrael ezt engedi.
Összefoglalás
A Gázai konfliktus 2025-ben már nem egy klasszikus háború, hanem egy elhúzódó, alacsony intenzitású, krónikus fegyveres patthelyzet, amelynek sem katonai, sem politikai megoldása nem körvonalazódik tisztán.
A Hamasz már nem képes uralni a térséget úgy, mint korábban, de még mindig meghatározó, radikális szereplő a Közel-Keleten.
***
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntéseinek hátterét jogi és nem politikai szempontból kell megérteni, még ha a gyakorlatban politikai következményekkel is járnak. Nézzük, miért Netanjahu és az izraeli vezetés ellen adott ki körözési kérelmet az ICC főügyésze, Karim Khan, és miért nem a Hamasz vezetői ellen kizárólag.
1. Mi az ICC szerepe és hatásköre?
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) hágai székhelyű, államok által létrehozott, független bíróság, amely olyan súlyos nemzetközi bűncselekményeket vizsgálhat, mint:
- háborús bűnök
- emberiesség elleni bűncselekmények
- népirtás
- agresszió
Az ICC nem tagállamokhoz kötött, hanem személyek felelősségét vizsgálja – tehát nem államokat, hanem vezetőket, parancsnokokat, elnököket, stb.
2. Miért Netanjahu ellen indult körözés, ha a Hamasz indította a háborút?
A vádak tartalma (2024–2025):
Karim Khan főügyész 2024-ben kérte elfogatóparancs kiadását többek között:
- Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök,
- Joáv Galant védelmi miniszter,
- Jahja Szinvár (Hamasz Gáza-vezetője),
- Mohammed Deif (Hamasz katonai vezetője),
- Iszmail Haníje (Hamasz politikai vezetője) ellen is.
Tehát a Hamasz vezetői ellen is indult eljárás, nem csak Netanjahu ellen – ez fontos és gyakran elfelejtett tény.
3. Mi a vád Netanjahuval szemben?
A főügyész szerint Izrael:
- túlzott erőszakot alkalmazott Gázában, főként civil célpontokkal szemben,
- kollektív büntetést alkalmazott a civil lakosság ellen,
- megsértette a nemzetközi humanitárius jogot az élelmiszer-, víz- és gyógyszerblokáddal,
- humanitárius katasztrófát okozott Gázában szándékos katonai intézkedésekkel.
A főügyész nem a háborút indító felet nézte elsősorban, hanem az arányosságot és a nemzetközi jog betartását a harcok során.
4. Mi a vád a Hamasz vezetőivel szemben?
A Hamasz vezetői ellen szintén súlyos vádak állnak:
- szándékos civilgyilkosságok (2023. okt. 7-i mészárlás),
- túszejtés, kínzás,
- nők, gyerekek elleni erőszakos cselekmények,
- rakétatámadások civil célpontok ellen.
Tehát a Hamasz is háborús bűnökkel gyanúsított – csak a média egy része kizárólag Netanjahura koncentrál, míg más források a Hamaszt emelik ki.
5. Miért nem tartóztatták le még a Hamasz vezetőit?
- A Hamasz vezetői főként Katarban, Törökországban és Libanonban tartózkodnak – ezek az országok nem tagjai az ICC-nek, így nem kötelesek kiadni őket.
- Izrael sem tagja az ICC-nek, de európai utazás során elvileg elfogható lenne bármelyik vádlott – politikailag ez azonban nagyon kényes kérdés.
Összefoglalás
- Igen, a Hamasz indította a háborút, és ellenük is indult nemzetközi eljárás.
- Az ICC nem a háború elindítását, hanem az azt követő jogsértéseket vizsgálja, mindkét oldalon.
- A vádak nem pártosak, hanem a humanitárius jog megsértésére vonatkoznak.
- A politikai vita inkább arról szól, hogy az ICC valóban képes-e egyensúlyozni a vádak súlyát, és hogy a világ politikailag elfogadja-e a döntéseit.
Ez egy fontos és nagyon aktuális kérdés van még, amit sokan feltesznek: ha az ICC döntéseit egyes nagyhatalmak figyelmen kívül hagyják, vagy politikai válaszlépések születnek rájuk, akkor mennyire tekinthető komolyan vehető, független igazságszolgáltatási szervnek?
Nézzük meg a helyzetet több szempontból:
1. Valóban kiadott Putyin nemzetközi elfogatóparancsot Ursula von der Leyen ellen?
Nem. Ez nem igazolt hír.
- Az orosz belügyminisztérium valóban feketelistára tett több nyugati politikust, köztük Ursula von der Leyen-t, Kaja Kallas-t (észt miniszterelnök) és másokat is, „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva.
- Ez nem egy bírósági vagy nemzetközi elfogatóparancs, hanem politikai üzenet.
Tehát Putyin nem adott ki valódi elfogatóparancsot, és Oroszország nem rendelkezik olyan globális hatáskörrel, mint az ICC, hogy ezt érvényesítse más országokban.
2. Miért tartják egyesek az ICC-t nevetségesnek?
- Mert a nagyhatalmak közül többen nem tagjai az ICC-nek, például:
- Oroszország
- Kína
- USA (aláírta, de sosem ratifikálta)
- Izrael
- Ha egy nemzetközi bíróság olyan országok vezetőit próbálja felelősségre vonni, akik nem ismerik el a bíróság hatáskörét, akkor könnyen szimbolikus, politikai aktusnak tűnhet a vádemelés, amely gyakorlatban nem jár letartóztatással.
- Ráadásul egyes döntéseket kettős mércének tartanak, különösen a Közel-Keleten, Afrikában vagy Ukrajna kapcsán.
3. De akkor komolyan kell venni az ICC-t, vagy sem?
Igen – és nem is. A kettő egyszerre igaz, és itt van miért:
Komolyan kell venni, mert:
- Jogilag ténylegesen létezik, és vannak ügyek, ahol sikeresen elítéltek háborús bűnösöket (pl. kongói, ruandai, boszniai ügyek).
- A tagállamoknak jogi kötelezettségük van együttműködni vele.
- Diplomáciai súlya nagy: ha valaki ellen körözés van érvényben, nem léphet be számos országba.
Nevetség tárgya lehet, ha:
- Nagyhatalmak figyelmen kívül hagyják, vagy szelektíven működik.
- Politikai válaszlépések (mint Putyin feketelistája) csökkentik a hitelességet.
- Ha nem tudja végrehajtani döntéseit, akkor morális autoritása sérül.
4. Konklúzió
Az ICC nem tökéletes, de az egyetlen állandó nemzetközi bíróság, amely a világon egyéni büntetőjogi felelősséget vizsgál a legsúlyosabb bűncselekményeknél. Hitelessége azon múlik:
- mennyire következetesen jár el (pl. ne csak afrikai országok vezetőit üldözze),
- mennyire támogatják a tagállamok,
- és mennyire képes független maradni a politikai nyomástól.
