Egyre nagyobb hullámokat vet az ukrán parlament döntése, miszerint az ország két legfontosabb korrupcióellenes intézményét – a Nemzeti Korrupcióellenes Nyomozóhivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészséget (SZAP) – a függetlenségük elvesztésével a főügyészség alá rendelték. A lépést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal aláírta, amivel komoly nemzetközi felháborodást váltott ki.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „komoly aggodalmát” fejezte ki a döntés miatt, és magyarázatot követel az ukrán kormánytól. Mint azt szóvivője közölte, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem az uniós tagság sarokkövei, és ezekből nem lehet engedni – különösen nem egy tagjelölt országtól.
Mit jelent ez Ukrajna számára?
Az ukrán kormány lépése komoly visszalépésként értékelhető, és ezt Marta Kos, az EU bővítési biztosa is megerősítette. Szerinte a NABU és a SZAP függetlensége elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna valaha is ténylegesen az EU tagjává váljon. A cseh külügyminiszter, Jan Lipavsky is bírálta Kijevet, hangsúlyozva, hogy Csehország támogatása nem „biankó csekk” Ukrajna minden döntésére.
Az Európai Bizottság most egyértelműen azt üzeni Zelenszkijéknek: ha Ukrajna továbbra is pénzügyi és politikai támogatásra számít Brüsszeltől, akkor helyre kell állítani a korrupcióellenes szervezetek autonómiáját.
„Eldugulhat a pénzcsap”?
Bár hivatalosan még nem hangzott el, hogy az EU felfüggesztené a pénzügyi támogatásokat, de a szavak most már keményebb üzenetet hordoznak, mint eddig bármikor. Von der Leyen az elmúlt időszakban több milliárd eurós támogatást harcolt ki Ukrajnának, most viszont kérdésessé vált: folytatható-e mindez úgy, hogy közben az ukrán kormány lépései egyre inkább egy autoriter rendszer irányába mutatnak?
A döntés akár fordulópontot is jelenthet az EU és Ukrajna kapcsolatában. A korrupcióellenes harc eddig az egyik kulcstényező volt az uniós csatlakozás útján – ha ez megszűnik, a teljes integrációs folyamat is veszélybe kerülhet.
Egy diktatórikus fordulat jelei?
Volodimir Zelenszkijt korábban hősies vezetőként ünnepelték, aki bátran szembeszállt az orosz agresszióval. Azonban az elmúlt hónapokban egyre több nyugati politikus és elemző hívja fel a figyelmet arra, hogy az ukrán elnök centralizálja a hatalmat, korlátozza a sajtószabadságot, és most már a jogállamiság alappilléreit is megbontja.
Ha ezek a folyamatok folytatódnak, akkor Zelenszkij rendszere már nem egy harcban álló demokrácia képe, hanem egy autoriter államé, amely csak formailag tagjelölt, de ténylegesen eltávolodik az európai normáktól.
Az EU most válaszút elé került: tovább támogatja-e Ukrajnát minden áron, vagy végre feltételekhez köti a támogatásokat, amelyek betartása nélkül nincs pénz, nincs haladás az EU-tagság felé.
Forrás: Hirmagazin.eu
