1456. július 22-én a magyar seregek – Hunyadi János vezetésével – döntő győzelmet arattak a II. Mehmed szultán vezette oszmán hadsereg felett a nándorfehérvári (ma Belgrád) várnál. Ez a diadal nemcsak a Magyar Királyságot mentette meg a teljes pusztulástól, de egész Európa sorsát is meghatározta: megállította az Oszmán Birodalom terjeszkedését nyugatra legalább 70 évre.
A helyzet előzményei
1453-ban II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, így az Oszmán Birodalom végleg bekerült Európába. Következő célja a Magyar Királyság volt, amely ekkor még a keresztény Európa egyik legfontosabb védelmi vonalát képezte. A szultán több mint 100 000 katonával indult el és ostrom alá vette Nándorfehérvárt, a stratégiai fontosságú dunai erődöt, melynek védelme a török elleni harc kulcsa lett.
A hősies védelem – Hunyadi és Kapisztrán
A várat Szilágyi Mihály, Hunyadi sógora védte, kb. 5000 emberrel, míg Hunyadi János önkéntesekből és zsoldosokból álló felmentő sereget gyűjtött, és Kapisztrán János, a ferences barát segítségével több tízezer parasztkatonát is harcra buzdított.
A csata döntő pillanata július 21-én következett be, amikor Hunyadi áttörte a török ostromzárat, majd a következő nap – július 22-én – a magyarok és keresztény önkéntesek meglepetésszerű ellentámadással szétverték a sokszoros túlerőben lévő oszmán sereget.
A harangszó eredete
A diadal híre villámgyorsan terjedt Európában, és III. Callixtus pápa elrendelte, hogy minden nap déli harangszóval emlékezzenek a győzelemre. A déli harangszó máig is élő hagyomány a keresztény világban – kevesen tudják, hogy a nándorfehérvári győzelem emlékére szól.
Történelmi jelentősége
A nándorfehérvári diadal nem csupán katonai siker volt, hanem civilizációs fordulópont. Európa megmenekült a teljes oszmán hódítástól, és Magyarország megmutatta, hogy egységben, hitben és elszántságban legyőzhető a túlerő.
Bár Hunyadi János nem sokkal később pestisjárványban elhunyt, neve örökre beleégett a magyar nemzeti emlékezetbe, és a hősiesség jelképe lett.
Érdekességek:
- Kapisztrán János, a ferences szerzetes 85 évesen is harcolt a csatában, sőt a legendák szerint zászlót vitt a roham élén.
- A magyar sereg főként fegyvertelen parasztokból, szerzetesekből, zsoldosokból és önkéntesekből állt – mégis megverték a világ egyik legnagyobb hadseregét.
- A nándorfehérvári vár ma Belgrád városának része, és szerb történelmi emlékhelyként is számon tartják.
