Ferenc pápa halála után a világ figyelme Rómára szegeződik. Megmutatjuk, hogyan zajlik a pápaválasztás, kik a legesélyesebbek, és milyen történelmi érdekességeket rejt a konklávé.
Ferenc pápa halála és a konklávé időpontja
Ferenc pápa 2025. április 21-én, 88 éves korában elhunyt. A katolikus egyház ilyenkor szigorú szabályok szerint, 14–20 napon belül tartja meg a pápaválasztást. A konklávé legkésőbb május 11-én kezdődhet meg – írja az Origo.
Kik lehetnek az új pápa esélyesei?
A fogadóirodák és elemzők szerint az alábbi bíborosok a legesélyesebbek:
- Luis Antonio Tagle (67 éves, Fülöp-szigetek) – Ferenc pápa bizalmasa, az evangelizáció embere. Az egyik favorit.
- Pietro Parolin (70 éves, Olaszország) – A Vatikán államtitkára, tapasztalt diplomata.
- Peter Turkson (76 éves, Ghána) – Teológiai tekintély, az első afrikai pápa lehetne évszázadok után.
- Erdő Péter (71 éves, Magyarország) – Az esztergom-budapesti érsek a konzervatívok támogatását élvezi, és jogi-tudományos tekintélye is számít. A negyedik legesélyesebb – írja az Origo.
A választást befolyásoló szempontok
A bíborosok nem csupán vallási, hanem stratégiai szempontokat is figyelembe vesznek – írja a Mandiner és a Telex:
- Teológiai irányvonal: A konzervatív és progresszív nézetek közötti egyensúly keresése.
- Földrajzi kiegyensúlyozottság: A globális egyház régióinak képviselete.
- Reformképesség: Olyan vezető kell, aki képes folytatni vagy újratervezni az egyház megújulását.
Hogyan zajlik a konklávé?
A választás a Sixtus-kápolnában történik, a bíborosok a Szent Márta-házban laknak. Csak azok vehetnek részt, akik még nem töltötték be a 80. életévüket. Ez most 135 főt jelent a 252 tagból.
- A választás napján Pro eligendo Pontifice misét tartanak.
- Ezt követően sorshúzással kilenc bíborost jelölnek ki: három szavazatszedőt, három revizort és három beteglátogatót.
- A szavazólapra mindenki ezt írja: „Eligo in Summum Pontificem” („Pápának választom”), alá pedig a jelölt nevét.
- Tartózkodni nem lehet, a választáshoz kétharmados többség kell (jelenleg 90 szavazat).
- A szavazás addig folytatódik, amíg eredmény nem születik. 30 kör után már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni, ők ekkor már nem szavazhatnak.
- A szavazólapokat elégetik. A fehér füst jelzi az új pápa megválasztását, fekete füst az eredménytelenséget.
A történelmi háttér
A pápaválasztás szabályait először II. Miklós pápa fektette le 1059-ben. A kétharmados szabály 1179 óta van érvényben. A leghosszabb konklávé 33 hónapig tartott 1268 és 1271 között, és magyar részvevője is volt: Báncsa István bíboros.
A legutóbbi két pápaválasztás:
- 2005-ben Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) a második napon, a negyedik szavazásra lett pápa.
- 2013-ban Jorge Mario Bergoglio (Ferenc pápa) az ötödik szavazási körben győzött.
Érdekesség, hogy 2013-ban a legfiatalabb választó Erdő Péter volt, mindössze 52 évesen.
Mikor tudjuk meg az új pápa nevét?
Ha a konklávé sikerrel jár, a világ a Szent Péter-bazilika erkélyén hallhatja meg a történelmi mondatot:
„Habemus Papam!” – Van pápánk!
