Az uniós vezetők többsége történelmi jelentőségűnek ítéli meg az uniós csúcson mind a 27 tagállam jóváhagyásával megszületett döntést, amelynek értelmében az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és fegyverkezés területén minden korábbinál erősebben összefog, továbbá megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetéséből 150 milliárd euró (60 ezer milliárd Ft) értékben fizethessenek védelmi és fegyverkezési beruházásokat – írja a Blikk.hu.
Ugyanakkor Magyarország egyedüliként nem támogatta az unió Ukrajna melletti kiállását, így 26 ország vezetője által jegyzett határozat szerint az EU további politikai, pénzügyi és katonai támogatást ígért Ukrajnának, hogy erősítsék az ország védelmi képességeit és növeljék a nyomást Oroszországra.
Az Ukrajnát érintő magyar vétó nem volt váratlan, ám az inkább, hogy hazánk egyedül maradt, ami sokak szerint elszigetelődéshez vezethet. Számos kritika érte Orbán Viktort már az ülésen is. Orbán sem rejtette véka alá a kritikáját…:
– Ha ezt végigviszik az európaiak, az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra – fogalmazott péntek reggeli interjújában, még Brüsszelből a magyar kormányfő.
A Blikk most szakértőket kérdezett a két döntés jelentőségéről, s arról, hogy milyen következményekkel jár hazánkra nézve főként politikai, gazdasági és katonai szempontból. A válaszokat Bod Péter Ákos gazdasági, Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, katonapolitikai szakértő, valamint Tóth Levente, vezető gazdasági elemző adta meg.
Kis-Benedek József
Kis-Benedek József
A vétó után Magyarország nehezebb helyzetbe kerülhet?
Ha egyetlen ország egy szervezeten belül nemmel szavaz, akkor vélhetően nem a többség téved. Ha lett volna még egy másik állami vezető, vagy még inkább egy megosztott szavazás, fele-fele, akkor másként festene. A kapcsolat már eddig sem volt felhőtlen, így nem kizárt.
Magyarországra is ró kötelezettséget a tervek között szereplő katonai beszerzés?
Mindenkire, aki ebben a „klubban van”, de még később döntést igényel, ki miként fejleszt.
Milyen fegyverzeti területek jöhetnek szóba?
Rakétavédelem, légvédelem, tüzérség, kiberbiztonsági fejlesztések, lőszergyártás. A programok egy része már most is működik, ezt fogják továbbfejleszteni.
Az erősödő magyar hadiiparnak is hozhat plusz hasznot a tervezett fejlesztés?
Nem zárható ki, de valójában jelentősebb gyártási képesség még nem alakult ki. Inkább német összeszerelő üzemekről beszélhetünk. Az uniónak a közös fejlesztés, közös gyártás, a fontos. Hogy haszon legyen belőle, ahhoz az kell, hogy rendeljék meg ezeket az eszközöket.
Tóth Levente Fotó: Fuszek Gábor
Tóth Levente
Csökkenhet a külföldi befektetői kedv Magyarországon az egyedüli vétó miatt?
Ez esetben „csupán” egy politikai nyilatkozatról van szó, nem látok közvetlen negatív hatást, hiszen azok a cégek, amelyek Magyarországon működnek, sokkal mélyebben be vannak ágyazódva a magyar gazdaságba. Az az előnyük, amiért itt működnek, nem lesz rosszabb.
A kormányok esetleg barátságtalan lépésnek tekintik a magyar álláspontot?
A befektetésekről, bővítésekről többnyire maguk a cégek hoznak gazdasági döntéseket. Bár esetenként lehetnek hatásai, ha a saját kormánya negatív, vagy pozitív véleménnyel van az adott országról. Ha nem is azonnal, de ilyen okok miatt eleshetünk valamilyen beruházástól.
Érinti a befagyasztott EU-s támogatásokat?
Ezen a téren már most is elég súlyos helyzetben vagyunk, a hozzáférésünket nem befolyásolja.
Bod Péter Ákos Fotó: Pozsonyi Zita
Bod Péter Ákos
Milyen következményei lesznek az ország gazdaságára nézve a 150 milliárd eurós tervezett fejlesztésnek?
Ez valóban nagyon jelentős beruházás a védelmi iparban. Az ukrán vétóval szerintem kicsit feleslegesen „égette magát” a kormány, de a katonai fejlesztéseket megszavazta. Amelyik országnak van katonai ipara, az érintett ebben. Arról még nem tudni, hogy miként járulnak hozzá a nemzetek ehhez az óriási összeghez.
Ennek az előteremtése nem okoz gazdasági nehézségeket?
Németországnak, egy erős gazdaságnak vélhetően nem. Magyarországnak viszont könnyen lehet, hogy deficitet okoz a költségvetésben. Ennek finanszírozása pedig nálunk nem olcsó. Főként most lesz komoly kérdés, a választásokhoz közeledve, amikor nincs helye a szűkölködésnek.
A kormány által sokat emlegetett magyar védelmi ipar számíthat vajon plusz bevételre?
Ez a megrendelés nagy lendületet adhat a védelmi iparnak, elektronikának, beszállítóknak. Az itthon is jelenlévő külföldi óriások hazai beszállítói is profitálhatnak. Nyilván, ha ebben a kérdésben is ellenállt volna a magyar kormány az uniós csúcson, akár ki is rekeszthették volna.
Lehet tudni, miként osztják fel a megrendeléseket az unióban?
Nem is biztos, hogy ez publikus döntés lesz. De legnagyobb lendületet a védelmi ipar nagyágyúi, Németország, Olaszország, Franciaország kaszálhatnak, de a második körben ott lehet Magyarország is.
