Amerikai-magyar kapcsolatok
Orbán Viktor David Pressman távozó amerikai nagykövetet „verőlegénynek” nevezte, akinek szerinte az volt a feladata, hogy Magyarországot „beleverje” a globalista világrendbe. Aláhúzta, hogy Pressman hivatali ideje alatt szándékosan kerülte a vele való találkozást, utalva a diplomáciai kapcsolatok nehézségeire. Orbán szerint Rogán Antal miniszter amerikai szankciós listára helyezése „annak a jele, hogy jól végzi a dolgát”.
A jövőbeli amerikai-magyar kapcsolatokról optimistán beszélt. Szerinte Donald Trump hétfői beiktatásával „aranykor” kezdődik a két ország kapcsolatában, és ígéretet tett arra, hogy Amerika békét hoz a világ színpadára.
Soros György és a globalista ideológia
Orbán kijelentette, hogy Soros György az Egyesült Államokban „csatát vesztett”, de továbbra is befolyással van az Európai Unióban. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „világjobbító tervei” háborút, genderideológiát és migrációt szülnek. Szavai szerint Brüsszelből „hazaküldésre” van szükség Soroshoz köthető ideológiákkal szemben.
Ukrajna és háborús álláspont
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnát nemcsak háborús szemüvegen keresztül kell nézni, hanem szélesebb perspektívából. Emellett kijelentette, hogy Donald Trump előző választási veresége csalás eredménye volt, amely, ha nem történt volna meg, akkor az ukrajnai háború sem robban ki.
A középosztály erősítése 2025-től
Orbán az interjúban a gazdasági politikáról is beszélt, hangsúlyozva, hogy „középosztályosodásra” van szükség Magyarországon, amely programja szerint 2025-ben kezdődik meg. Ez egy hosszú távú stratégiai cél a társadalmi-gazdasági stabilitás érdekében.
Orbán jóslata a nyugati világ átalakulásáról
Az interjú különösen figyelemfelkeltő része volt Orbán előrejelzése, miszerint „minden meg fog változni” a nyugati világban. „Ma péntek van, de kedd reggel másként kel fel a Nap a nyugati világ fölött” – utalt ezzel Donald Trump beiktatásának hatására.
Orbán Viktor szavai új korszakot vetítenek előre az amerikai-magyar kapcsolatok terén, ugyanakkor hangsúlyosan helyezkedett szembe a globalista ideológiákkal és azok vezető képviselőivel. Az interjúban ismertetett tervei alapján mind belföldi, mind nemzetközi szinten jelentős változások várhatók.
Az interjú további témái:
Soros György szerepe és a Brüsszel elleni fellépés
A miniszterelnök éles kritikával illette Soros György és hálózatának tevékenységét:
- Kijelentette, hogy Soros az amerikai elnökválasztás kapcsán vereséget szenvedett, de Brüsszelben továbbra is jelentős befolyással bír.
- Szerinte „fel kell pakolni egy hajóra és hazaküldeni Amerikába” Soros embereit.
- Állítása szerint a „legnagyobb korrupciós botrány”, hogy Brüsszel rendszeresen fogadja a Soros-hálózat képviselőit, ezért „el kell venni a pénzt a Soros-birodalomtól.”
- Orbán ígéretet tett, hogy a tavaszi időszakot ennek a kérdésnek a rendezésére szenteli.
Az EU-s soros elnökség eredményei
A kormányfő szerint Magyarország EU-s soros elnökségi időszakában a béke és együttműködés hangsúlyos szerepet kapott:
- Fontos eredményként említette a békefolyamatok előmozdítását, amelyben szerinte Magyarország és a Vatikán már a háború elején élen járt.
- Megemlítette Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának támogatását, amely néhány ellenálló ország meggyőzésével sikerült.
- Külön kiemelte az Albánia EU-csatlakozásához vezető tárgyalások elindítását.
- Orbán szerint Magyarország „súlyán felül teljesített” a gazdasági kérdések kezelésében, különös tekintettel a versenyképességi paktum megkötésére Budapesten.
Magyar gazdaságpolitikai irányvonalak
Orbán Viktor bejelentette a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv elindítását, amelynek célja a stabilitás és növekedés:
- Hangsúlyozta, hogy középosztályosodás szükséges, amely a válságok után 2025-ben fog elindulni.
- Szükség van arra, hogy minden magyar érezze az előrelépés lehetőségét.
- Az interjúban kitért arra is, hogy a háború utáni energiaárak komoly veszélyt jelentenek. Magyarország „ki van szolgáltatva”, amíg a Paks 2 projekt nem fejeződik be (várhatóan 2030-2032 között). A Török Áramlat vezetéket különösen védeni kell.
Megjegyzései az ukrán kérdésről és gazdasági hatásokról:
- Ukrajna jövőbeni gazdasági integrációját problematikusnak tartja, különösen az agrárszektor tekintetében, amely „ütközik” az uniós érdekkel.
- Figyelmeztetett arra, hogy a háború utáni helyzetben az EU-val szembeni védelmi intézkedések elkerülhetetlenek lehetnek, ha az ukrán gazdasági szabályok Brüsszel tervei szerint alakulnak.
Energiaügyek és Paks 2
Orbán Viktor stratégiai célként említette az energiafüggetlenség növelését:
- Magyarország számára a legnagyobb kockázatot az energiaellátás bizonytalansága jelenti.
- Az ország energetikai kiszolgáltatottsága várhatóan csak a Paks 2 projekt befejezésével szűnik meg, amelyhez „okos energiapolitikára” van szükség.
Orbán Viktor interjújában világossá tette, hogy kormánya az idei évet stratégiai változtatásoknak szenteli. A Soros-birodalom elleni fellépés és az európai gazdasági érdekek védelme kiemelt figyelmet kapnak, miközben továbbra is fontos célként tűzte ki a béke megteremtését a nemzetközi porondon.
