A Parlament december 17-én elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, amely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény formájában lép életbe.
A törvény célja, hogy megfeleljen az Európai Unió NIS2 irányelvének, valamint egységes keretet biztosítson a kiberbiztonságra vonatkozó szabályoknak.
A törvény legfontosabb rendelkezései
- Érintett vállalatok kategorizálása:
A törvény az érintett vállalatokat alapvető vagy fontos szervezetekként kategorizálja, attól függően, hogy szolgáltatásaik mennyire kritikusak az állam, a társadalom vagy a gazdaság működése szempontjából. - Képviseleti kötelezettség:
Az elektronikus információs rendszert működtető, nem Magyarországon bejegyzett szervezetek kötelesek Magyarország területén működő képviselőt kijelölni, aki a törvényben foglaltak végrehajtásáért felelős. - Szakértői követelmények:
A kiberbiztonságért felelős személynek megfelelő végzettséggel, nemzetközi akkreditációval vagy szakterületi tapasztalattal kell rendelkeznie. Amennyiben ilyen szakértő nem áll rendelkezésre, az SZTFH által nyilvántartott kiberbiztonsági incidens-kezelő szervezetet kell megbízni. - Nyilvántartásba vételi kötelezettség:
A törvény hatálya alá tartozó szervezetek kötelesek 30 napon belül nyilvántartásba vételt kérni. A már meglévő nyilvántartásba vételt nem szükséges megújítani, ha a szervezet december 31-én már szerepel a korábbi rendszerben.
Súlyos szankciók a jogsértésekért
A jogszabály meg nem felelése esetén az SZTFH az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
- Információbiztonsági felügyelő kirendelése: Az érintett szervezet költségére.
- Nyilvánosságra hozatal: A jogszabálysértés tényének és körülményeinek kötelező nyilvánosságra hozatala.
- Tájékoztatási kötelezettség: A szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatása az őket érintő potenciális veszélyekről.
- Bírság:
- Fontos szervezetek esetén a bírság a cég éves árbevételének 1,4%-a, de legalább 7 millió euró.
- Alapvető szervezetek esetén az éves árbevétel 2%-a, de legalább 10 millió euró.
Miért jelentős a törvény?
A jogszabály a növekvő digitalizációval párhuzamosan fellépő kiberfenyegetések kezelésére ad választ, miközben az érintett szervezetek számára komoly kötelezettségeket ír elő. A szabályozás várhatóan január 1-jén lép hatályba, és komoly hatással lesz az érintett iparágak működésére.
Az új törvény elősegítheti Magyarország kiberbiztonsági szintjének emelését, ugyanakkor a vállalatok számára komoly megfelelési költségekkel járhat, különösen a szigorú bírságszabályok miatt.
