Az elmúlt napokban Horvátországból érkező hírek aggodalmat keltettek: ismét terjed a kéknyelv-betegség, amely elsősorban a kérődző állatokra, például juhokra, szarvasmarhákra és kecskékre veszélyes. Ez a vírusos megbetegedés állatról emberre nem terjed, de komoly gazdasági károkat okozhat, hiszen az érintett állatok termelékenysége csökken, és a fertőzés megfékezéséhez jelentős intézkedésekre van szükség.
Mit kell tudni a kéknyelv-betegségről?
A kéknyelv-betegség legutóbb 2015-ben tombolt ilyen sebességgel, és Magyarországon is felütötte a fejét, ezért hazánkban is megelőző vakcinázást rendeltek el a fogékony fajoknál. Akkor több megyében is megjelent a kór, így többek közt Tolna és Csongrád vármegyékben is kimutatták a vírust. Most Horvátország, Lengyelország és Hollandia a legfrissebb gócpontok, de a helyzet komolyságát jelzi, hogy az állategészségügyi szakemberek világszerte fokozott figyelemmel követik az eseményeket. Az aktuális állategészségügyi helyzetről percről percre friss hírek érkeznek a legnépszerűbb hírportálokra.
A betegség hatása az agrárszektorra
Az állattenyésztők és a mezőgazdasági szakemberek számára a kéknyelv-betegség nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági probléma is. A fertőzés következtében csökkenhet a tej- és hústermelés, valamint az állatok piaci értéke. Mivel a vírus elleni védőoltás még nem áll mindenhol rendelkezésre, a megelőzés az állattartók körében különös odafigyelést igényel. Az állategészségügyi hatóságok szigorú járványügyi intézkedésekkel próbálják megfékezni a betegség terjedését, beleértve az érintett állatok elkülönítését és a szúnyogok elleni védekezést, hiszen ezek az elsődleges vektorai a vírusnak.
Mi a helyzet a kéknyelvvel Magyarországon?
Bár a kéknyelv-betegség jelenleg nem jelent meg hazánkban, a szakértők óvatosságra intenek. Az ilyen vírusok könnyen átléphetik az országhatárokat, ezért az állattartóknak érdemes figyelemmel kísérniük a nemzetközi helyzetet és betartaniuk az állategészségügyi ajánlásokat. Egyelőre nálunk a madárinfluenza van terítéken, és attól jobban félnek az állattartók, hiszen Magyarországon több baromfitartó gazdaságban is komoly károkat okozott az elmúlt években. Bár jelenleg stabil a helyzet, a hatóságok folyamatos ellenőrzéseket végeznek, hogy időben észleljék a fertőzés jeleit.
Az állatbetegségek hosszú távú hatásai
Az állatokat érintő fertőzések, mint a kéknyelv-betegség vagy a madárinfluenza, nemcsak a mezőgazdasági termelésre, hanem az export lehetőségekre is negatív hatással vannak. Az ilyen járványok idején számos ország korlátozza az érintett területekről származó állati termékek importját, ami tovább nehezíti az érintett gazdaságok helyzetét.
Míg a kéknyelv emberre nem jelent veszélyt, az agrárszektor szempontjából fontos a megelőzés, a gyors felismerés és a hatékony beavatkozás. A szakemberek szerint a jövőben elengedhetetlen az új típusú oltóanyagok fejlesztése és a fertőzés továbbterjedésének minimalizálása érdekében végzett kutatások támogatása.
Az ilyen betegségek emlékeztetnek arra, hogy az állategészségügyi rendszerek megerősítése, valamint a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a globális élelmiszerlánc biztonságának fenntartásában.
