A múlt:
Az Aszad-rezsim Szíriában a Baasz Párt vezetése alatt álló autoriter kormányzat volt, amely Hafez al-Aszad 1970-es hatalomátvételével kezdődött, és fia, Bassár al-Aszad révén folytatódik. Az Aszad-család uralma az ország modern történelmének egyik legmeghatározóbb korszaka volt, és a rendszer politikai, társadalmi, és katonai jellemzői nagyban alakították Szíriát.
Hafez al-Aszad uralma (1970–2000)
- Hatalomátvétel: Hafez al-Aszad, a Baasz Párt katonai szárnyának egyik vezetője, 1970-ben vértelen puccsal ragadta magához a hatalmat.
- Baaszista ideológia: A rezsim az arab nacionalizmus és szocializmus alapelveire épült. Az állam irányította a gazdaság jelentős részét, és erőteljesen centralizált politikai rendszer működött.
- Represszió és stabilitás: Hafez al-Aszad kemény kézzel irányította az országot, elnyomta a politikai ellenfeleket, és brutálisan leverte az iszlamista és másfajta ellenállást. A legismertebb példa erre az 1982-es hamai felkelés, amelyet a Muzulmán Testvériség ellen indított, és tízezrek halálát eredményezte.
- Nemzetközi kapcsolatok: Szíria szoros kapcsolatot ápolt a Szovjetunióval, majd Oroszországgal, és regionális szinten fontos szerepet játszott az arab-izraeli konfliktusban.
Bassár al-Aszad uralma (2000–napjainkig)
- Hatalomátvétel: Hafez halála után fia, Bassár al-Aszad, aki eredetileg orvosnak tanult, vette át az elnöki posztot. Kezdetben reformernek tűnt, de uralma gyorsan autokratikussá vált.
- 2011-es szíriai polgárháború: Az „Arab Tavasz” hatására Szíriában is tüntetések kezdődtek a rezsim ellen. Az Aszad-rezsim kemény katonai eszközökkel reagált, ami egy véres polgárháborúvá eszkalálódott.
- Emberi jogi visszaélések: A rezsimet széles körben vádolják háborús bűnökkel, vegyi fegyverek használatával és civilek elleni támadásokkal.
- Nemzetközi támogatók: Oroszország és Irán a rezsim fő támogatói, jelentős katonai és gazdasági segítséget nyújtva. Az orosz légi támogatás kritikus szerepet játszott a rezsim fennmaradásában.
- Gazdasági összeomlás: A háború tönkretette Szíria gazdaságát, milliók menekültek el az országból, és az infrastruktúra jelentős része megsemmisült. Az Aszad-rezsim ellen nemzetközi szankciók vannak érvényben.
- Politikai helyzet: Bassár al-Aszad rezsimje továbbra is szilárdan ellenőrzi a fővárost, Damaszkuszt, és az ország jelentős részeit, de a háború után az ország több régióra szakadt, különböző erők ellenőrzése alatt állva.
Kritika és ellenállás
Az Aszad-rezsimet széles körben kritizálták a demokrácia hiánya, az emberi jogok megsértése, a kiterjedt korrupció, és az autoriter irányítás miatt. Az országban és nemzetközileg is számos ellenzéki csoport küzdött a rezsim ellen, bár a polgárháború lecsillapodásával ezek a mozgalmak visszaszorultak.
A teljes bukás előtt az Aszad-rezsim jelenlegi helyzete jelentős változások előtt állhatott Szíriában. Nemrégiben a kormányellenes lázadók nagyszabású támadást indítottak az ország északi részén, amely során Aleppót részben ellenőrzésük alá vonták. Ez komoly kihívást jelentett Bassár el-Aszad szíriai elnök számára, akinek rezsimje az elmúlt évtizedekben a polgárháború és gazdasági válság közepette próbálta fenntartani hatalmát. A lázadók előrenyomulása és a szíriai hadsereg helyenkénti visszavonulása azt jelezte, hogy az Aszad-rezsim helyzete megingott. Az orosz és iráni szövetségesek támogatása azonban továbbra is jelentős volt, és a rezsim eddig ezekre támaszkodva tudott kitartani.
A szíriai gazdasági helyzet súlyosbodása és az ország drogkereskedelmi hálózata is hozzájárult a bizonytalan állapotokhoz. Bár a rezsim captagon-gyártásból származó bevételei biztosítanak pénzügyi forrásokat, a gazdasági válság mélyülése és a lakosság szenvedései egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az Aszad-kormányra. Eközben a polgárháború áldozatainak száma és a menekültek helyzete továbbra is globális humanitárius válságot jelent.
Az elmúlt napokban hírek kezdtek terjedni Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének bukásáról, és egyes beszámolók szerint Damaszkuszban az utcákon is ünnepléseket tartottak.
„A kegyetlen Aszad-diktatúra összeomlott” – írta Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az X-en.
A Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette diktatúra vége pozitív és régóta várt fejlemény, ami egyúttal megmutatja a rezsim támogatói, Oroszország és Irán gyengeségét is – írta vasárnap az X-en Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
„Az EU prioritása a térség biztonságának garantálása. Együtt fogunk működni minden konstruktív partnerrel Szíriában és a régióban” – tette hozzá.
Mint bejegyzésében írta, szoros kapcsolatban áll a régió országainak minisztereivel. „Szíria újjáépítésének folyamata hosszú és bonyolult lesz, és minden félnek készen kell állnia a haladást szolgáló együttműködésre” – hangsúlyozta.
Antonió Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke ugyancsak az X-en azt írta: „Bassár el-Aszad diktatúrája mérhetetlen szenvedést okozott, bukása által új lehetőség nyílik a szabadság és a béke megteremtésére a szíriai nép számára.”
„A kegyetlen Aszad-diktatúra összeomlott” – írta Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az X-en.
Véleménye szerint „ez a történelmi változás a térségben lehetőségeket kínál, de nem veszélytelen.”
„Európa készen áll arra, hogy támogassa a nemzeti egység megőrzését és egy olyan szíriai állam újjáépítését, amely az ország minden kisebbségét védi. Kapcsolatba lépünk az európai és regionális vezetőkkel, és figyelemmel kísérjük a fejleményeket” – erősítette meg.
Iszlamista felkelők vasárnapra virradóra bejelentették Damaszkusz elfoglalását és az elnök 24 éves uralmának megdöntését. Bassár el-Aszad ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból.
A menekülő elnök gépét Szíria légterében lelőtték – Reuters értesülés
Aszad elnök holléte ismeretlen, a hadsereg tisztjei szerint felszállt a repülőre – írja a Reuters. A hírügynökség két szíriai forrásra hívatkozva azt írja: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Aszad életét vesztette, mivel az elnököt szállító gépet lelőtték.
A szíriai Bassár el-Aszad egy ismeretlen célállomásra tartó repülőgépre szállt fel vasárnap hajnalban Damaszkuszban – közölte a hadsereg két magas rangú tisztje, miközben a felkelők elfoglalták a várost, és 24 év elnöki poszt után kiszorították a hatalomból – írja a Reuters.
Aszad nem beszélt nyilvánosan az egy héttel ezelőtti előretörése óta, amikor a felkelők egy meglepetésszerű támadásban elfoglalták Észak-Aleppót, majd a frontvonalak összeomlásával egy sor városba vonultak be.
A hírügynökség szerint az elnök, valamint felesége, Asma és két gyermekük tartózkodási helye jelenleg ismeretlen.
A Syrian Air gépe felszállt a damaszkuszi repülőtérről körülbelül abban az időben, amikor a hírek szerint a lázadók elfoglalták a fővárost – derül ki a Flightradar adataiból.
A gép kezdetben Szíria tengerparti régiója felé repült, amely Aszad alavita fellegvára volt, de aztán hirtelen megfordult, és néhány percig az ellenkező irányba repült, majd eltűnt a térképről.
A Reuters egyelőre nem tudta kideríteni, kik voltak a fedélzeten.
Két szíriai forrás szerint nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Aszad életét vesztette, ha a gépen tartózkodott, mivel a Flightradar weboldal adatai szerint a repülő meglepő fordulatot vett, és eltűnt a térképről.
Eltűnt a radarról, valószínűleg kikapcsolták a jeladót, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a repülőgépet lelőtték – írja a Reuters egy szíriai forrásra hivatkozva.
A gép nem sokkal azután indult Damaszkuszból, hogy a lázadók elfoglalták Homsz központi városát, elvágva a fővárost a partoktól, ahol Aszad orosz szövetségesének légi és haditengerészeti bázisai vannak.
Az egyetlen nyomon követhető, Szíriából induló járat, amely éjfél után látható a Flightradar24-en, egy járatkövető oldalon, Homszból az Egyesült Arab Emírségekbe indult, de ez órákkal azután történt, hogy a lázadók elfoglalták a várost.
Ahogy a lázadók előretörése felgyorsult az elmúlt héten, felmerült a spekuláció, hogy Moszkvában vagy másik fő szövetségesénél, Iránnál kereshet menedéket – tájékoztat a hírügynökség.
