A Cambridge-i Egyetem tudósai által végzett elemzések azt mutatják, hogy a Vénusz belseje valószínűleg száraz, ami megkérdőjelezi a vízóceánok és a lakható éghajlat korábbi létezésének lehetőségét.
A Vénusz mint a „Föld gonosz ikertestvére”
Korábban sokan úgy gondolták, hogy a Vénusz egykor hasonlíthatott a Földre, de az üvegházhatás elszabadulása következtében bolygója forró és barátságtalan lett. Az új kutatások szerint azonban a Vénusz már a kezdetektől fogva olyan szélsőséges körülményeket mutathatott, amelyek nem tették lehetővé a víz és az élet kialakulását.
Magmatenger és gyors lehűlés hipotézise
A kutatók szerint, ha a Vénusz felszínén gyorsan végbement volna a lehűlés, akkor a magmatengerből víz kondenzálódhatott volna, ami óceánokat hozhatott létre. A bolygón azonban úgy tűnik, ez nem történt meg. Az elemzések szerint a vulkánkitörésekből származó gázok vízmentesek, ami arra utal, hogy a bolygó belső magmájában sem volt jelen víz. Ez az eredmény szembehelyezkedik azokkal a korábbi elképzelésekkel, amelyek a Vénuszt valaha lakhatónak tekintették.
A DaVinci misszió ígéretei
A NASA tervezett DaVinci missziója segíthet tisztázni a kérdéseket. A szonda a Vénusz légkörén keresztül ereszkedik le, és olyan adatokat gyűjthet, amelyek pontosabb képet adnak a bolygó légkörének és felszínének összetételéről. Ez a küldetés nemcsak a Vénusz múltjára vonatkozó hipotézisek tesztelésében lesz kulcsfontosságú, hanem segíthet a csillagászoknak az exobolygók lakhatóságának megértésében is.
A kutatások tágabb jelentősége
A Vénusz tanulmányozása kiemelkedő fontosságú a Naprendszeren belüli és kívüli élet keresése szempontjából. Az, hogy a bolygó miért fejlődött annyira eltérően a Földtől, kulcsfontosságú kérdés, amely választ adhat arra, hogy milyen feltételek szükségesek az élet kialakulásához más csillagrendszerek bolygóin. Az eredmények arra is emlékeztetnek, hogy az élet szempontjából alapvető tényezők, például a víz, nem magától értetődőek még Föld-szerű bolygók esetében sem.
