Összességében szinte mindenhol megfelelő a csapvíz minősége, ám akadnak települések, ahol az arzén okoz problémát, illetve a nagyobb városokban az ólom – írja a forráslap.

Az NNGYK oldalán elérhető legfrissebb, 2023-as ivóvízminőség jelentés szerint valamelyest romlott a közüzemi ivóvízellátás, országosan a lakosság 95,5 százaléka számára érhető el, ami alacsonyabb a 2022-re (99,7 százalék), illetve 2021-re (99 százalék) jelentett értéknél – írja a Portfolio.

Továbbra is Bács-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb a vezetékes vízhálózatra kötött lakások száma 88,3 százalékkal, ami még így is 1 százalékos javulás előző évhez képest. Közel 100 százalékos ellátottság Budapesten és 6 vámegyében van.

Országosan mintegy 200 ezer ember vízellátása ismeretlen, ők rendszerint vagy saját kútjaik vizét fogyasztják, vagy a település közkifolyóiról szerzik be az ivóvizet.

Hasonlóan a korábbi évekhez, vízminőség terén jelentős eltérések fordulnak elő területenként – írja a lap. Az országos összkép kedvező, az Ivóvízminőségi adatbázisba 2023-ban jelentett több mint 46 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott.

A kötelezően vizsgálandó anyagok tekintetében, például szerves mikroszennyeződések, nehézfémek, színesfémek, radioaktív elemek, országszerte közel 100 százalékban megfelelő volt az eredmény. Egy-két esetben fordult csak elő nem megfelelő vízminta.

Viszont egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó-rendszerben jelentkezik azonban peszticid probléma, köztük védettnek tudott nyersvizekben is

– írják. A peszticidek kártevők elleni növényvédő szerek. Ezek közül olyanok is kimutathatók, melyeket már évtizedekkel ezelőtt betiltottak.

Peszticid-probléma volt a vízzel

  • Akasztón,
  • a Veszprémi kistérségi vízellátó rendszerben,
  • Vasváron,
  • Szentpéterfán,
  • valamint Bogádmindszenten.

A tavaly végzett mérés alapján 9 olyan település volt, ahol a vizet nem elfogadható mértékben szennyezte arzén, bór vagy fluorid.

A korábban már megfelelő Székkutas településen a vízkezelő technológia műszaki hibája miatt a vízminőség visszaromlott. 2023. január 12-én hatályba lépett 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet a bór tekintetében új, 1,5 mg/l-es határértéket állapított meg, és így Csanádpalotán és Kövegyen az ivóvíz minősége már megfelel a vonatkozó határértéknek.

Az NNK 2023-as listája szerint kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő olyan települések, ahol a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírt a vezetékes víz:

  • Ferencszállás,
  • Földeák,
  • Kiszombor,
  • Kálrafalva,
  • Makó,
  • Makó-Rákos,
  • Maroslele,
  • Óföldeák
  • és Székkutas.

A jelentésben az is megtalálható, hogy részben az új technológiák üzembehelyezéséhez kapcsolódó probléma a klórozási melléktermékek jelenlétével összefüggő kifogások számának emelkedése egyes településeken. A klórozási melléktermékek okozzák az esetenként megjelenő „klóros” ízt vagy szagot. Hosszútávú fogyasztás esetén az egészségre is ártalmasak lehetnek.

Továbbra is gondot jelent a fővárosban és a nagyobb településeken az ólom

– írja a lap. Az ivóvízhálózatot alkotó csövekből és szerelvényekből akár határértéket meghaladó mennyiségben oldódhatnak ki nehézfémek, különösen az ólom a régi vezetékekből.

A gerinchálózatokban az ólomcsövek kiváltása már jellemzően megtörtént, ám az épületeken belüli hálózatok, főként régi építésű házakban tartalmazhatnak ólomcsöveket, amely szennyezés forrása lehet. Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. A becsült érintett lakosszám 746 ezer fő.

Hirmagazin.eu