José Manuel Durão Barroso az Euronewsnak adott exkluzív interjújában felidézi, hogyan küzdöttek az uniós vezetők, hogy közös választ találjanak a Krím orosz megszállására, és mit mondott neki Vlagyimir Putyin négyszemközt. Elmondta: Orbán Viktor 10 éve elsőként szólt a szankciók ellen.
Az Európai Unió feladta a reményt, hogy Ukrajnának valaha is sikerül visszaszereznie az Oroszország által 2014-ben jogtalanul elfoglalt Krím félszigetet – jelentette ki José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke, miközben hangsúlyozta, hogy támogatja az országot.
Barroso akkor volt hivatalban, amikor az annektálás megtörtént, és emlékszik arra, hogy az Európai Unió vezetői a színfalak mögött hogyan küzdöttek, hogy egységes frontot alakítsanak ki Vlagyimir Putyin elnök expanziós törekvéseivel szemben.
„A fejünkben, illetve az európai kormányok fejében ott volt, hogy a Krím különleges eset. Ezért ma, őszintén szólva, senki sem hiszi, hogy Ukrajna visszakapja a Krímet. Ez a valóság” – mondta Barroso az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
A volt bizottsági vezető elismerte, hogy megjegyzései „kényesek”, mivel szemben állnak Ukrajna régóta fennálló álláspontjával, amely határozottan kitart az 1991-es határok és az összes, oroszok által megszállt terület teljes visszaszerzése mellett.
„Rá fogjuk kényszeríteni Oroszországot, hogy szembenézzen a valósággal, nevezetesen a nemzetközi joggal, a globális szolidaritás erejével és azzal, hogy Ukrajnának teljes igazságot kell szolgáltatnia, végső soron pedig tartós békét kell teremtenie egész földünk számára” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben, amikor a Krími Platformon, a fekete-tengeri félsziget visszaszerzésének szentelt éves csúcstalálkozón beszélt.
Az Euronewsnak adott nyilatkozatában az Ursula von der Leyen által vezetett jelenlegi Európai Bizottság szóvivője azt mondta: „a Krím Ukrajna”.
„Ez egy következetes álláspont, amelyet az uniós tagállamok 2014 óta az Európai Tanács valamennyi vonatkozó következtetésében elfogadtak” – mondta a szóvivő.
Barroso az interjú során végig hangsúlyozta, hogy „nincsenek kétségei” afelől, hogy az EU-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát Oroszország a 2022 februárjában kezdődött teljes körű invázióval szemben. Azzal is érvelt, hogy a háború az észak-koreai csapatok részvétele miatt „globális konfliktussá” nőtte ki magát, és „egzisztenciális kihívást” jelent az egész világ számára.
„Bármi történjék is amerikai barátainkkal, támogatnunk kell Ukrajnát” – mondta, utalva Donald Trump megválasztására, amely kiűjította a félelmeket, hogy Washington hamarosan megszakítja a támogatását, és Európára hagyja, hogy egyedül támogassa Ukrajnát.
„Ami Ukrajnában a tét, az az egész világ számára alapvető kérdés. Az úgynevezett globális dél figyel” – folytatta. „Vajon az európaiak és az amerikaiak is elég erősek ahhoz, hogy megvédjék a meggyőződésüket, vagy feladják azt? Ez nagyon fontos”.
„Rendkívül nehéz helyzet”
Az Euronewsnak adott, kedd délután rögzített interjújában Barroso felidézte a diplomáciai civakodást, hogy a tagállamok megfogalmazzák a Krím Oroszország általi annektálására adott közös uniós választ.
Akkoriban – mondta – három lehetőség volt az asztalon: hadat üzenni Oroszországnak, szankciókat bevezetni, vagy megelégedni egy elítélő nyilatkozattal.
Németország, Franciaország és az akkor még tagállam Egyesült Királyság „erős támogatásával” a blokk a második lehetőség – a szankciók – mellett döntött, de hamarosan ellenállás alakult ki a tervek felhígítása érdekében – mondta Barrososo.
„Az első valójában [a magyar miniszterelnök] Orbán Viktor volt. Orbán azt mondta: ‘Nem értek egyet a szankciókkal, mert ellenszankciók lesznek, ez negatív lesz számunkra. De ha konszenzus van, akkor nem fogok ellenezni” – idézte fel.
Hollandia „eléggé elszigetelt” álláspontot képviselt, míg Málta, Ciprus, Görögország és Szlovákia „bizonyos fokú kétértelműséget” mutatott – magyarázta.
A helyzetet bonyolítja, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy milyen szankciókat akarnak alkalmazni. „Ezért volt végül a szankciócsomag viszonylag minimalista ahhoz képest, ami utána történt” – mondta Barroso.
A szankciók többek között fegyverembargót, a Krímben gyártott áruk importtilalmát, az érzékeny technológiák exporttilalmát és az orosz állami tulajdonú bankokra vonatkozó korlátozásokat tartalmaztak. A kelet-ukrajnai szeparatisták tucatjait feketelistára tették.
A teljes körű inváziót követően a 2014-es szankciókat intenzív vizsgálatnak vetették alá, mivel korlátozott volt a hatálya, és nem volt képes megfékezni Moszkva katonai erejét.
„A kormányok nem voltak hajlandóak továbblépni. Ez a valóság. A Bizottság (készen állt) arra, hogy tovább menjen, de a kormányok saját érdekeik miatt nem voltak hajlandóak tovább menni” – ismerte el Barroso. „Rendkívül nehéz helyzet volt”.
„Putyin nem akarja, hogy Ukrajna létezzen”
Tízéves hivatali ideje alatt Barroso 25 alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, ami kiváltságos hozzáférést biztosított számára az orosz vezető homályos gondolkodásához.
Barroso szerint Putyin „nem akarja, hogy Ukrajna létezzen”. Alternatívaként egy Fehéroroszországhoz hasonló „vazallusállamot” képzel el, független kül- és védelmi politika nélkül.
– Putyin nem akar az orosz nép elé járulni, és azt mondani: „Oké, nyertünk még egy kis területet, egy kicsit Donbászt, egy kicsit a Krímet. Nem. Putyin célja az volt, hogy Ukrajna (ne) legyen ország. Tudom, mert beszéltem vele erről – idézte fel Barroso az orosz vezetővel folytatott magánbeszélgetéseit.
„Azt mondta nekem: ‘Miért véded Ukrajnát? Nagyon jól tudod, hogy Ukrajna egy mesterséges ország, amelyet a CIA és az Európai Bizottság hozott létre’. Mondtam neki: „Nézze, ha az Európai Bizottság hozta létre Ukrajnát, akkor arról engem is tájékoztatni kellene”.
Barroso szerint az EU-n múlik, hogy Putyin megvalósíthassa neoimperialista elképzeléseit, vagy megfékezzék törekvéseit.
„Támogatjuk-e Ukrajnát úgy, hogy Ukrajna ország lehessen, vagy azt mondjuk: ‘OK, Putyin úr, önök erősebbek, mi gyengék vagyunk, elvehetik Ukrajnát. Ez nem olyan fontos számunkra”. Ez a kérdés” – folytatta.
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e Ukrajna uniós törekvéseit, Barroso azt válaszolta, hogy a blokk még soha nem vett fel olyan országot, amely még mindig háborúban áll, így Brüsszel nem tud kötelezettséget vállalni egy olyan időpontra, amikorra Kijev készen állhat a csatlakozásra.
Addig is „mindent meg kell tennünk, hogy segítsük Ukrajnát a taggá válásban” – mondta a portugál politikus.
