A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen.
Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
A hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyerte a moldovai elnökválasztás második fordulóját, legyőzve kihívóját, Alexandr Stoianoglót. Azért kellett második fordulót tartani, mert a két héttel ezelőtti első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a voksok legalább felét. A helyi választási bizottság a szavazatok 99 százalékának megszámlálása után közölte: a második fordulóban Maia Sandu a leadott szavazatok 55,36 százalékát kapta meg, míg Alexandr Stoianoglo 44,64 százalékot szerzett.
Pászkán Zsolt az InfoRádióban úgy fogalmazott, számos elemző szerint megnyugtató győzelmet ért el a hazája uniós integrációja mellett elkötelezett Maia Sandu, de „ez sokkal inkább tűnik egy pirruszi győzelemnek”. Az elmúlt hetekben elterjedt az a vélekedés a nemzetközi közvéleményben, hogy ennek az elnökválasztásnak az a tétje, hogy Moldova folytatja-e az uniós csatlakozást erősítő politikáját vagy irányt vált, és elkezd közeledni Moszkva felé. Az elnökválasztással együtt ugyanis népszavazást is tartottak, mégpedig arról, hogy bekerüljön-e az alkotmányba célként az uniós tagság elérése. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez a „kettéosztás” inkább a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) „kampánypropagandájának része volt”. Nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy Alexandr Stoianoglo oroszbarát politikus lenne, és szerinte
azok az állampolgárok (49 százalék) sem oroszpártiak, akik a referendumon úgy szavaztak, hogy ne írják bele az alkotmányba az uniós csatlakozási szándékot.
Pászkán Zsolt szerint a PAS „lesilányította a saját népszerűtlenségének szintjére” az uniós integráció témáját, és úgy véli, az elnökválasztás, valamint a népszavazás – az eredmények ismeretében is – nem a közpolitikai kérdésekről vagy a geopolitikai irányultságról szólt, hanem Maia Sandu és pártjának a tavalyi helyhatósági választások óta tapasztalható és mérhető zuhanásának egyértelmű kifejeződése. Hozzátette: a PAS „hamis propagandaüzeneteket” terjesztett, és az elemző szerint akkor sem következett volna be semmilyen irányváltás, ha Alexandr Stoianoglo nyeri az elnökválasztást. Mint mondta, a szocialisták támogatásával induló kihívó győzelme esetén „talán valamivel kevésbé lett volna szolgalelkű” a hivatalában maradó elnökkel szemben, ugyanakkor
lényeges változások akkor sem történtek volna, ha Alexandr Stoianoglo kerekedik felül a végén.
A szakértő kiemelte: Moldova nem határos Oroszországgal, és „ostobaságnak” nevezte, hogy Alexandr Stoianoglo bármiféle szövetségre lépett volna az oroszokkal, ha őt választják meg államfőnek. Ugyan a népszavazáson csak alig több mint 50 százalék voksolt az uniós csatlakozási cél alkotmányban való rögzítése mellett, Pászkán Zsolt szerint a moldovai emberek döntő többsége támogatja az integrációs folyamatot. Mint fogalmazott, a nemmel szavazók között is rengetegen lehetnek, akik jó célnak tartják az EU-hoz való csatlakozást, egyszerűen azt akarták kifejezni, hogy „nem támogatják azt, hogy Maia Sandu a saját kampánya részévé tette a témát”. Úgy gondolja, megtévesztő lenne a mostani eredményekből kiindulni, illetve „egy hipotetikus csatlakozás hipotetikus támogatottságáról beszélni”, mert a referendummal és az elnökválasztással teljesen más volt a PAS célja.
Az elemző szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert egyre inkább növekszik a „PAS-gyűlölet” a moldovai társadalomban. Kiemelte, hogy
Sandu „Moldovában elveszítette a választást”, győzelmét tulajdonképpen a nyugati országokban élő moldovai emberek voksainak háromnegyede biztosította,
miközben az Oroszországban, Fehéroroszországban letelepedő moldovaiak közül csak 10-15 ezer embernek engedélyezték a választáson való részvételt.
Pászkán Zsolt meglátása szerint Maia Sandu és a PAS előtt két út van. Az egyik elképzelhető forgatókönyv, hogy fokozzák a konfrontációt, illetve „folytatják az ellenzéki politikusok letartóztatását, az ellenzéki pártok betiltását, a kritikus tévécsatornák és rádióállomások bezárását”. A szakértő szerint a másik lehetséges út, hogy Maia Sandu „megpróbál kiegyezni a társadalommal”, de úgy érzi, ez nagyon nehezen menne. „A PAS-ban nem áll rendelkezésre a szükséges emberi erőforrás, amely egy ilyen fordulatot végre tudna hajtani. Inkább a nyomás fokozása várható, különösen azért, mert úgy tűnik, hogy az uniós intézmények vezetői szemet hunynak a moldovai hatalom visszaélései felett” – összegzett a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG
