Izrael nem tehette meg, hogy nem válaszol az őt ért iráni rakétacsapásokra. Szombat hajnalban Izrael katonai célpontokat támadott a perzsa állam területén. A szakértők szerint a csapást valószínűleg nem fogja katonai eszkaláció követni.
Izrael nem tehette meg, hogy nem válaszol az Irán által ellene indított, október 1-én kezdődött rakétacsapásokra. A zsidó állam már közvetlenül a csapás előtt közölte, hogy ellentámadást fog indítani, a kérdés csupán az volt, hogy ezt milyen erővel és milyen célpontok ellen teszi. Elemzők korábban annak lehetőségét is felvetették − amit Izrael sem cáfolt −, hogy a perzsa állam olajlétesítményeit támadja. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Izraelt, hogy ez a lépés túlzott eszkalációval járna. A szombati precíziós csapások katonai létesítmények − főként rakétasilók − ellen irányultak. A kérdés most az, hogy Irán válaszol-e.
Joe Biden amerikai elnök korábban azt kérte Izraeltől, hogy ne támadja Irán nukleáris, olaj- és gázipari létesítményeit. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ez alkalommal megfogadta a tanácsát. Az amerikaiak azt remélik, Iránt meggyőzheti a tény, hogy a jeruzsálemi vezetés csupán a katonai célpontokat támadta, így elkerülhető, hogy újabb csapásokat indítsanak Izrael ellen. Az egymást követő csapások és ellencsapások sorozatát nehéz volna leállítani, ha az érintett országok úgy gondolnák, hogy keményen fenn kell tartani az elrettentő csapásokat, és mindenáron válaszolnak.
Mint azt megírtuk, az október eleji iráni támadásokra Izrael célzott rakétacsapásokkal válaszolt szombat hajnalban. A jelentések szerint egyelőre a nukleáris célpontokat és az energetikai infrastruktúrát megkímélték. Az Egyesült Államok tudott a támadásról, de nem vett részt benne.
Biztonságpolitikai szakértő: Arányos volt az izraeli válasz, semmilyen nagy háborúról nincs szó
Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, Magyarország izraeli nagykövetségének egykori katonai attaséja lapuknak elmondta, Izrael az Egyesült Államokkal egyeztetve úgy döntött, hogy katonai célok ellen hajt végre támadást, amellyel arányos választ adtak, ugyanis a támadás azokat a területeket érintette, ahonnan az Izraelt támadó rakétákat indították. Úgy látja,
semmilyen nagy háborúról nincs szó.
Emellett a zsidó állam kijelentette, hogy ezzel a konfliktus ezen részét lezártnak tekinti. Amennyiben Irán maga által vagy a proxijain keresztül indított támadással válaszol, akkor Izrael ennek nem marad adósa, tehát a labda most az iráni térfélen pattog. Összesen körülbelül száz repülőgépet használtak, és minden gép veszteség nélkül visszatért Izraelbe.
A szakértő szerint a perzsa állam erőkivetítése alapján megteheti, hogy a támadásra nem reagál, ugyanis a jelenlegi egy meglehetősen alacsony szintű támadás volt. Ebben benne van az is, hogy
felmérték Irán képességeit, elsősorban a légvédelem területén, és megállapították: nem okoz nagy problémát számukra behatolni az iráni légtérbe.
Izrael mindig számít és számíthat az amerikai támogatásra. Tehát az, hogy most Netanjahu „játssza a sértett kislányt”, nem biztos, hogy megfelel a valóságnak. Ha az amerikaiak közlik Izraellel, hogy fogják vissza magukat, és ne támadjanak olaj- és atomlétesítményeket, mert az Egyesült Államokban választási kampány zajlik, ezt be is tartják. Bár ezt megtehették volna, látszik, hogy az amerikaiak figyelmeztetését komolyan vették − fogalmazott Kis-Benedek József.
Kérdésünkre, hogy mit jelent az, hogy az Egyesült Államoknak már három repülőgéphordozó-harccsoportja is a térségben tartózkodik, a szakértő azt mondta, hogy az Egyesült Államok egyértelműen kiáll Izrael mellett. Amerika így megfélemlítést alkalmaz, tehát biztosra vehető, hogy Irán nem fog nagyarányú támadást indítani. Ha akarnák, akkor nagyarányú pusztítást tudnának okozni Iránban − Amerika azonban nem akar háborút.
Izrael által okozott károk 2024. október 26-án
Fotó: Stringer / Reuters
Izrael a maga részéről befejezettnek ítéli a kérdést
Október 1-jén Irán a szövetségesei − különösen a libanoni Hezbollah − elleni izraeli támadások után lépett. Jelenleg Izrael arról beszél, hogy most nem csupán a ballisztikus rakétákra válaszol, hanem a hónapok óta tartó folyamatos iráni támadásokra − köztük azokra is, amelyek Irán szövetségesei és megbízottjai részéről érkeztek − közölte Jeremy Bowen, a BBC külpolitikai szerkesztője.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Daniel Hagari, aki bejelentette a csapásokat, legfrissebb nyilatkozatában azt monda, hogy Irán „megfizette az árát” a támadásoknak.
Ahogy fogalmazott, Izrael „pontos és célzott csapásokat hajtott végre különböző iráni területeken lévő célpontokra”. Ezek rakétagyártó létesítmények, föld-levegő rakéta telepek és más légi képességek voltak. Úgy fogalmazott, hogy Izrael ezeket a helyszíneket egy „széles célponttárból” választotta ki, valamint képes lenne „további célpontokat kiválasztani és szükség esetén lecsapni rájuk”.
Ez egy világos üzenet − aki Izrael államot fenyegeti, az súlyos árat fizet
− tette hozzá.
Izrael megtorló támadása új és veszélyesebb szakasz kezdetét jelenti a két ország évek óta tartó konfliktusában, de úgy tűnik, hogy − legalábbis egyelőre – nem vezet totális háborúhoz − mondták elemzők a The New York Timesnak.
A támadás volt az első alkalom, hogy Izrael nyilvánosan elismerte, hogy katonai műveletet hajtott végre Iránon belül, miután évekig stratégiai csendet tartott fenn az iráni földön elkövetett merényletekről és szabotázsakciókról. Az Irakkal vívott 1980-as évekbeli háború óta ez volt a legritkább, külföldi légierő által Iránban végrehajtott támadás. Bár jelentős pillanat volt, a támadás nem váltott ki azonnal megtorlással kapcsolatos iráni fenyegetést, ami enyhítette azokat a félelmeket, hogy a Közel-Kelet két legerősebb hadserege az ellenőrizhetetlen konfliktus küszöbén áll.
Mindenki tudta, hogy ez a lépés nem maradhat el
A térségben mindenki tudta, hogy az izraeli válaszlépés meg fog történni. Egyes kormányok részéről azonban az volt a várakozás, hogy a zsidó állam várni fog az amerikai elnökválasztásig.
Az Egyesült Államoknak katonai támaszpontjai vannak a Perzsa-öböl mentén, az amerikai haditengerészet ötödik flottája pedig egy stratégiai fontosságú bahreini kikötőből működik. Amerika azt üzente, hogy nem vett részt az Irán elleni támadásban, de mivel mintegy 100 katonai személyt küldött Izraelbe a Thaad légvédelmi rendszer legénysége számára, részt vehet Izrael védelmében az esetleges iráni megtorlással szemben.
Eközben az öböl menti arab kormányok − amelyek ki akarnak maradni ebből a konfliktusból − nemrégiben közölték Iránnal: nem engedik, hogy országukat és annak légterét felhasználják egy, az Iszlám Köztársaság elleni izraeli támadásban. Szaúd-Arábiában élnek az emlékek arról, hogy egy Irán által támogatott iraki milícia milyen könnyen, egyetlen drón- és rakétatámadással milyen súlyos károkat tudott okozni petrolkémiai létesítményeiben 2019-ben.
Izrael azzal a szándékkal tervezte meg csapását, hogy minimalizálja az áldozatok számát, és csupán olyan hatást érjen el, amely lehetővé teszi Irán számára, hogy tagadja, nagyobb károk érték, és eszkalálnia kelljen a helyzetet − mondta egy névtelenséget kérő, az izraeli tervekről tájékozott forrás a The Washington Postnak. A tisztviselő szerint ez egy nagyobb léptékű változata volt annak a válaszcsapásnak, amelyet Izrael áprilisban indított, amikor Irán rakéták és drónok sorát lőtte ki a zsidó államra, amely olyan válaszcsapást mért Közép-Iránra, amely a perzsa állam tisztviselői szerint nem okozott károkat.
Ha ez sikerül, az eszkalációnak vége van
Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet kutatója, hadtörténész az Indexnek elmondta, hogy az egyértelmű volt, hogy valamilyen szintű választ Izraelnek adnia kell. A kutató szerint az amerikaiak azt szerették volna, hogy ne legyen semmilyen válasz, azt azonban a zsidó állam nem tehette meg. A kérdés az, hogy milyen károkat okoztak, és ezeket hogyan tudja a teheráni rezsim letagadni a saját lakossága és a külvilág előtt. Ha sikerül elhitetnie, hogy komoly károkat nem szenvedett, akkor vége van az eszkalációnak − fogalmazott a kutató.
Négy névtelenséget kérő iráni tisztségviselő még október 25-én felvázolta a nyugati médiának, hogy Teherán hogyan tudna válaszlépéseket tenni, válaszul az izraeli csapásra. Ezek a megjegyzések valószínűleg egy információs művelet részei voltak, amelynek célja az volt, hogy Izraelt arra kényszerítsék, korlátozza az Irán elleni csapást – közölte napi jelentésében a washingtoni hadtudományi intézet (ISW). Az iráni tisztviselők, akik között az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két tisztje is volt, azt mondták, hogy Ali Hámenei legfelsőbb vezető utasította az iráni fegyveres erőket, hogy többféle megtorló lehetőséget is kidolgozzanak.
Az ellentámadást követően azonban az iráni állami média igyekezett úgy beállítani az izraeli támadásokat, mint amelyek korlátozott károkat okoztak. Az iráni állami Tasnim hírügynökség szerint az izraeli támadás „az általa okozott kisebb károk ellenére kudarcot vallott”. Az iráni televízió arról számolt be, hogy a Teherán környéki robbanások által okozott hangok egy részét a rakétákat elfogó légvédelmi rendszerek okozták.
Füst gomolyog a Hezbollah és az izraeli erők között zajló háború területén 2024. október 26-án
Fotó: Karamallah Daher / Reuters
Izrael egyeztetett az Egyesült Államokkal
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere pénteken késő este beszélt Joav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael biztonsága és önvédelmét biztosító jogai mellett − közölte Patrick Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője. Austin hangsúlyozta, hogy a Pentagon megerősíti a régióban az amerikai erőket „az Irán és a perzsa állam által támogatott terrorista szervezetek fenyegetéseivel szemben” − mondta Ryder. Az Egyesült Államok eltökélt szándéka − mondta − „megakadályozni, hogy bármely szereplő kihasználja a feszültségeket, vagy kiterjessze a konfliktust a térségben”.
A Biden-adminisztráció úgy véli, az izraeli válasz elég mérsékelt volt ahhoz, hogy lecsendesítse a konfliktust anélkül, hogy kiprovokált volna egy iráni ellentámadást − mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő pénteken késő este.
„Az elnök és nemzetbiztonsági csapata természetesen együtt dolgozott az izraeliekkel az elmúlt hetekben, hogy a zsidó államot olyan válaszlépésre ösztönözze, amely célzott és arányos, a polgári lakosságot érő károk alacsony kockázatával” − közölte a forrás.
Úgy tűnik, pontosan ez történt ma este
− fogalmazott.
A tisztviselő szerint a támadás „csökkenteni fogja a további eszkaláció kockázatát”.
(Borítókép: Irániak sétálnak egy Izrael-ellenes óriásplakát mellett 2024. október 26-án. Fotó: Majid Asgaripour / WANA / Getty Images)
