Uniós jogi kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges megalkotnunk a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum meghatározott szabályait 2024. november 15-ig.
2024. szeptember 26-án jelent meg társadalmi egyeztetésre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kiadott kormányrendelet-tervezet, amely a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó részletes szabályokat határozza meg. A rendeletet az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése [az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (6)] hívta életre, 2024. november 15-ig szabva meg a jogalkotási kötelezettség teljesítését.
Az Irányelv előírja, hogy a tagállamoknak egy vagy több konzultatív szervet kell kijelölniük vagy létrehozniuk, amelyek tanácsot adnak az illetékes hatóságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben, és biztosítják az említett szervek operatív működését. A kormányrendelet tervezete 2024. október 4-éig véleményezhető.
Az országos érdekegyeztetési fórum összetétele
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) már 2024. május 11. napjával akként módosult, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összegének és hatályának Kormány általi megállapítását a Kormány által kijelölt fórumban folytatott konzultáció kell megelőzze, és felhatalmazást kapott a Kormány, hogy a konzultációra kijelölt fórumot és a konzultációra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg [Mt. 153. § (1), (5) bekezdés].
Ennek megfelelően a rendelettervezet a minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos kérdésekben tanácsadási jogkörrel rendelkező konzultatív fórumként a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) jelöli ki. A VKF egy olyan egyeztető, szervezői fórum, ahol a Kormány, a munkavállalók képviselői és a munkáltatók képviseltetik magukat, és célja ezen három oldal folyamatos konzultációja a magyar munkavállalókat érintő ügyekben. Ezt a rendelettervezet is rögzíti, miszerint a VKF a minimálbérrel, garantált bérminimummal kapcsolatos jogkörén felül az országos szintű érdekegyeztetés fóruma. Egyértelműsíti a rendelet tervezete, hogy a VKF tevékenysége a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács feladat- és hatáskörét nem érinti. Utóbbi szervben ugyancsak le kell folytatni konzultációt a minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatban. A VKF működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján biztosítja.
A Kormány képviselője, valamint a résztvevő országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselői között 2012. február 22. napján létrejött egy megállapodás, a VKF létrehozásáról és ügyrendjének megállapításáról (a továbbiakban: Ügyrend), amelyre a rendelet tervezete is több esetben hivatkozik. Így kimondja a tervezet, hogy a VKF-ben a Kormány az Ügyrendben meghatározott országos munkáltatói érdekképviseleti szervezetek és országos munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet. A VKF tagjai az Ügyrendben maguk határozzák meg a VKF szervezetét, működésének rendjét.
A VKF hatásköre
A VKF a hatáskörébe tartozó ügyekben:
a) konzultációt folytat a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciók, programtervek, ideértve az adó- és járulékrendszer alakításával kapcsolatos kérdésben,
b) konzultál a munkavállalók jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről, ideértve a minimálbér és a garantált bérminimum összegének meghatározását és aktualizálását, valamint bérajánlás elfogadását,
c) konzultál a minimálbér és a garantált bérminimum megfelelőségéről,
d) konzultál, véleményt nyilvánít a miniszter által megküldött munkajogi, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről,
e) konzultál a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről,
f) konzultál a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve a munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről,
g) véleményezi a miniszter által megküldött, a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteit,
h) konzultál a munkaadók és munkavállalók gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekben.
A tagok a VKF hatáskörébe tartozó ügyekben a vélemény-nyilvánítás és konzultáció mellett tanácsadási jogkörrel álláspontot alakíthatnak ki, ajánlást, cselekvési tervet, illetve megállapodást fogadhatnak el.
A VKF-ben a döntéshez, illetve megállapodás létrejöttéhez a munkáltatói és munkavállalói tagszervezetek képviselőinek oldalankénti többségi egyetértő döntése, valamint a Kormány képviselőjének egyetértő döntése szükséges.
A minimálbér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó szabályok
A miniszter minden év szeptember 30. napjáig kezdeményezi a VKF Monitoring Bizottság következő évi minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos konzultációjára irányuló első ülésének megtartását, és egyidejűleg az alábbi, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó makrogazdasági adatokat küldi meg a VKF tagjai részére a rendelkezésre álló részletezettség szerint:
- keresetek, bérek,
- infláció,
- foglalkoztatás,
- GDP,
- termelékenység.
Az első ülést legkésőbb minden év október 15. napjáig meg kell tartani. A tagok törekednek arra, hogy a következő évi minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos konzultációt – a szükséges számú ülés megtartásával – minden év december 1. napjáig – megállapodással – lezárják. Ezen határidő túllépése esetén a konzultáció lezárására a megállapodás létrejöttének időpontjában kerül sor.
A VKF a minimálbér és a garantált bérminimum összegét naptári évente, az elfogadásra vonatkozó szabályok szerint felülvizsgálja. Sor kerülhet azonban az évközi felülvizsgálatra a VKF-ben tagként eljáró országos munkáltatói érdekképviseletek többségi egyetértő döntése, az országos munkavállalói tagszervezetek képviselőinek többségi egyetértő döntése, valamint a Kormány képviselőjének egyetértő döntése esetén is. Felülvizsgálat esetén a miniszter biztosítja a konzultációhoz szükséges, rendelkezésre álló makrogazdasági adatokat. Amennyiben a naptári éven belüli felülvizsgálat eredményeképpen a VKF emelésről dönt, a minimálbér és a garantált bérminimum emelt összegét és hatályba lépésének időpontját a Kormány a megállapodást követő 30 napon belül rendeletben állapítja meg.
A minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásakor érvényesítendő szempontok
A minimálbér és a garantált bérminimum összegének megfelelőségét a következő célok figyelembevételével kell meghatározni: a tisztességes életszínvonal elérése, a dolgozói szegénység csökkentése, a társadalmi kohézió és a felfelé irányuló társadalmi konvergencia előmozdítása, valamint a nemek közötti bérszakadék csökkentése. Továbbá az összeg és a hatály megállapításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- az Mt. 153. § (3) bekezdése szerinti szempontok, azaz a munkakör ellátásához szükséges követelmények, a nemzeti munkaerőpiac jellemzői, a nemzetgazdaság helyzete, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerőpiaci sajátosságai,
- a jogszabályban meghatározott minimálbérek vásárlóereje, figyelembe véve a megélhetési költségeket,
- a bérek általános szintje és eloszlása,
- a bérek növekedési rátája,
- a nemzeti termelékenység hosszú távú szintjei és alakulása.
A minimálbér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka. Tehát nem a bruttó átlagkereset, hanem a rendszeres bruttó kereset 50%-át kell elérnie a minimálbérnek (utóbbi alacsonyabb, mert nincsenek benne a prémiumok és egyszeri juttatások), és nem is az adott évi, hanem az előző évi rendszeres átlagbérhez kell hasonlítani.
A tervezet szerint a kormányrendelet a kihirdetését követő napon lépne hatályba. A fent vázolt szabályok azonban még nem a végleges tartalmat jelentik.
