Fontos felfedezést tett egy csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoport. A Föld közelében valami olyan energiaszintű fotonokat bocsát ki, amelyeket korábban csak távoli kvazároknál figyeltek meg. Ez a felfedezés új perspektívát nyújt a kozmikus sugárzás és a jet-képződési mechanizmusok tanulmányozásában.
A mikrokvazárok olyan kompakt kettős rendszerek, amelyek egy hatalmas csillagból és annak anyagát elnyelő fekete lyukból állnak. Ezek az objektumpárosok keskeny anyagsugarakat, ún. jeteket bocsátanak ki, amelyek akár több fényév hosszúságúak lehetnek. Tanulmányozásukkal új ismereteket szerezhetünk a kozmikus sugárzásról is – olvasható a SciTech Daily cikkében.
A kozmikus sugárzás nyomában: őrületes energiájú fotonok bombáznak minket
A HAWC (High-Altitude Water Cherenkov Gamma-Ray Observatory) obszervatóriumban végzett mérések alapján a kutatók olyan fotonokat detektáltak, amelyek energiaszintje eléri a 200 teraelektronvoltot, és ezek egy közeli mikrokvazárból, a V4641 Sagittariiból származnak. E rendszer a Földtől mintegy 20 000 fényévre található a Nyilas csillagképben.
Dr. Sabrina Casanova, a Lengyel Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézetének (IFJ PAN) asztrofizikusa szerint más mikrokvazárokból érkező fotonok, amelyeket korábban detektáltak, általában sokkal alacsonyabb energiaszintűek voltak. Az új adatok azonban egy különleges jelenségre utalnak:
a V4641 Sagittarii által kibocsátott fotonok energiaszintje tízezerszer nagyobb, mint az átlagos mikrokvazárfotonoké.
Gyorsabbak a fénynél a Föld felé irányuló sugarak?
A kutatás rávilágít arra is, hogy a mikrokvazárok jetjei relativisztikus torzulást okozhatnak az észlelt sugárzásban, mivel ezek a nyalábok a Föld felé irányulnak.
Az eredmény az, hogy a jet eleje úgy tűnik, mintha gyorsabban terjedne a fénynél, ezáltal úgynevezett szuperluminális sebességet érve el.
Casanova szerint ugyanakkor a V4641 Sagittarii mikrokvazár egészen biztosan nem egyedülálló a világegyetemben, és lehetnek még olyan rendszerek, amelyek hasonló energiájú fotonokat bocsátanak ki.
Az új felfedezés nemcsak a kozmikus sugárzást tanulmányozó tudósok számára jelent áttörést. A mikrokvazárok, amelyek sokkal közelebb vannak a Földhöz, mint a távoli kvazárok, lehetőséget nyújtanak a kutatóknak arra, hogy közvetlenebb módon tanulmányozhassák az aktív galaxisok magjában zajló folyamatokhoz hasonló jelenségeket. Ezek a folyamatok emberi léptékű időskálán mennek végbe, napok vagy hetek alatt, szemben a távoli kvazárok több millió éves eseményeivel.
A felfedezés új korszakot nyithat az asztrofizikában, hiszen most először van lehetőségünk részletesen és szinte zavartalanul tanulmányozni azokat a mechanizmusokat, amelyek jelentős szerepet játszanak a galaxisok fejlődésében.