A Draghi-jelentés komoly lépés az Európai Unió gazdasági prioritásainak újragondolására, főként az innováció, az energia és a biztonság területein. Az azonnali hatások korlátozottak lehetnek, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják az egész EU növekedését és versenyképességét az UBS Bank értékelése szerint.

Az Európai Unió gazdasági stratégiája gyökeresen megváltozhat köszönhetően a Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke által készített versenyképességi javaslatcsomagnak. Az UBS szerint a jelentés három kulcsfontosságú kihívásra ad választ: az innovációs politika, az energiapolitika és a biztonságpolitika területén tapasztalható problémákra – írja a Portfolio. Mario Draghi szeptember 9-én mutatta be versenyképességi jelentését, amelyben számos javaslatot tesz uniós reformokra.

Az innovációs politikával kapcsolatban a Draghi-jelentés arra figyelmeztet, hogy Európa versenyképessége veszélyben van, különösen Kína előretörésével szemben.

A UBS elemzése kiemeli, helyes a megállapítás, miszerint Európának jobban kell támogatnia az innovációt és a startupokat, könnyebben hozzáférhetővé kell tennie a kockázati tőkét és a megfelelő finanszírozási környezetet az újító vállalkozások számára.

A volt központi bankelnök szerint a termelékenység növelése és a hosszú távú gazdasági növekedés kulcsa az innovációs kapacitás növelése lehet, ennek finanszírozását pedig a kohéziós politikai támogatások fókuszváltásával, valamint a tőkepiaci unió (Capital Markets Union) bevezetésével becsatornázható befektetői tőkével biztosítaná.

Az energiapolitika terén a jelentés kiemeli, hogy az EU-ban az energiaárak jelentősen magasabbak, mint más nagy gazdaságokban, ami versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat. Draghi azt javasolja: a megújuló energiaforrások alacsonyabb határköltségeit adják tovább a háztartások és vállalatok számára különböző szerződéses megoldásokon keresztül, mint például a villamosenergia-vásárlási megállapodások (PPAs) és az árkülönbségi szerződések (CfDs). Vagyis lényegében

az UBS szerint is helyes, hogy az áramárak számítási módját változtassák meg az EU-ban, abban kisebb súlyú a háttérbe szoruló fosszilis energiahordozóknak.

A szakember ezzel párhuzamosan egy olyan iparstratégia kidolgozását szorgalmazza, amely biztosítja, hogy az európai cégek ne kerüljenek hátrányba a nemzetközi versenyben.

A jelentés harmadik fő témája a biztonságpolitika, amit a volt bankelnök szerint az európai növekedés egyik alapfeltételének kell tekinteni. Véleménye szerint az EU-nak növelnie kell a védelmi befektetéseit és az ellenállóképességét a külső fenyegetésekkel szemben – ebben kulcsfontosságú a gazdasági függetlenség kiépítése is. Az UBS szerint különösen fontos, hogy gyorsítsák az engedélyezési folyamatokat a hazai kritikus nyersanyagforrások kiaknázására, valamint olyan külgazdasági politikát folytassanak, amely biztosítja a ritka földfémekhez való hozzáférést.

Megoldások terén a Dragh-jelentés két irányt vázol fel: a fiskális politikát és a szabályozási reformokat.

Az UBS jelentése alapján azt javasolja, hogy fordítson az EU több forrást az innovációra, az energiaiparra és a biztonságra. Ez magában foglalná a pénzügyi támogatások nyújtását az energiaigényes szektorok számára, az elektromos áram adójának csökkentését és az alapkutatásra fordított kiadások növelését. A bank szerint az Európai Uniónak évente 750 milliárd euróra lenne szüksége, amelyet köz- és magánforrásokból is biztosítani lehetne.

A szabályozási reformok terén a jelentés számos javaslatot tartalmaz, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára a befektetéseket és csökkentsék a szabályozási terheket. Draghi szerint az EU kormányzási rendszerét is egyszerűsíteni kell, hogy hatékonyabban lehessen törvényeket hozni, és a versenypolitikát is úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegyék az innováció és ellenállóképesség szempontjait – írják.

Az UBS meglátása szerint a szabályozási terheket is különösen fontos lenne csökkenteni az új gazdasági környezetben, és minél előbb.

Noha a Draghi-jelentés javaslatai messzemenők, az UBS szerint sok szempontból nehezen megvalósíthatók. Az EU-ban a legtöbb közkiadás nemzeti vagy regionális szinten történik, nem pedig uniós szinten. Az UBS elemzése szerint ezek a javaslatok valószínűleg nem elegendők a szükséges beruházási igények kielégítéséhez, és ellenállást válthatnak ki a tagállamok részéről.

A Draghi-jelentés másik jelentős korlátja a demográfiai nyomás és a munkaerőhiány. Az UBS arra figyelmeztet, hogy bár a jelentés számos javaslatot tesz, amelyek javíthatják a gazdasági feltételeket, például az energiaárak csökkentését a vállalatok és fogyasztók számára, a demográfiai kihívások továbbra is jelentős akadályt jelenthetnek. Olyan intézkedéseket javasol a volt központi bank-elnök, amelyek növelnék a munkaerő-kínálatot, valamint a képesítések harmonizálását az EU-n belül. Ám az UBS szerint azonban ezek az intézkedések valószínűleg nem lesznek elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák a munkaképes korú népesség várható csökkenésének negatív hatásait.

Az UBS Bank arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU korábbi kíséletei a gazdasági átalakításra, mint például a Lisszaboni stratégia vagy az Európa 2020 stratégia, nem hozák az elvárt eredményeket.

Mint írják, magyar szempontból a legérdekesebb az lesz, hogy a piaci szereplők és a tagállamok többsége által üdvözölt uniós reformcsomaggal kapcsolatban milyen álláspontot képvisel majd az Orbán Viktor vezette kormány. A miniszterelnök hétfői parlamenti, valamint múlt heti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében Draghi uniós versenyképességi problémákról szóló állításait többször is idézte, de a megoldási javaslatokat finoman kritizálta.

Azaz, míg az EU-s tervezet csökkentené az államszövetség kiszolgáltatottságát Kína és az USA felé, addig Magyarország szorosabb kapcsolatokat építene ki Ázsiával a gazdasági semlegesség jegyében. Mivel most hosszú tárgyalások következnek, elképzelhető, hogy a magyar kormány is finomít irányvonalán, jobban belesimul az uniós fősodorba.

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőDurva drágulás: újabb teher a magyar autósoknak
Következő„Fennáll a veszély, hogy a háború átlépi az ukrán határt” – nem küld katonákat Horvátország
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza