Veszélyes megállapításra jutott egy boncolásokon alapuló vizsgálat. A tanulmány rengeteg mikroműanyagot mutatott ki a szaglógumókban, vagyis az emberi agy szaglóközpontjában. Ezek a levegőben lebegő apró, mérgező anyagok valószínűleg a belégzéssel kerültek a szervbe.
A Jama Network Open című szaklapban megjelent friss kutatás 15 elhunyt személy szaglógumóját elemezte Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia segítségével. Összesen 8 személy szaglógumójában találtak mérgező anyagokat.
Fotó: Science Photo Library via AFP
Az eredmények rámutatnak arra, hogy a mikroműanyagok a szaglási útvonalon keresztül potenciálisan bejuthatnak az agyba, és mivel neurotoxikus hatású vegyületekről beszélünk, tovább kell vizsgálnunk az emberi egészségre gyakorolt hatásaikat”
– írták a kutatók a tanulmányban.
A testbe kerülő mérgező anyagok: nagyobb lehet a baj, mint hittük
Ismert, hogy a mikroműanyagok veszélyt jelentenek az ökoszisztémákra és az emberi egészségre. Az emberi szervezetbe jellemzően szájon át történő bevitel, belégzés és bőrrel való érintkezés útján jutnak be. A kutatások szerint a mikroműanyagok oxidatív stresszt, DNS-károsodást, szervi működési zavarokat, anyagcserezavarokat, immunválaszt, neurotoxicitást, valamint reproduktív és fejlődési rendellenességeket idézhetnek elő.
Korábbi tanulmányok mikroműanyagokat mutattak ki különböző emberi szövetekben, többek között a tüdőben, a belekben, a májban, a vérben, a herékben és az ondóban. Korábban úgy vélték, hogy a szervezetet védő vér-agy gát távol tartja ezeket a részecskéket az agytól. Ezért a mostani vizsgálat az első, amely kimutatta a mikroműanyagokat az emberi agyban.
A kutatók a 15 elhunyt személy közül 8-ban mutattak ki mikroműanyagokat. Összesen 16 fajta szintetikus részecskét találtak a szaglógumókban, amelyek mérete 5,5 mikrométertől 26,4 mikrométerig terjedt.
„Adataink alátámasztják azt az elképzelést, hogy a szaglási útvonal a környezeti légszennyező anyagok fontos belépési helye. Figyelembe véve a mikroműanyagok által az agyban okozott lehetséges neurotoxikus hatásokat, valamint a műanyagokkal való széles körű környezeti szennyezettséget, aggasztó, hogy a jelenség összefüggésben lehet a neurodegeneratív betegségek növekvő gyakoriságával” – állapították meg a kutatók.
A szintetikus nanorészecskék még a mikroműanyagoknál is könnyebben bekerülhetnek a szervezetbe, így az emberi test műanyag-szennyezettsége a vártnál nagyobb mértékű lehet. Ez azért aggasztó, mert a mérgező anyagok bekerülhetnek a sejtekbe, és megváltoztathatják azok normális funkcióját, ami katasztrofális hatással lehet az egészségre.
