Miközben minden épeszű ember az Ukrajnában pusztító háború végét várja, van olyan gazdasági szektor, ahol drágulással számolnak a harcokat követő években. Ukrajna újjáépítéséével a kontinens építőipara nemcsak a dolgos kezeit, hanem az alapanyagait is elveszítheti, a kérdés az, hogy sikerül-e nekik az ukrajnai beruházásokból részesedést szerezni.
A helyzet már most sem könnyű hazánkban: legutóbb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy a hazai építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,8, az egyéb építményeké 10,6 százalékkal csökkent.
Reménykedésre adhat okot, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1 százalékkal nagyobb volt a júniusinál.
Az viszont aggasztó, hogy az építőipar teljesítménye 2024-ben továbbra is csupán a 2021-es szintet ostromolja.
Az építőipari termelés volumenindexe 2021-hez képest 2024-ben:
- január: 64,3 százalék,
- február: 68,7 százalék,
- március: 93,5 százalék,
- április: 88,7 százalék,
- május: 98,4 százalék,
- június: 98,3 százalék,
- július 99,3 százalék.
Jelentős probléma, hogy a teljesítmény csökkenése mellett drasztikusan növekedtek a termelői árak is a szektorban. A csúcs 2022-ben volt,
akkor év per év alapon minden egyes negyedévben 20 százalék feletti áremelkedést kellett elszenvednie a megrendelőknek.
Tavaly már elindult egyfajta normalizálódás, de a csúcsévhez képest is még mindig legjobb esetben 9 százalékos drágulás volt tapasztalható, amire aztán idén is 6 százalék ráépült.
Hüse István, a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. vezérigazgatója az Economxnak korábban úgy mutatta be a jelenlegi helyzetet, hogy amíg eddig a nagyobb infrastruktúra-, vagy útépítőcégek nem igazán foglalkoztak olyan projektekkel, ami egy magánfejlesztő kisebb munkájának számított, hiszen méretgazdaságossági, hatékonysági szempontból ez nem érte meg nekik, most viszont már rákényszerülnek az egymilliárdos munkára is, noha korábban 8-10 milliárd alatt nem vállaltak kivitelezést.
Ez az ingatlanfejlesztő szerint azt eredményezi, hogy azok a középméretű cégek, amelyek eddig sikeresen működtek, olyan konkurenciával is szembesülnek, amely nagyobb szakmai tudással rendelkezik, professzionálisabb és így akár hatékonyabb is.
Az építőipar számára ez egy valódi probléma
– fogalmazott.
De a helyzet lehet ennél is rosszabb.
Ha végre befejeződik a háború, Ukrajnában egy jelentős helyreállítási igény fog felmerülni, ami óriási keresletet fog jelenteni mind az alapanyagok, mind a jó szakemberek vonatkozásában. Ez ki fog hatni a magyarországi ingatlanárakra is és további jelentős áremelkedést okozhat
– magyarázta Hüse István.
Az építőiparban arra számítanak, hogy
a háború után egyszerűen eltűnnek majd a szakemberek az országból. Ma is ukrán munkavállalók tömege dolgozik az építkezéseken és ők haza fognak menni. Az alapanyagok is tovább drágulnak majd.
Az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) már 2023 decemberében tízpontos kiáltvánnyal fordult a leendő európai parlamenti képviselőkhöz, és a 2024-29 közötti időszakra megfogalmazott legfontosabb üzenetek között nemcsak a fenntarthatóságot, valamint a közbeszerzési szabályokat emelték ki, hanem a harmadik országból érkező vendégmunkások egyszerűbb foglalkoztatását, valamint Ukrajna újjáépítését is szorgalmazták.
Az európai ernyőszervezet szerint az elmúlt évtized során az EU belső piacán és azon kívül egyaránt, a közbeszerzési eljárásokban folyamatosan növekvő tisztességtelen versenyt tapasztaltak harmadik országok állami tulajdonú vállalatai részéről. Ennek következtében az európai nemzetközi vállalkozók jelentős piaci részesedést veszítettek a tengerentúli építőipari piacokon.
A FIEC az úgynevezett Ukrajna-eszközt (Ukraine Facility) nevesíti, mint ideális lehetőséget arra, hogy az Európai Unió bevezesse – fő globális riválisokhoz hasonlóan – a Buy European politikát. Szerintük ukrajnai beruházásokkal lehetne az építési tevékenységekre szánt uniós forrásokat hatékonyan felhasználni.
Az Ukrajna-eszköz létrehozására az Európai Bizottság 2023. június 20-án tett javaslatot. Az eszköz a 2024 és 2027 közötti időszakban összesen 50 milliárd eurót tenne hozzáférhetővé támogatások és hitelek formájában.
Arra viszont nincs terv, hogy a tagállamok belföldi piacait ki, mennyiért és hogyan lesz képes kiszolgáni.
