Az idei első hét hónapban majdnem egyharmaddal több bort importált Magyarország, mint egy évvel korábban. A behozott bormennyiségnél majdnem hússzor több hazai bort értékesítenek külföldön.
Január eleje és július vége között 5 százalékkal többet kértek a borászok az általuk termelt borokért, mint az egy évvel korábbi időszakban. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 30,1 ezer forintot kaptak egy hektoliter borért, vagyis a literenkénti ár az emelkedéssel is csak 301 forint volt. Ennél nagyobb mértékben nőtt a jobb minőséget takaró oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési ára. Ezek közül a fehérboroké 11 százalékkal, hektónként hozzávetőleg 29 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké pedig 15 százalékkal, de így is csak 35 500 forint per hektoliterre nőtt – írja a Világgazdaság.
Az exportált, földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott magyar borok értékesítési ára is csaknem öt százalékkal, mintegy harmincezer forintra emelkedett hektoliterenként 2024 első hét hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Itt viszont a magasabb minőségű borok értékesítési árában csak az átlag alatti emelést lehetett elfogadtatni a vevőkkel, illetve a fogyasztáscsökkenéstől sújtott vörösborok ára alacsonyabb lett.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára ugyanis négy százalékkal (26,4 ezer forint per hektoliterre) emelkedett, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok három százalékkal alacsonyabb áron, hektoliterenként 25 200 forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon.
Belföldön az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára csaknem két százalékkal, 150 500 forint/hektoliterre nőtt az első hét hónapban, míg ugyanebben az eredetvédelmi kategóriában a vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára csaknem négy százalékkal, hektoliterenként 59 200 forintra emelkedett.
Az egy évvel korábbi első héthavi időszak átlagárához képest csökkent a tokaji fehérborok exportára: hozzávetőleg egy százalékkal, 83 ezer forint per hektoliterre. A szintén oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára pedig öt százalékkal, 68 400 forintra emelkedett hektoliterenként.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország gyöngyöző bor és pezsgő nélkül mért bor külkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2024 első félévében, mennyiségben 26 százalékkal, értékben csaknem húsz százalékkal nőtt 2023 első félévéhez képest. Mintegy 27 százalékkal nőtt, és 648 400 hektoliterre emelkedett a kiszállított bor mennyisége, míg értékben ennél szerényebb, majdnem 21 százalékos volt a növekedés. Ezzel 23,6 milliárd forintra nőtt a borértékesítés külpiacokról származó bevétele.
Az exportált mennyiség 73 százalékát a lédig borok tették ki, melyek exportja majdhogynem 25 százalékkal, 473,5 ezer hektoliterre nőtt az első félévben. A palackos borok kiszállítása 32 százalékkal, 174,9 ezer hektoliterre, míg értéke 7 százalékkal 11 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 81 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban.
A magyar borimport 32,5 ezer hektoliterre nőtt az idei első hat hónapban, és 31 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
A borászok számára jó pozíciót jelent, hogy a magyar fogyasztók döntő hányadban ragaszkodnak a hazai borokhoz, de bővül az a réteg, amelyik a külföldi borokat is keresi. A behozott borok szinte teljes egészében palackos kiszerelésűek voltak. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke hozzávetőleg 27 százalékkal, 2,6 milliárd forintra emelkedett.
