A véres vizelet aggasztó tünet, és nem is szabad félvállról venni.

Akadozó, véres vizelet és a rák

A gyakori vizelési inger, az akadozó vizelet meglehetősen sokakat érintő tünet, a véres vizelet azonban olyasmi, ami jóval ijesztőbbnek tűnik, és hamarabb orvoshoz fordul miatta a beteg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy urológus szakorvoshoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is, mivel a hólyagrák tüneteként megjelenő vérvizelés sokszor csak a laborelemzés során mutatható ki.

Dr. med. habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa a daganatos betegség további lehetséges tüneteire, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Akadozó, véres vizelet és a rák

A húgyhólyagrák gyakran hosszú ideig nem okoz tünetet. Sokszor az első tünet, amelyre felfigyel az érintett, az a véres vizelet, ami leginkább sötétvörös, barnás árnyalatot mutat, és nemritkán kisebb-nagyobb alvadékdarabok is észlelhetők benne. Ez a tünet nem feltétlenül jelentkezik folyamatosan, előfordulhat, hogy napokig tiszta a vizelet, ám amennyiben hólyagrák áll a panasz mögött, akkor mindenképpen visszatér.

GettyImages-1677138461 (1)

Fotó: Ekaterina Demidova / Getty Images Hungary

– A véres vizelet természetesen olyan tünet, amely feltétlenül kivizsgálást igényel, de tudni kell, hogy nem csak hólyagrák okozhatja – ismerteti dr. Buzogány. – Olyan egyéb okok is meghúzódhatnak a panasz mögött, mint a húgyúti fertőzés, a vese- vagy hólyagkő, a prosztatamegnagyobbodás vagy a veseállomány gyulladásos betegsége. Ugyancsak véres vizeletet okozhat egy nemrégiben lezajlott katéterezés, bizonyos gyógyszerek (például a vérhígítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és egyes kemoterápia alatt szedett szerek) is.

A legfontosabb: kellő elhivatottsággal utána kell járni, nem prosztata- vagy hólyagrák áll-e a véres vizelet háttérben. Mindkét daganattípus esetében az is előfordulhat, hogy a vér szemmel nem látható a vizeletben, de egy laboratóriumi vizsgálat során kimutatható. Az olyan urológiai tünetekre mindenképp fel kell figyelni, mint a hirtelen jelentkező vizelési inger és a fájdalmas vizelés, különösen, ha mindezekhez véres vizelet vagy mikroszkopikus vérvizelés is társul. Mivel azonban ezek számos más betegség okozta panaszok is lehetnek, a differenciáldiagnosztika során kell kideríteni a valódi okot. A vezérelv a kötelezően kell legyen: a vérvizelés egyenlő daganatgyanúval mindaddig, amíg alapos vizsgálatokkal ki nem zárható a daganatos ok a tünetek hátterében.

A hólyagrák kialakulásának háttere

A hólyagrák olyan betegség, amelynél meglehetősen pontosan ismertek azok az okok és rizikófaktorok, amelyek a háttérben állhatnak. A szájon át elfogyasztott élvezeti cikkek vagy véletlenül a szervezetbe került, akár a bőrfelülettel tartósan érintkező vegyületek, amelyek rákkeltőek lehetnek, túlnyomó többsége a vizelettel távozik a szervezetből.

Ennek következtében a hólyagnyálkahártya tartósan kitett a vizeletbe jutó rákkeltő anyagok károsító hatásának. A folyamatos kontamináció azért veszélyes, mert a húgyhólyag falának nyálkahártyája érintkezve ezekkel az anyagokkal rossz irányú sejtburjánzással válaszolhat az irritációra. Mindezek figyelembevételével a húgyhólyagdaganatok túlnyomó része érthető módon a falat borító nyálkahártyából indul ki.

A hólyagrák rizikófaktorai

Dohányzás: a dohányzás az esetek felében lehet felelős a rosszindulatú daganat kialakulásáért. Nyilvánvalóan nem minden dohányosnak lesz húgyhólyagdaganata, és nem valamennyi hólyagtumoros beteg dohányzik. Ugyanakkor a dohányfüst még passzív módon való belélegzése is többszörösére növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának valószínűségét. Fontos tudni, a dohányzás mellőzésével a hólyag daganatainak fele megelőzhető lenne, és az időben való leszokás a már meglévő betegség sikeres kezelésének is záloga lehet.

holyagrak rizikofaktor

Fotó: Hispanolistic / Getty Images Hungary

Foglalkozási expozíció: hólyagrák szempontjából veszélyeztetettnek számítanak azok, akik úgynevezett aromás amin vegyületekkel, policiklusos aromás szénhidrogénekkel találkoznak, elsősorban a kaucsuk-, gumi-, bőr- és a vegyiparban. Mindezek a tényezők a hólyagdaganat második legfontosabb rizikótényezői, és az esetek körülbelül 10%-áért tehetők felelőssé. Fontos információ, hogy a foglalkozási expozíció és a tüneteket okozó rák kialakulása között igen hosszú idő, sokszor több évtized telik el. A modern ipari üzemekben alkalmazott munkabiztonsági irányelvek napjainkra jelentősen csökkentették mindezek veszélyét, és a vegyipari munkások körében már nincs is magasabb előfordulási kockázata a hólyagdaganatnak az általános populációhoz képest. Az utóbbi időben ugyanakkor a dízel-kipufogógáznak való nagyobb munkahelyi expozíciót szignifikáns kockázati tényezőként javasolták tekinteni.

További tényezők: a hólyagrák kialakulásának hátterében felfedezhető lehet még többek közt korábbi kemoterápia, sugárkezelés, bizonyos gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazása. A krónikus hólyagirritáció, fertőzés, születési rendellenességek, családi halmozódás ugyanakkor nem egyértelműen bizonyított rizikótényezők.

GettyImages-2094216051

Fotó: zeljkosantrac / Getty Images Hungary

– Gyanús tünetek jelentkezésekor tanácsos mihamarabb orvoshoz fordulni, mert az idejében felfedezett és enyhébb lefolyású esetek gyorsabban és hatékonyabban gyógyulnak az idejében elkezdett, megfelelő kezeléssel. A panaszos betegek esetén történő vizsgálatkor nagyon fontos végiggondolni, mióta tapasztalja az illető a panaszokat, milyen gyógyszereket szed, mi szerepel a kórtörténetében. A fizikális vizsgálat a nők és férfiak esetében is elkerülhetetlen. Mindemellett természetesen minden esetben fontos a laborvizsgálat, amely vér- és vizeletelemzést is magában foglal, valamint a has- és kismedencei ultrahang elvégzése – mondja dr. med. habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa. – Napjainkban kontrasztanyagos CT-vizsgálat történik a műtéti beavatkozás előtt. Legtöbb esetben a húgyhólyag tükrözése is megtörténik, mert a legjobb hatásfokú vizsgálatnak e tekintetben a cisztoszkópia, vagyis a hólyagtükrözés számít, amelyet legtöbb esetben a már képalkotó vizsgálatokkal feltételezett tumorok esetében műtéti körülmények között végeznek el. A műtét során akár a teljes tumor radikális eltávolítása, vagy más esetben a daganat biopsziája, vagyis a szövettani mintavétele történik. Amennyiben az eltávolított mintákban a kórszövettani feldolgozás daganat jelenlétét igazolja, további vizsgálatok szükségesek, hogy a tumor kiterjedését és klinikai stádiumát meghatározzák.

Képek forrása: Getty Images Hungary

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőSült őszibarack fahéjas morzsával töltve: egy kanál tejszínhab teszi fel rá a koronát
Következő100 ezer forint ingyenpénzt ad az állam – Ezt kell tenni hozzá
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza