Le kell szögezni az alábbi tényeket ahhoz, hogy teljes mértékben meg tudjuk érteni a diszkontlánc működését!
1. A MERE mögött álló cég papíron német: TS Markt GmbH
Ez a cég van bejegyezve Németországban, és ez üzemelteti a MERE diszkontláncot Európában.
A hivatalos cégadatok szerint a MERE tehát nem orosz tulajdonú, hanem német vállalat.
2. De a háttér bonyolultabb — a lánc eredete Oroszországhoz köthető
A MERE működési modellje, üzleti felépítése és az első üzletek Oroszországból indultak, még évekkel korábban.
Sok külföldi sajtóforrás (különösen 2021–2023 között) ezt úgy interpretálta, hogy:
- a MERE „orosz eredetű”
- „orosz hátterű diszkontmodell”
Ez a gyakorlati működés alapján igaz, de jogi és tulajdonosi értelemben a bolt:
– NEM orosz cég
– NEM orosz tulajdonban áll
– NÉMET vállalati bejegyzés alatt fut
Összefoglalva: mi az igazság?
Nem – a MERE nem orosz tulajdonú.
Németországban bejegyzett cég irányítja.
Viszont: a lánc eredete, üzleti gyakorlata és első boltjai orosz gyökerűek.
Innen származik a „orosz diszkontlánc” megnevezés.
Ez tehát kettős helyzet:
| Szempont | Valóság |
|---|---|
| Tulajdon, bejegyzés | Német (TS Markt GmbH) |
| Eredet, koncepció | Oroszországból indult |
| Médiaképe | „orosz diszkontlánc” |
| Jogi státusz | teljesen EU-s |
E fentiek alapján:
Mi az MERE?
- A MERE egy olyan európai diszkontlánc, amelyet a TS Markt GmbH nevű német vállalkozás üzemeltet.
- A lánc célja, hogy alacsony árakkal versenyezzen nagy élelmiszer- és vegyiáru-kínálattal — sokszor az „alacsony költség + alapáru + diszkontár” modellre épít.
- A store-ok nem a luxust, hanem a „leértékelt, de elérhető” árukat helyezik előtérbe — ennek megfelelően a bolt-belsők, választék és szolgáltatás sem a prémium szupermarketek szintje, hanem inkább spórolós, egyszerű, alap-kínálat.
Mely országokban működik az MERE?
A MERE üzletei elsősorban Kelet- és Közép-Európában találhatók. Országlista, ahol jelenleg — vagy korábban — van / volt bolt:
- Oroszország — itt indult a MERE lánc.
- Németország — a TS Markt székhelye; onnan indult a terjeszkedés.
- Románia
- Ukrajna
- Fehéroroszország
- Örményország — jelentek meg boltok az elmúlt években, amikor a lánc terjeszkedett.
- Moldova — szintén korábban nyitott bolt.
Fontos: az MERE nem egy nyugat-európai, több országra kiterjedt lánc, hanem jellemzően a kelet-közép-európai régióban működött/ működik. A nyugati piacokon nem terjeszkedett komolyan.
Hol és mikor indult az MERE?
- Az MERE első boltjai Oroszországban nyíltak meg — a lánc eredetileg ott alakult ki.
- A tulajdonos cég, TS Markt GmbH, német hátterű — de az első terjeszkedés a kelet-európai országok felé irányult.
- A pontos első bolt nyitásának éve nem teljesen dokumentált nyilvánosan — de a lánc 2000-es évekre tehető megalapozódása, bővülése.
- A terjeszkedés a 2000-es, 2010-es években gyorsult fel, amikor több országban is nyitottak üzleteket.
Kihívások és vita az MERE körül
Az MERE modellje nem mentes kritikáktól:
- Sok bolt külső és belső felszereltsége szerény, a minimális költség elvére épül — nem prémium, hanem „olcsó, de elérhető”.
- A diszkontlánc körüli üzleti és jogi háttér nem mindenhol átlátható — ez sokszor vita tárgya volt.
- Versenyhelyzetben hagyományos szupermarket-láncokkal vagy nagy multikkal az MERE nem feltétlenül tud prémium szolgáltatást kínálni.
Miért válhat vonzóvá az MERE?
- Az alacsony ár — sok családnak segítség lehet ilyenkor, ha spórolni kell.
- Az egyszerűség: nem kell prémium szolgáltatás, elég egy biztos bolt, ahol alapvető árukat kapni.
- Ha jól működik, az MERE egyfajta „puha diszkontalternatíva” lehet azoknak, akik nem szeretnének drága boltokba járni.
Összegezzük – A MERE egy orosz alapokon kialakított diszkontmodell, amelyet európai terjeszkedéshez német cégen keresztül működtetnek.
Hogyan indult a MERE Oroszországból, és hogyan került német tulajdonba? – Az igaz történet
A MERE diszkontláncról sok félreértés kering Európában, főleg arról, hogy „orosz bolt-e”, és ki áll mögötte. A valóság ennél jóval összetettebb. A MERE egy olyan üzleti modellből nőtte ki magát, amely Oroszországból indult, de a nemzetközi terjeszkedéshez EU-s céghálózatot hoztak létre, és így lett belőle német tulajdonú vállalkozás.
1. Az alapok Oroszországban: az olcsó diszkontmodell
A MERE elődjét Oroszországban fejlesztették ki. Ez a működési elv:
- nagyon alacsony árak
- egyszerű, díszítés nélküli üzletek
- olcsó üzemeltetés
- minimális marketing
- a vásárlók „raktárcsarnok-szerű” környezetben vásárolnak
Ez az orosz piacon sikeres lett, mert sokan keresték az extrém olcsó alternatívákat.
Fontos: ezek még NEM a MERE márkanév alatt futó boltok voltak, hanem a modell korai verziói.
2. Terjeszkedés Európába – új név, új cég: TS Markt GmbH
Amikor eldöntötték, hogy a diszkontmodellt külföldön is bevezetik:
– új céget kellett alapítani az Európai Unióban
mert EU-n kívüli vállalatként sok országban nem tudtak volna könnyen terjeszkedni.
Így jött létre Németországban a TS Markt GmbH
Ez egy teljesen legális, bejegyzett német vállalat, amely:
- üzemelteti a MERE márkát EU-területen,
- szerződéseket köt,
- beszállítókat kezel,
- alkalmazottakat vesz fel,
- felel a terjeszkedésért.
Jogilag tehát a MERE nem orosz cég. Egy német vállalat a tulajdonos.
3. Miért Németország? – A stratégiai okok
A németországi bejegyzés mögött három fontos ok áll:
– EU-s jogbiztonság és könnyebb működés
Egy német cég számára egyszerűbb az uniós terjeszkedés.
– Hitelesség a befektetők és beszállítók előtt
A „Made in EU” cégforma megbízhatóbbnak tűnik.
– Könnyebb kommunikáció a nyugati piacokon
Egy orosz cég neve (különösen 2014 után) hátrányt jelentett volna.
Ezért a terjeszkedésre nem orosz, hanem német cégstruktúrát hoztak létre – ez bevett módszer a nemzetközi kereskedelemben.
4. Az „orosz modell” és a „német cég” kettőssége – ezért zavaros sokaknak
A MERE:
- üzleti modelljében orosz eredetű,
- de jogi státuszában német.
6. Ma hol működik a MERE?
A bolthálózat országonként változó, de megjelent többek között:
- Németország
- Románia
- Ukrajna
- Fehéroroszország
- Örményország
- Moldova
A növekedés viszont hullámzó volt, több nyugati országban nem tudtak tartósan megmaradni.
Nézzük, mi volt itthon:
Megnyílt a Basket Plus: mit, mennyiért és milyen környezetben kínál az ultrafapados diszkont?
A magyar vásárlók már az első napokban megrohamozták a hazai piacra frissen belépő Basket Plus üzletet, amely a nemzetközi MERE-modell helyi megfelelője. A bolthálózat a Szvetofor-csoport diszkontfilozófiáját követi: egyszerű kialakítás, minimális költség, alacsony árak – és óriási érdeklődés.
A Besence utcában megnyílt első magyarországi üzlet már a nyitást követő néhány napon belül megtapasztalta, milyen, amikor a tömeg „lerohanja” a boltot. A sorok a Méta utcáig értek, a pénztáraknál hosszú percekig vártak az emberek, a bevásárlókocsik roskadásig megteltek. A munkatársak szerint olyan vásárló is akadt, aki Szolnokról utazott Budapestre csak azért, hogy kipróbálja az új ultradiszkontot.
Ultrafapados bolt: civilizációs minimum, raklapok és egyszerűség
A Basket Plus a végletekig letisztított környezetet választotta. Nincs díszítés, nincs önkiszolgáló kassza, nincs applikáció, nincs modern beléptetőrendszer. A termékeket raklapokról vagy egyszerű ipari polcokról lehet levenni, a megvilágítás és berendezés pedig a lehető legpraktikusabb.
Sokan meghökkentek a minimalizmuson, mások szerint pontosan ettől olcsóbbak az árak. A boltvezető elmondta: céljuk az, hogy minden fölösleges költséget kiiktassanak a működésből, és az így megmaradó pénzt az árak csökkentésére fordítsák.
A nagy meglepetés: a „hűtőszoba”
A legfeltűnőbb megoldás az úgynevezett hűtőszoba: ez az üzlettér egyik külön, hűtött helyisége, ahol a felvágottak, kolbászok, tejtermékek sorakoznak. Külön hűtőpultok helyett egyetlen hűtött helyiség működik, előtte fagyasztóládákkal – ez is a költségcsökkentés része.
A vásárlók főleg a húsokat és a felvágottakat keresték, ezekből több fajtából átmenetileg ki is fogytak, mivel minden reggel érkező friss szállítmányt azonnal elkapkodtak.
Mit lehet kapni és mennyiért?
A kínálat egyszerű, de széles, több országból érkező termékekkel:
- alma: kb. 362 Ft/kg
- vöröshagyma: 289 Ft/kg zsákos
- UHT tej: 279 Ft (1,5%, ha épp van készlet)
- fagyasztott halfilé: 1526 Ft/kg
- műbeles virsli: 1214 Ft/kg
- debreceni kolbász: 2119 Ft/kg
A boltvezető szerint a Basket Plus legalább 20%-kal olcsóbb, de egyes termékeknél az eltérés elérheti az 50%-ot is.
(Hamarosan összeszedjük, hogy pl. a Penny-ben, Aldiban, Tescoban mi mennyi, mert szerintünk, így első ránézsére, ezek az árak nem is tűnnek annyira olcsónak!)
A kínálat nem márkaközpontú: sok termék saját fantázianévvel vagy minimális csomagolással érkezik – cél az árleszorítás, nem a dizájn.
Érdekesség, hogy egyszerre találni:
- magyar húsipari termékeket,
- holland hasábburgonyát,
- szlovén babot,
- bolgár savanyúságot,
- valamint meglepően sok textilterméket is.
Miért ennyire zsúfolt az üzlet? – TikTok-effektus
A vállalat nem épített nagy reklámkampányt a nyitás köré. Volt néhány helyi szórólap és regionális rádiós hirdetés, de a tömegek döntően a közösségi médiának – különösen a TikToknak – köszönhetően érkeztek.
Az üzletvezető szerint:
„Minden nap tömegek jönnek, erre mi sem számítottunk..”
A vásárlók között voltak:
- idősek,
- fiatal párok,
- vidékről érkező érdeklődők,
- és olyanok, akik a Lidl és Aldi helyett most kipróbálták az új modellt.
Volt, aki 42 ezer forintot fizetett olyan termékekért, amelyekért máshol akár 100 ezer forintot is elkérnének.
Lesz folytatás? – Jövőre Basket Plus-hullám jöhet
Az üzlet óriási vásárlói érdeklődése alapján szinte biztosra vehető, hogy Budapesten és vidéken is nyílnak majd további Basket Plus üzletek. A cél egy olyan diszkonthálózat kiépítése, amely a nagy láncokkal szemben extrém árversenyt képes generálni.
A vásárlói reakciók alapján a modell működik, bár a minőséggel kapcsolatban akadnak fenntartások – főleg azok körében, akik a klasszikus márkatermékeket keresik.
Összegzés
A Basket Plus nem szép, nem kényelmes és nem modern – de olcsó.
A vásárlók többsége épp emiatt rohanja meg nap mint nap: egy hely, ahol a minimalizmusért cserébe valóban alacsony árakat kapnak.
A kérdés már csak az: ha megjelenik a második, harmadik, ötödik ilyen üzlet, vajon felborul-e a magyar diszkontpiac?

