Kimutatható volt az édesvízi halakban a metamfetamin-függőség, mivel a szennyvizekből a folyókba kerülő drog megjelent a halak szervezetében, de a tengeri cápákban is kokain nyomaira bukkantak. A jelenség az állatvilágban okozott kár mellett azért is veszélyes, mivel ezeket a halfajtákat emberek is fogyasztják, akik emiatt súlyos egészségügyi kockázatoknak lehetnek kitéve.
Metamfetamin-függővé válhatnak az édesvízi halak az élőhelyükre beszivárgó szennyvíz miatt – olvasható a Drogkutató Intézet (DKI) weboldalán. Mint azt egy tanulmányban tudósok bemutatták, az emberi felhasználást követően a metamfetamin a szennyvízrendszereken és a szennyvíztisztító telepek kibocsátásán keresztül kerül a vizekbe. Ahol metamfetamin-fogyasztók vannak, ott az édesvizek metamfetamin-szennyezése is előfordul. Az anyag a világ minden táján szennyezi a folyókat, koncentrációja literenként néhány nanogrammtól több tucat mikrogrammig terjed. és csekély mennyisége is elegendő lehet ahhoz, hogy az édesvízi halakban függőséget okozzon. 

Drogkísérlet pisztrángokkal

Egy kísérletben a kutatók kifejezetten a sebes pisztrángra (Salmo trutta) összpontosítottak, amely Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, és amely az Antarktiszon kívül minden kontinensen megjelent, illetve közkedvelt élelmiszer. A vizsgálat során a kutatók hatvan pisztrángot helyeztek egy gyógyszermentes tartályba, míg további hatvan pisztrángot egy olyan tartályba, amelyben egy liter vízhez egy mikrogramm metamfetamint adtak.

A kutatók az utóbbi halcsoportot két hónapig áztatták a metillel szennyezett vízben – ezzel a szennyezett folyókban előforduló tartós gyógyszernek való kitettség hatásait szimulálták. A kutatók ezután a kábítószeres halakat egy tiszta akváriumba helyezték át tíz napra. Ha a pisztrángok függővé váltak volna a szertől, akkor elvonási tüneteket mutatnának, miután elvesztették a hozzáférést a kábítószerhez – vélekedett a csapat. 

Az elvonási tünetek vizsgálatára a kutatók kidolgoztak egy kísérletet, amelyben a halak választhattak a tiszta vízben való úszás vagy a drogot tartalmazó víz között. A tartályt úgy tervezték, hogy a két vízsugár ne keveredjen, de a halak továbbra is úszhassanak közöttük. Amikor a korábban kábítószer hatásának kitett halak a szennyezett vizet részesítették előnyben, azt a kábítószer-függőség jelének tekintették. 

A csapat véletlenszerűen kiválasztott, metamfetamin hatása alatt lévő halakon végezte el ezt a kísérletet a második, negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik napon azután, hogy a vízi élőlényeket a kábítószermentes akváriumba helyezték. Drogmentes halakat is kiválasztottak ugyanebben az időszakban, összehasonlításképpen. Megállapították, hogy 

a tartálycserét követő első négy napban a droghatásnak kitett halak erősebb preferenciát mutattak a kábítószeres víz iránt, mint azok a halak, amelyek nem voltak kitéve a szernek. 

Ez a különbség csökkent, ahogy a kitett halak egyre több időt töltöttek a drogmentes akváriumban. 

Hatott a szer a halakra

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a kitett halak az elvonás első négy napjában lassúvá váltak, míg a kábítószermentes halak a szokásos módon úsztak. Ez a mozgáshiány arra utalt, hogy a halak stresszesek voltak az elvonási tünetek miatt. Hogy jobban megértsék ezeket a viselkedésbeli változásokat, a kutatók mintákat vettek a halak agyszövetéből, és metamfetaminra és amfetaminra, a kábítószer metabolikus melléktermékére egyaránt megvizsgálták a mintákat.

 A metamfetamin megjelent azoknak a halaknak az agyában, amelyek a viselkedési kísérlet során a kábítószeres vízben úsztak. 

Ezeket az eredményeket együttesen figyelembe véve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vadon élő sebes pisztrángok függővé válhatnak a folyókban lévő metamfetamintól, és potenciálisan olyan területeken gyűlhetnek össze, ahol a kábítószer felhalmozódik. Az ilyen egy terület iránti természetellenes vonzalom nemcsak megzavarhatja a halak vándorlási mintáit, hanem alááshatja a táplálék- vagy párkeresési sikerüket is. Azt is megjegyezték, hogy sok szennyezőanyag van, amelyek aggodalomra adnak okot, köztük nemcsak a tiltott gyógyszerek, hanem a szokásos vényköteles gyógyszerek, például az antidepresszánsok is.

Kokain a cápák májában

Nemcsak az édesvízi pisztrángokra hatnak a kábítószerek, hanem a brazil partoknál élő élesorrú cápák izomzatában és májában is drog nyomait találták. Sok országban, köztük Brazíliában kokaint mutattak ki a szennyvízben és a folyókban. Rio de Janeiro környékén a kábítószer valószínűleg közvetlenül a kokaint finomító illegális laboratóriumok vízelvezetőjéből kerül a tengerbe, valamint a kábítószer-használóktól is érkezik a kezeletlen szennyvízen keresztül, továbbá a csempészek által elvesztett vagy kidobott kokaincsomagok szintén források lehetnek.

Egy kutatócsapat 13 brazil orrcápát (Rhizoprionodon lalandii) vásárolt kis halászoktól, akik az adott faj példányainak kifogására specializálódtak. Ezután laboratóriumban elvégezték a cápák boncolását, majd az izom- és májszöveteket egy standard technikával vizsgálták. 

Az összes minta pozitív eredményt mutatott, és a koncentrációk akár százszor magasabbak voltak, mint amit korábban más vízi élőlényeknél jelentettek, amire a kokainszennyezés növekvő veszélyének bizonyítékaként tekintenek a szakértők.

Az viszont még nem világos, hogy a drog befolyásolja-e a cápák viselkedését. 

A kokain mérgező lehet a puhatestűekre, a rákokra és a csontos halakra. Korábbi laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a környezeti szempontból reális koncentrációk a károsodás különféle jeleit okozhatják a zebrahal embrióiban, valamint az angolnák tesztjei fontos hormonok megzavarását mutatták ki. Mivel a cápák csúcsragadozók, amelyek széles területen fogyasztanak halakat, jelzőfajként szolgálhatnak az illegális drogszennyezés gócpontjainak feltérképezéséhez. Ezenkívül a cápák gyakori táplálékforrások Brazíliában, nemcsak a helyi lakosok, hanem az oda érkező turisták körében is. Ha erősen kokainszennyezett példányokat fogyasztanak, az komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőBaleset történt a magyar szépségversenyen
KövetkezőNagyon hízelgő dicséretet kapott Magyarország
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza