A csempészútvonal felfutása szoros összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió tagállamaiban az utóbbi időben szigorították a vámellenőrzéseket, de a jelenségnek van egy másik oka is.
Méghozzá az, hogy bár ennek ellenkezőjére számítana az ember, a norvég vámhivatal egyáltalán nincs felkészülve a nemzetközi bűnszervezetek elleni küzdelemre. Sőt, inkább alulfinanszírozottnak számít, és nincs is elég alkalmazottja ahhoz, hogy igazán eredményesen megbirkózzon a médiában csak kokaincunaminak nevezett jelenséggel. Jó példa a helyzetre az, hogy a hivatalnak egyetlen olyan szkennere van, amivel egyszerre át lehet világítani egy egész konténert, és ezen az egy szkenneren három kikötő osztozik – írja a Guardian.
Rövid idő alatt kilőtt a Norvégiába érkező kokain mennyisége
Csak az oslói kikötőbe konténerek százezrei érkeznek hetente, és közöttük rengeteg olyan van, amiben banánokat szállítanak Ecuadorból vagy Costa Ricából. A bűnszervezetek sokszor ezekben a banános konténerekben próbálják meg elrejteni a kokaint, különböző módszerekkel. A vámosok időről időre felfedezik az illegális szállítmányokat, de így is rengeteg drog jut át a kikötőkön. A probléma nagyságát jelzi, hogy a tavalyi évben 1847 alkalommal foglaltak le illegális kábítószer-szállítmányt Norvégiában, és 2023-ban több ilyen akció történt, mint az előző tíz évben együttvéve.
Az egyik legnagyobb fogás tavaly márciusban történt. A kokain akkor már átjutott a kikötőn, és Oslo közelében, egy banánszállítmányoknak otthont adó raktárban találtak rá a 800 kilogrammnyi kábítószerre. Ez hatalmas új rekord volt a norvég vámhivatal történetében, de néhány héttel később már meg is dőlt, amikor ugyanazon a helyen 900 kilogramm kokaint foglaltak le a vámosok.
Júliusban aztán további 600 kilogrammnyit találtak ugyanott, de más, kisebb rajtaütések is voltak. Például egy brazil hajó testében is találtak 150 kiló kokaint, amit állítólag búvárokkal akartak volna a szárazföldre hozatni a drogkereskedők. A rendőrség szerint a bűnbandák folyamatosan megfigyelés alatt tartják a kikötőket, ami Oslóban például semmi nehézségbe nem ütközik, mert a vámellenőrzésre szolgáló terület közelében egy erdős domboldal található, ahol könnyű elbújni.
Több pénz kell a norvég vámosoknak
A helyzet romlása természetesen már a politika figyelmét is felkeltette. Július végén Oslo polgármestere, Anne Lindboe arra figyelmeztetett, hogy a norvég főváros fokozatosan a nemzetközi bűnszervezetek kedvenc kikötőjévé válik, mert nem őrzik elég jól. A politikus szerint már több mint 670 millió eurónyi kábítószert csempésztek be Európába az oslói kikötőn keresztül.
A megoldás természetesen a vámellenőrzések szigorítása lenne, de erre jelenleg egyszerűen nincsenek meg a szükséges kapacitások. Egy tengeri konténer átnézéséhez például nemcsak a szkennerre és az azt működtető szakemberekre van szükség, hanem arra is, hogy egy kikötői daru odavigye az ellenőrzés helyére az adott konténert. Ezt az oslói kikötőbe érkező heti 243 ezer konténer mindegyikével nem lehet megcsinálni. A szándék mindenesetre megvan, a norvég költségvetésben a következő években fokozatosan növelik a vámfeladatokra elkülönített összeget.
A norvég vámhivatalnokok szakszervezetének vezetője, Karin Tanderø Schaug ráadásul arra figyelmeztet, hogy nemcsak a kikötőket, hanem a Svédországgal közös szárazföldi határokat is őrizniük kellene. Tanderø Schaug szerint a csempészek nagyon kreatívak, sokszor akár szánokat is használnak a határátkeléshez, a vámosok pedig egyszerűen nincsenek elegen ahhoz, hogy hatékonyan felvegyék velük a küzdelmet.
Norvégia lehet az új Svédország
A norvég hatóságok attól is tartanak, hogy hamarosan hasonló problémákkal kell majd szembenézniük, mint svéd kollégáiknak, akik ádáz harcot vívnak a gyakran gyerekeket is besorozó és rendszeresen lövöldözéseket kirobbantó szervezett bűnözői csoportok ellen.
„Ha nem vagyunk ott a határnál, akkor szabad kezet adunk nekik, és be fognak épülni a társadalmunkba. Norvégiában egyre gyakoribb az erőszak és egyre több a fegyver. A rendőrség aggódik. Attól tartunk, hogy Norvégia olyan lesz, mint Svédország. Nagyon nagy közös határunk van, Norvégia és Svédország szorosan összefonódik” – mondta Karin Tanderø Schaug.
Norvégia ráadásul nemcsak a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben számít egyre fontosabb bázisnak, hanem magának is komoly drogproblémái vannak. A norvég fiatalok körében a harmadik legelterjedtebb a kokainhasználat egész Európában. A becsempészett kábítószernek egy jó része tehát nem is utazik sokat a norvég kikötőkből, így pedig még kevesebb az esély arra, hogy lefüleljék a szállítmányokat.
Forrás
