Mutálódott a majomhimlő, a WHO veszélyhelyzetet hirdetett. Rusvai Miklós virológust kérdeztük arról, mennyire veszélyes ez ránk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrika egyes részein kitört mpox járványt, erről mi is írtunk a napokban.
A rendkívül fertőző betegség – a majomhimlő – legalább 450 ember halálát okozta a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört járvány kezdeti kitörése során, mostanra pedig Közép- és Kelet-Afrika egyes részein is elterjedt. A tudósok pedig rendkívüli módon aggódnak amiatt, hogy a betegség új változata milyen gyorsan terjed, és milyen magas a halálozási aránya. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője szerint „nagyon aggasztó” a betegség Afrikán kívüli tovább terjedésének lehetősége.
A pandémiától az endémiáig
A WHO intézkedése kapcsán megkérdeztük Rusvai Miklós virológust, hogy mennyiben különbözik a veszélyezhet a pandémiától, tehát mennyire kell félnünk, hogy minket is elér a vírus.
A szakértő az Economxnak elmondta, a járványok terjedésének súlyossági szempontjából 3 kategóriát tartanak számon:
- PANDÉMIA: olyan világjárvány, amely mind az 5 kontinensre kiterjed, és fél éven belül átsöpör az összes kontinensen.
- EPIDÉMIA: olyan járvány, amely több országot is megbetegít rövid időn belül, illetve egy teljes kontinens lakosait veszélyezteti. Ilyen például nálunk ősszel az influenza-járvány, ami Párizstól Kijevig is kiterjedhet akár. Ebbe a kategóriába sorolható a most is jelen levő szamárköhögés, vagy a kanyaró.
- ENDÉMIA: ez azt jelenti, hogy egy belső járvány folyamatosan velünk van. Ilyen a herpesz vírus, ami nem járvány-szerű, de sűrűn előfordul újabb és újabb egyéneknél.
A virológus szerint létezik intézkedések szempontjából való kategorizálás is, tehát hogy a lokális járványügyi hatóságok milyen intézkedései tervet foganatosítanak az adott betegség ellen.
A veszélyezhet az, amikor engedélyeznek olyan intézkedéseket, amelyek normálisan nem fordulhatnak elő vagy nem használhatóak. Ilyen volt Covid idején nálunk a kínai vagy az orosz vakcina használata,
hiszen a veszélyhelyzeti alkalmazás lehetővé tette, hogy olyan dolgot csináljunk, amit máskor nem lenne szabad.
A WHO erősen aggódik
„A járvány megállításához és az életek megmentéséhez elengedhetetlen az összehangolt nemzetközi válaszlépés” – hívta fel a figyelmet Ghebreyesus a BBC-nek nyilatkozva. A majomhimlő szoros érintkezéssel terjed, például szexuális úton, bőr a bőrrel való érintkezéskor, valamint egy másik személyhez közeli beszélgetéssel vagy légzéssel. A betegség influenzaszerű tüneteket, bőrelváltozásokat okoz, és halálos kimenetelű lehet –100 esetből négy halálos kimenetelű.
A járványkitöréseket a megfelelő vakcinákkal lehet megfékezni, bár ezek jelen állás szerint csak a veszélyeztetett személyek vagy a fertőzött személlyel szoros kapcsolatban állók számára állnak rendelkezésre.
Most a himlő elleni védekezésben a vakcinákat használják, ami azért érdekes, mert a himlő ellen tilos vakcinázni, de a veszélyezhet lehetővé teszi, így felszabadították bizonyos országokban a vakcina-használatot, ezzel pedig meg tudják akadályozni az endémiásan terjedő majomhimlőt például a Kongói Köztársaságban
– mondta a lapunknak nyilatkozó virológus.
Veszélyes az új mutáció?
Az mpoxnak két fő típusa van, amelyeket Clade1 és Clade2 (klád) elnevezéssel jegyeznek.
A 2022-ben kihirdetett korábbi mpox-közegészségügyi vészhelyzetet a viszonylag enyhe 2-es klád okozta, ezúttal azonban a sokkal halálosabb 1-es klád – amely a korábbi járványok során a megbetegedettek akár 10 százalékát is megölte – van túlsúlyban.
A vírusban tavaly szeptember környékén történt változás. A mutációk egy 1b kládnak nevezett mellékágat hoztak létre, amely azóta gyorsan terjed, és ezt az új változatot egy tudós az eddigi legveszélyesebbnek nevezte. Ezt támasztja alá, hogy az év eleje óta több mint 13 700 mpox-megbetegedés történt a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és legalább 450-en haltak meg. Azóta más afrikai országokban, többek között Burundiban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Ruandában is kimutatták.
A szakértők most abban bíznak, hogy az mpox közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánítása a kutatás, a finanszírozás és más nemzetközi közegészségügyi intézkedések bevezetésének felgyorsításához vezet.
2022 júliusában az mpox enyhébb, Clade2 törzse közel 100 országban terjedt el, köztük néhány európai és ázsiai országban is. Gyorsan terjedt, és a WHO számítása szerint több mint 87 ezer megbetegedést és 140 halálesetet jelentettek a járvány során. És bár akárki elkaphatja a majomhimlőt, a járvány nagyrészt a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak között összpontosult – jelentették a tanulmányok. A járványt akkor a veszélyeztetett csoportok beoltásával sikerült megfékezni.
A fentiek ellenére Rusvai Miklós kiemeli, hogy a vírus nem annyira fertőző, mint a Covid vagy az influenza, hiszen nem cseppfertőzéssel terjed, márpedig a ragályosak azzal terjednek (kanyaró, influenza, Covid).
A majomhimlőhöz szoros kontaktus kell: egy háztartásban kell élni vagy ennél is intimebb kapcsolat, hiszen a fertőződések 60 százaléka szexuális úton terjed. Ezért, ha valaki szexturizmus céljából utazna most Afrikába, annak azt ajánlom, hogy feltétlen halassza el az útját
– húzza alá a szakértő.
A betegségek másik jelentős része olyan emberek között terjed, akik vadásznak vagy feldolgozzák az afrikai térségben honos őserdei állatok húsát, mert az állatok körében tünetmentesen terjed a vírus, gyakorlatilag ők a fenntartói. Az emberek a rágcsálóktól fertőződnek, hiszen a helyi konyhának szerves részét képezi például a kötélmókus vagy a gambiai óriáspatkány.
„Ezért felhívom azok figyelmét, akik egzotikus ételeket fogyasztanak, hogy mindenképpen vigyázzanak ezekkel az ételekkel” – mondja a virológus, majd hozzáteszi, hogy sütve, főzve nem veszélyesek, de nyúzás, darabolás, konyhatechnikai tevékenységek útján viszont terjed a vírus.
A lapunknak nyilatkozó szakértő elmondja, hogy
az egy háztartásban élők között leginkább a közös törülköző, ágynemű, WC-, pohár-, evőeszeköz-használat lehet kritikus.
Mindenképpen szoros kontaktus kell tehát, így szerencsére attól nem kell tartani, hogy ha egy villamoson utazom valakivel, akkor elkapom. Ráadásul az európai kultúrában azért nem feltétlenül jellemző, hogy gambiai óriáspatkányt készítenénk ebédre – tette hozzá a virológus.
Két hét karantén elég lehet
A majomhimlő lappangási ideje nem rövid, 10-15 nap is eltelhet, mire megjelennek a bőrön a göbök, amelyek pirosak és viszketnek, később a közepe elfolyósodik és hólyagokká alakul, még később pedig pusztulákká, zavarossá, gennyessé válik.
Ez a legfertőzőbb stádium, amikor a hólyagok tartalma kikerül. Ez 10-15 nap megfertőződés után, de addigra diagnosztizálják, mert láz és rosszullét jellemzi az eseteket.
Egyébként itthon is volt két éve 70+ eset (klád2-es), tehát a bőrgyógyászaink ismerik a tüneteket – mondja Rusvai Miklós –, megfertőződés esetén a legjobb a házi karantén, nem indokolt ennél komolyabb járványügyi szabályozás, ha nálunk lesz 1-2 importált eset. Két hét után teljesen immunis lesz az alany, és soha többé nem lesz ezzel veszélyeztetett, pontosan ugyanúgy, mint gyerekkorunkban a bárányhimlő esetén.
