Külföldi távmunka esetében a munkaadó gyakran csak akkor szembesül a problémával, amikor a munkavállaló tájékoztatja, hogy neki nem Magyarországon, hanem a távmunkavégzés helyén, külföldön kell az adót megfizetnie. Vizsgáljuk meg az adókötelezettség alakulását, ha a magánszemély távmunkában egy évig Spanyolországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik!

Az adókötelezettséget a magyar szja-törvény előírásai és a Spanyolországgal megkötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény – 12/1988. MT rendelet – előírásai alapján kell eldönteni, ha a magánszemély Spanyolországban dolgozik, míg az Amerikai Egyesült Államok tekintetében nincs egyezmény, ezért ez utóbbi esetben csak az szja-törvény szabályait kell követni.

Ezek az írások érdekelnek téted?  „Nem adott igazolást a munkáltató a levont adóról, tb-járulékról. Mit tehet a munkavállaló?”, „Iskolakezdési támogatás 2024: így segíthetik dolgozóikat a munkáltatók”, illetve „Milyen feltételekkel adható csekély értékű ajándék a munkavállaló iskolás korú gyermekének? – amennyiben igen, alul elolvashatod a szakértő válaszit!

A magyar szja-törvény értelmében a magyar állampolgár belföldi illetőségűnek minősül kivéve, ha a magánszemély külföldön is adóilletőségűnek minősül és az egyezmény értelmében is külföldi illetőségű (szja-törvény 3. § 2. pont). Abban az esetben, ha a magánszemély egyidejűleg más államnak is állampolgára, a magyar állampolgár – az szja-törvény alapján – akkor sem tekintendő belföldi illetőségűnek, ha belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Nem adott igazolást a munkáltató a levont adóról, tb-járulékról. Mit tehet a munkavállaló?

A magánszemélynek igazolás hiányában is be kell vallania a jövedelmét, illetve ki kell egészíteni a bevallási tervezetet.

Kérdéséből úgy értem, hogy a felek között munkaszerződés jött létre. Ezért ez a jövedelem munkaviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül és nem egyéb jövedelemnek.

A bevallási nehézség igazolás hiányában abból fakad, hogy a bruttó jövedelmet és az abból levont szja-előleg összegét kell a bevallásban feltüntetni és nem csupán a nettó kifizetés összegét. A bruttó jövedelem és a levont adó normál munkabérnél kiszámolható, ha a nettó jövedelmet 85 százaléknak tekintjük.

Azt, hogy a magánszemély biztosítottként bejelentésre került a Magyarország.hu honlapon a „Biztosítotti jogviszony lekérdezés” menüpontban ellenőrizhető.

A járulék bevallására és megfizetésére csak a munkáltató jogosult, miután azt levonta a magánszemélytől. A magánszemély a járulékot saját bevallással nem tudja rendezni. Ezért, ha a munkavállaló azt tapasztalja, hogy a biztosítotti bejelentése nem történt meg, akkor vegye fel a kapcsolatot a volt munkaadóval, hogy a tévedést orvosolják. Illetve sikertelen egyeztetés után a magánszemély bejelentést tehet az adóhatóságnál, vagy a NEAK-nál, ahol kérheti a jogviszony ellenőrzését.

Iskolakezdési támogatás 2024: így segíthetik dolgozóikat a munkáltatók!

Még mindig sokan kérdezik tanévkezdéskor, hogy milyen adóelőírások vonatkoznak az iskolakezdési támogatásra, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) erre a juttatásra már évek óta nem tartalmaz külön szabályt, ezért az ilyen céllal adott támogatásokra a törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy az iskolai, tanulmányi költségekre tekintettel értékhatár nélkül akár pénzben, akár utalvány formájában, de természetben is adható támogatás, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatás fő szabály szerint az érintetteknek a juttatóval fennálló jogviszonya szerinti jövedelme, ennek hiányában (például a tanuló esetében) egyéb jövedelem, amelynek közterheit a vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.

Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni az szja-törvény 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseit, valamint a Tbj. 77. paragrafusának (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania, és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.

Ilyenkor a juttató a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről (a juttatásról) kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni. A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Ha a juttató a követelést elengedi, az a magánszemély jövedelmeként adóköteles.

Milyen feltételekkel adható csekély értékű ajándék a munkavállaló iskolás korú gyermekének?

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha csekély értékű ajándékot szeretne adni utalvány formájában a munkavállalóink iskolás korú gyermekeinek, és ha belső szabályzatban lefekteti, hogy kik kaphatják (munkavállalóink iskoláskorú gyermekei, tehát egyidejűleg több személy) a juttatás formája utalvány, mely beazonosítható, hogy mire (akár élelmiszer, műszaki cikk, ruházati termék, sportszer, iskolaszer vásárlásra is) használható, nem visszaváltható, nem váltható készpénzre, a személy, aki kapja (gyermekek) beazonosítható legyen, gyermek esetén a törvényes képviselő, szülő veszi át, akkor ez megfelel-e a csekély értékű ajándék jogszabályi feltételeinek és így kedvezőbb adózású lenne, mint ha bérként fizetnénk ki. A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A munkavállalók iskolás korú gyermekeinek a leírt módon szabályozott csekély értékű ajándék (utalvány) juttatása valóban kedvezőbb a bérként történő kifizetésnél.

Csekély értékű ajándék az idén már évi három alkalommal adható egyes meghatározott juttatásként ugyanazon magánszemélynek személyenként és alkalmanként a minimálbér 10 százalékát (26 680 forintot) meg nem haladó értékben.

Forrás1: szakértők

Forrás2

Hirmagazin.eu

ElőzőPéter a társkeresőn
KövetkezőEgy remek kém-thriller tele izgalmakkal és fordulatokkal – teljes film magyarul a Hirmagazinon.. – videó
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza