A spanyolok elleni sikerrel bejutott a negyeddöntőbe a női kézilabda-válogatott, vagyis eldőlt, hogy utazhat majd Lille-be. Vámos Petra, az ezúttal öt gólt szerző irányító azt mondta: most érzi, hogy a csapat megérkezett erre a szintre.

Hányszor kellett megnyerni a spanyolok elleni a mérkőzést?

Kétszer biztosan. Nagyon nehéz volt. Az első félidő rendben volt, aztán megint következett egy rövidebb időszak, amikor feljöttek ránk a spanyolok, még vezettek is. Azért vagyok nagyon büszke a csapatunkra, mert tanult a két nappal ezelőtti, Angola elleni meccsből, és össze tudtunk állni védekezésben, labdákat tudtunk szerezni, és mindig volt egy ember, aki hozzá tudott tenni egy góllal, így megint előre tudtunk lépni. Ez hatalmas csapatsiker volt, nagyon büszke vagyok a csajokra.

Taktikailag mi volt a kulcs?

Sokat készültünk arra, hogy a spanyolok védekezésében az 1-es és a 2-es ember közötti terület lesz nyitottabb, ott lehet többet akciózni. Ennek ellenére belül is jól meg tudtuk találni az embereket. Sokat készültünk a múltkori meccsből okulva a beálló körüli védekezésre, hiszen a spanyoloknak is két olyan beállójuk van, aki eléggé fizikális és erős. Annyira örülök ennek a meccsnek, mert azt érzem, hogy megérkeztünk, hogy ezen a szinten vagyunk, és már el is hisszük, hogy ilyen szintet képviselünk.

És a hollandok ellen még a csoport második helye is meglehet.

Ma örülünk a győzelemnek, és meglátjuk, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy jobb helyet csípjünk meg a csoportban. A hollandok végigvertek mindenkit a franciákon kívül, de nekik fogunk esni. Ezen az olimpián nincs lehetetlen, ahogy azt már láthattuk.

Így, hogy megvan a kitűzött cél, még felszabadultabban lehet játszani a folytatásban?

Akkora nyomást nem éreztem sem magamon, sem a csapaton. Most már elhisszük, hogy mire vagyunk képesek, és nem csak úgy szerencséből megnyerünk egy meccset, hanem elhisszük, hogy mi raktuk össze, elejétől a végéig, a stábbal együtt mi csináltuk. Pont ezért tudjuk azt, hogy képesek vagyunk megcsinálni. Lépésről lépésre haladunk előre. Nem érzem azt, hogy nyomás lenne rajtunk. Számolgatni sem fogunk, hogy kit szeretnénk kapni, mert a három északi ellenfél közül teljesen mindegy.

Párizs az Párizs, de Lille is szép hely állítólag…

Nagyon boldog vagyok, hogy folytathatjuk a negyeddöntőben. Sokan nem vártak minket ide az olimpiára, és talán az Angola elleni meccs után sokan le is írtak minket. Annak örülök, hogy meg tudtuk mutatni, hogy mégis itt a helyünk, és ez a csapat tud egymásért küzdeni, ez a csapat egyben van, ez a csapat, a 17 ember és a stáb imádja egymást, és nem akarjuk, hogy ennek a kalandnak vége legyen. Remélem, hogy minél tovább tudunk ülni ezen a jó hullámon.

Forrás

Hirmagazin.eu