A magyar fővárosban már félmillió forint felett vihet haza átlagosan egy munkavállaló, miközben az ország hét legszegényebb vármegyéjében 350 ezer forint alatt van a nettó átlagbér. A Központi Statisztikai Hivatal közzétette legújabb felmérését a magyar fizetésekről vármegyei bontásban.
Egy átlagos magyar munkavállaló 14,2 százalékkal többet vihetett haza az idei év első hónapjaiban, mint 2023 első negyedévében, ami látszólag a bérnövekedés gyorsulására utal, valójában ugyanakkor a tavalyi adatokat erőteljesen torzította a 2022 februárjában kifizetett fegyverpénz. Ettől is lényegesebb azonban, hogy a reálbérek már jelentősen, 10,5 százalékkal emelkedtek január és március között – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Térségi Összehasonlítás, Fókuszban a vármegyék 2024. 1. negyedév című kiadványából.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében a nettó átlagkereset 2024 első három hónapjában 414 ezer forint volt, ami 51 ezer forinttal volt magasabb, mint 2023 hasonló időszakában, valamint 76 ezerrel több, mint 2022-ben. Mindenütt két számjegyű mértékben emelkedtek a keresetek, a KSH szerint a leginkább Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (17,0 és 17,1 százalékkal), a legkevésbé pedig Győr-Moson-Sopron, Vas és Heves vármegyében, továbbá a fővárosban (11,9–13,2 százalék közötti mértékben).
Hiába azonban az elmúlt évek dinamikus béremelkedése, továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a hazai keresetekben:
míg Budapesten már félmillió forint felett van (503 ezer forint) a nettó átlagbér, addig a fővároson kívül csak Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban és Fejérben haladja meg a 400 ezer forintot, tehát 16 vármegyében ettől kevesebbet lehetett keresni.
Apró szépségtapasz, hogy az összes területi egységben 300 ezer forint felett van a nettó átlagkereset, igaz, Szabolcs -Szatmár-Bereg vármegyében így is 200 ezer forinttal kisebb összeget vihet haza egy munkavállaló, mint Budapesten. Úgy még látványosabb a különbség, hogy ha szektorális adatokat nézzük:
a fővárosban a pénzügyi szférában és az ingatlanügyek-ágazatban is 714 ezer forint a nettó átlagbér. Szabolcsban ezekben a szektorokban mindössze 308 és 288 ezer forint.
A fizetési rangsor végén helyezkedik el Szabolcs mellett még
- Békés,
- Nógrád,
- Borsod-Abaúj-Zemplén,
ahol 310 és 330 ezer forint között vihettek haza átlagosan a munkavállalók. A 350 ezres nettót pedig hét vármegyében nem éri el. Ami a rangsor elejét illeti, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyékben a feldolgozóiparban lehet legjobban keresni. Győr-Mosonban az Audi hatásának is köszönhetően 569 ezer forint az átlagbér.
Ahogy arról korábban írtunk, bár az elemzők is a bérdinamika erőteljes lassulását várták a tavaszi hónapoktól, egyelőre semmi jele annak, hogy beigazolódnának a korábbi félelmek: a januári 14,5 százalékos növekedési ütem után még áprilisban is – amikor a hazai cégek végrehajtották az év eleji béremeléseiket – 13,5 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek. Azaz: ha ilyen ütemben nőnek a fizetések az év hátralévő részében, már idén decemberben a nettó – tehát a tisztán hazavihető – átlagkereset elérheti a félmillió forintos határt.
