A Hamász egyre növekvő nyilvános ellenvéleményekkel néz szembe, mivel a gázai háború erodálja a támogatását a lakosság körében.
A BBC beszámolója szerint a gázai lakosság egyre növekvő része a kilátástalanság okozójának a Hamászt tartja. A helyszíni riport több helyi lakost megszólaltat, akik névtelenséget kértek, mert továbbra is van okuk rettegni a terrorszervezet bosszújától.
A közösségi médiában elterjedt egyik videón egy helyi lakos elmondja, hogy eredetileg akadémiai orvos volt, és jó élete volt, de hozzáteszi, hogy „a mocskos Hamász hozzá van szokva a vérfürdőhöz”, és közli, hogy az „Isten átkozza meg ezt a söpredéket ezért”.
Az orvos a videó vége előtt a tömeg felé fordul, és azt kiáltja: „én is közétek tartozom, de ti gyáva nép vagytok. Elkerülhettük volna ezt a támadást!”
Egyes gázaiak azt kérdezik, hogy mi célt szolgáltak az október 7-i támadások, és úgy vélik, hogy a támadás ajándék volt Izraelnek, minek következtében földönfutóvá tették a gázai palesztinokat. A Hamász nyílt kritikája egyre nő Gázában, mind az utcákon, mind az interneten. Egyesek nyilvánosan bírálják a terrorszervezetet, amiért a túszokat egy forgalmas piac melletti lakásokban rejtették el, vagy amiért rakétákat lőttek ki civil zónákból, ami izraeli ellencsapásokat váltott ki.
A háború kitörése óta egyre többen hozzák szóba, hogy a Hamász eltéríti, elrabolja a segélyszállítmányokat, amiket aztán feketepiaci áron értékesít a rászoruló lakosoknak. Több esetben a terroristák agyonlőtték a szállítmányokat jogosan követelő helyieket.
A lakosok azt mondták a BBC-nek, hogy a Hamász vezetését pocskondiázó káromkodás és szitkozódás ma már általános a piacokon, és a szamártaxik ‘sofőrjei’ a Hamász gázai katonai parancsnokáról nevezik el állataikat, miközben ütlegelik őket, hogy haladjanak. Az említett főparancsnok, Jahja Sinwar jelenleg is az Izrael által keresett főbűnöse az októberi terrortámadásoknak, de eddig mindig sikerült kicsúsznia az üldözők karmai közül.
A kevésbé indulatos megszólalók sürgetik a vezetőket, hogy állapodjanak meg a tűzszünetben Izraellel, ami eddig rendre zátonyra futott a Hamász teljesíthetetlen követelései miatt. Ez a magatartás megoldhatatlan helyzet elé állítja a Palesztin Hatóságot, élén Mahmúd Abbász elnökkel, mert az arab és a nyugati partnerek szemében őt is felelőssé teszik az önkormányzaton belüli állapotokért, és hatalmas mértékben rontják a kétállami megoldás kilátásait.
A megszólalások a kétségbeesés jelei, de még nem jelentik egy lázadás előszelét
Gázában még mindig sokan hevesen lojálisak a Hamaszhoz, a lassan 20 éves terrorrendszer után pedig nehéz pontosan felmérni a közhangulatot. Ugyanakkor biztos, hogy a szervezet saját bérlistáján is vannak ingadozók. A Hamász-vezetőség egyik magasrangú és névtelenséget kérő alkalmazottja azt mondta a BBC-nek, hogy az októberi támadás „egy őrült, kiszámíthatatlan ugrás volt”.
Magyarázata szerint a Hamász-kormány jól felkészült a támadásra katonailag, de figyelmen kívül hagyta a hazai frontot, vagy nem is érdekelte a lehetséges következmények sorozata. „Nem építettek biztonságos menedéket az embereknek, nem tartalékoltak elegendő élelmet, üzemanyagot és egészségügyi felszerelést. Ha a családommal túléljük ezt a háborút, akkor az első adandó alkalommal elhagyom Gázát” – mondja a tisztviselő.
A Hamasz ellen már a háború előtt is volt belső ellenállás, bár ennek nagy része rejtve maradt a megtorlástól való félelem miatt
Legutóbb 18 éve tartottak palesztin választásokat, amikor a pártlistás szavazáson a gázaiak a terület 24 képviselői helye közül 15-öt a Hamászra ruháztak. A többi helyeken a választók más pártot választottak, főként a Jasszer Arafat által alapított Fatah-pártot.
A Hamász azonban nem látta be, hogy egy többpárti területet szerzett meg, és rá egy évvel megkezdte a többi palesztin erő szisztematikus kiszorítását. Gyilkosságokkal, merényletekkel és fenyegetésekkel kiűzték a Palesztin Hatóság erőit Gázából, keserű szakadást okozva a Fatah mozgalommal, és megszerezve az egész övezet irányítását.
A polgári jogokat, a szólás és gondolat szabadságát kiirtva gyakorlatilag egy terrorállamot rendeztek be, annak minden működési zavarával. Ennek egyik biztos jele, hogy utoljára 2012-ben jegyeztek fel GDP-növekedést a palesztin exklávéban, mert a terror rendszere lehetetlenné tette a szabad kereskedést, és elriasztotta a befektetéseket.
- Egy Ameen Abed nevű politikai aktivistát már a háború előtt többször letartóztattak, mert a Hamász ellen emelt szót, és nézete szerint az elmúlt kilenc hónapban egyre gyakoribbak a kritikus hangok. Észrevétele az, hogy Gázában a legtöbb ember kritizálja, amit a Hamász tett, és főként annak következményeit. „Gyermekeket látnak sátrakban lakni, a vezetők kigúnyolása és inzultálása pedig napi rutinná vált. De a Hamász [továbbra is] támogatást élvez a gázai határon kívüliek körében, akik légkondicionáló alatt ülnek kényelmes otthonukban, akik nem veszítették el a gyermeküket, az otthonukat és a jövőjüket.”
- A kétségbeesés és a háború lerombolja a megmaradt társadalmi struktúrákat Gázában, és a Hamász ellenőrző-rendfenntartó képessége sem az, ami korábban volt. A lakosság négyötöde lakóhelye elhagyására kényszerül, és gyakran ideiglenes menedékhelyek között vergődik.
A felvétel hitelessége és azonossága 99%, és vélhetően még a gázavárosi ostrom idején készült, amikor Sinwar és családja naponta, sőt óránként váltott búvóhelyet. Az IDF azt közölte, hogy több későbbi képanyagot is birtokol, melyeket gondos elemzés és azonosítás után rendszeresen közzétesz.
Menekülés az alagútban
Az IDF által közzétett egyik felvétel október 10-én készült és ezen világosan azonosítható Sinwar bátyja, Mohammed, aki az utat mutatja a labirintusban.
Mohammedet egy asszony (vélhetően a vezér egyik felesége) és három kisgyerek követi, és a sor végén érkezik maga Sinwar, akit testtartása, alkata, magassága és mozgása alapján a hadsereg biztosan azonosítottnak tart.
- A szenvedéseken túl a káosz azzal is jár, hogy a közrend megbomlott, mert Izrael támadásai a biztonsági erőket is megcélozzák. Emiatt virágzik az utcai bűnözés, a bűnbandák sokasodnak, kifosztják a vidéket és segélykonvojokat. Egyre több privát biztonsági cég ural körzeteket a befolyásos helyi családok (klánok) vezetése alatt.
A Gázában működő segélyszervezet egyik munkatársa abszolút káoszt emleget az utcai szinteken és anarchiát a közigazgatásban. A korábban valamelyest létező polgári rend, így a szociális ellátás, az oktatás és az egészségügy teljesen felbomlott. A Hamász megmaradt erői ezt a rést fokozott belső terrorral próbálják kitölteni. Egy magas pozícióban lévő forrás azt mondta a BBC-nek, hogy a Hamász több tucat embert ölt meg a más hatalmi csoportokkal folytatott véres leszámolások során azokon a helyeken, ahonnan az izraeli csapatok kivonultak.
Egy ciszjordániai székhelyű agytröszt, a Palesztin Politikai Kutatóközpont által végzett rendszeres közvélemény-kutatás azt állítja, hogy a gázai övezetben élők többsége továbbra is Izraelt és szövetségeseit okolja a háborúért, nem pedig a Hamászt. (Megjegyzés: ennek az intézetnek az adatait kétkedve kell fogadni, mert gyakran nem gázai, hanem ciszjordániai lakosokat kérdeznek meg.)
Ezek a mérések gyökeresen eltérnek a BBC és más médiaszervezetek adataitól. A Hamász egyik magas rangú tisztviselője például elismerte, hogy a háború következtében elvesztették a támogatottságukat. A külvilág felé mutatott támogatottság jórészt annak a médiablokádnak az eredménye is, hogy a Hamász professzionális módon korlátozza vagy irányítja az övezetből kikerülő híreket és információkat.
Teljes képet azért is nehéz alkotni, mert Izrael és Egyiptom megnehezíti a nemzetközi újságíróknak, hogy első kézből tudósítsanak az ottani helyzetről, ezért a hírügynökségek aránytalan módon kénytelenek a Hamász adataira támaszkodni, különösen ami a halottak számát és belső arányait jelenti.
Az egyértelmű, hogy a Hamász továbbra is nagyon érzékeny a belső és a nemzetközi közvéleményre. Feltűnően hasonló üzeneteik rendszeresen megjelennek bizonyos közösségi oldalakon, hogy igazolják tetteit, és ellensúlyozzák a hazai kritikákat.
A Hamászt ismerő egyik forrás a BBC-nek elmondta, hogy létezik egy szervezett nemzetközi hálózat, amely koordinálja a csoport közösségi média üzeneteit. Példa erre az az eset, amikor izraeli családok közzétettek egy videót, amely azt a pillanatot mutatja be, ahogy női katonákat raboltak el a Hamász egységei október 7-én.
Akkor Gázában többen megkérdőjelezték, hogy a nők elleni háborús csapások összhangban vannak-e az iszlám tanításával. Válaszul több Hamasz-párti közösségi oldal hasonló üzeneteket közölt, hangsúlyozva, hogy a katonák – akár férfiak, akár nők – indokolt katonai célpontok, és azt állították, hogy az elrabolt egység tagjai részt vettek a gázai tüntetők elleni lövöldözésében hat évvel ezelőtt. Noha ez tételesen hamis állítás, megnyugtatóan hatott a terrormozgalom támogatóira.
