Mikor lesz az önkormányzati választás?
A 2024-es önkormányzati választásra június 9-én, vasárnap kerül sor. A szavazóurnák reggel 6-tól este 7-ig lesznek nyitva.
Az Országgyűlés döntése alapján ugyanezen a napon lesznek az európai parlamenti választások is.
Mi a szavazás tétje?
Az, hogy kik lesznek az egy-egy település, megye, illetve a főváros vezetői, akik a helyi ügyek, feladatok, problémák megoldását irányítják, és gondoskodnak a fejlődésről.
Az önkormányzati választás másik tétje, hogy az ellenzék jó szereplése lökést adhat a 2026-országgyűlési választások sikeréhez.
Az önkormányzati választás egyik szürke foltja, hogy június 9-én vármegyei listás választást is tartanak: a 19 vármegyének saját közgyűlése van, ide választunk képviselőket. Aggodalomra semmi ok, amennyiben sosem látott még (vár)megyei szavazólapot: a fővárosi és a 25 megyei jogú városban élő szavazók ahogy eddig, most sem kapnak majd ilyet. De mi a lényege a rendszernek? Kikre szavazhatunk, és miért épp ez a választás mutatja legjobban a pártok vidéki bázisát? Választási kisokosunk harmadik részében ezt mutatjuk be.
Hogy épül fel a megyei rendszer? Ezen a választáson minden megye egyetlen nagy választókerületet alkot. De hiába sugallja azt az elnevezés, hogy a megye egészéről van szó, ez valójában nincs így. Nem szavazhatnak ezeknek a közgyűlésnek az összetételéről a megyei jogú városokban és a fővárosban élők, ők nem kapnak ilyen szavazólapot. Konkrét példa: Csongrád-Csanád megye 60 településéből 58 dönthet, a két megyei jogú városban élők, azaz a szegediek és a hódmezővásárhelyiek nem. Azt, hogy hány ember ülhet be a létrejövő testületbe megyénként eltér, a közgyűlés tagjainak számát a megyei lakosságszáma alapján határozzák meg.
Mit csinálnak ezekben a közgyűlésekben? A megyei közgyűlések munkájáról viszonylag keveset hallani, az emberek mindennapjait közvetlenül érintő ügyekről inkább az önkormányzatokban hoznak döntést. A testület alapvetően adott megye lakosságát egyben igyekszik képviselni, munkájukat az önkormányzatokkal együttműködésben végzik. Emellett saját pályázataik, programjaik és terveik is vannak. Külön, megyei szintű koncepciókat alkotnak, de egyes kérdésekben saját stratégiájuk is lehet.
Kiket választunk ezekbe a közgyűlésekbe? Kire szavazhatunk?
Hasonlóan az EP-választáshoz a pártok itt is úgynevezett listákat állítanak össze, így gyakorlatilag itt is pártok között választunk, de azért a szavazólapokon szerepel azoknak a jelölteknek a neve, akiket a testületbe küldenének. Azonban itt megyénként eltér, hogy hol és kinek sikerült ehhez összegyűjtenie a szükséges ajánlásokat. Az idei választásra összeállt listákat, illetve azt, hogy melyik megyében, melyik párt tudott önálló listát állítani a Választási Iroda oldalán lehet böngészni (a felugró keresőbe el kell kezdeni beírni a megye nevét, a rendszer két-három karakter után automatikusan felajánlja a megyét, a lehetőségre kattintva azonnal a vármegyei listát állító pártok jelennek meg).
Kikről döntünk egy önkormányzati választáson?
Budapesten:
A saját kerületünk polgármesteréről
A kerületi képviselő testület egyik tagjáról
A fővárosi közgyűlés tagjairól
A budapesti főpolgármesterről
Minden más településen:
A saját településünk polgármesteréről
A településünk képviselő testületének egy vagy több tagjáról
A megyei közgyűlés tagjairól
Végül mindkét esetben: nemzetiségi önkormányzati képviselőkről, ha ez az adott helyen releváns.
Mit csinál egy helyi képviselő testület?
A helyi képviselő testület a polgármesterből és több helyi képviselőből áll. A teljes létszám az adott település, illetve az adott budapesti kerület méretétől függ. Ez a testület szavaz a helyi ügyekről, így hoznak döntéseket. Ezért egy adott településen nem csak az számít, hogy ki a polgármester, de fontos a képviselők személye és a testület összetétele is.
Mit csinál a fővárosi közgyűlés?
A fővárosi közgyűlés vezetője a főpolgármester, tagjai pedig fővárosi képviselők, akik szavazással hoznak döntéseket a fővárost érintő ügyekről. Ezért nem csak az számít, hogy ki a főpolgármester, de fontos a képviselők személye és a testület összetétele is.
Mit csinál a megyei közgyűlés?
A megyei közgyűlés megyei képviselőkből és a közgyűlés elnökéből áll, akik szavazással hoznak döntéseket megyei ügyekről. Ezért fontos a képviselők személye és a testület összetétele is.
Hogyan lehet szavazni az önkormányzati választáson?
Polgármester esetében egy főt lehet választani az induló jelöltek közül.
Helyi képviselőjelöltek esetén:
- A 10 ezer fő feletti településeket több részre (úgynevezett választókerületekre) osztják, és minden ilyen választókerületben egy főt lehet választani az ott induló jelöltek közül.
- A 10 ezer fő alatti településeket nem osztják választókerületekre, ezért az induló jelöltek listájából több főt lehet választani (a szavazólapon rajta lesz, hogy hányat).
Főpolgármestert és fővárosi képviselőket pártlisták alapján választunk. Minden induló pártnak vagy pártszövetségnek lesz egy főpolgármester-jelöltje, továbbá egy képviselőjelöltekből álló listája. Ezekből egyet választhatunk, és a szavazatok száma alapján dől el mind a főpolgármester személye, mind a képviselőtestület összetétele.
A megyei képviselőket szintén pártlisták alapján választunk. Minden induló pártnak vagy pártszövetségnek lesz egy képviselőjelöltekből álló listája. Ezek közül egyet választhatunk, és a szavazatok száma alapján dől majd el a képviselőtestület összetétele.
Hogy néz ki a szavazólap az önkormányzati választáson?
A fentiek alapján lakóhelytől függően akár 3-4 szavazólapot is kaphatunk, amelyek eltérően nézhetnek ki. Mindegyiken egyértelműen jelezni fogják, hogy:
- Melyik pozíció betöltőjéről lehet szavazni, emberek vagy listák közül kell választani, melyik jelöltet, illetve listát melyik párt vagy pártszövetség indítja a választáson, és hány szavazatunk van.
Országos pártlista
Kik lesznek a jelöltek az önkormányzati választáson?
A pártok nyilvánosan közzé szokták tenni a jelöltjeiket.
Mi történik, ha valaki visszaadja a mandátumát?
Ha egy megválasztott polgármester vagy önkormányzati képviselő mandátuma bármilyen okból megüresedik, akkor kétféle dolog történhet:
- Főpolgármester, polgármester vagy egyéni képviselő esetén időközi választást kell kiírni.
- Listáról bejutott képviselő esetén az őt delegáló párt listájáról automatikusan, választás nélkül a sorrendben következő jelölt veszi át a helyet.
Mindkét esetben az újonnan megválasztott személy csak a hátralévő időre kap mandátumot.
Bármilyen felmerülő kérdésed van, nézd meg a Nemzeti Választási Iroda oldalon!
