A dél-koreai kutatók az oltások és a pszichés rendellenességek közötti összefüggéseket vizsgálták a fővárosi lakosság felének bevonásával. Megállapításuk szerint bizonyos vakcinák növelhetik egyes betegségek előfordulási esélyét, más zavarokat viszont csökkenthetnek.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a vakcinák növelték a depresszió, a szorongás és az alvászavarok előfordulásának kockázatát, de csökkentették a skizofrénia és a bipoláris zavar megjelenésének rizikóját – írja a Telex.
A kutatók Szöul lakosságának felét, vagyis több mint kétmillió embert vizsgáltak. Két csoportra osztották őket aszerint, hogy kaptak-e bármilyen típusú koronavírus–oltást vagy sem. A pszichés betegségek előfordulását vizsgálták az oltások beadása után egy héttel, két héttel, egy és három hónappal.
A vizsgált betegségek között szerepelt a depresszió, különböző disszociatív zavarok, a stressz, az alvászavarok és a szexuális problémák.
Arra az eredményre jutottak, hogy a felsorolt rendellenességek az oltatlanokkal ellentétben gyakrabban fordulnak elő az oltottak körében, viszont esetükben csökkent a skizofrénia és a bipoláris zavar kockázata.
A magyarázat az lehet, hogy a szerotonin, ami egy fontos neurotranszmitter, szabályozza az érzelmeket és az anyagcserét is, szintje megváltozik a vakcina hatására. A megfelelő szintű szerotonin alapvető a mentális és fizikai egészség szempontjából, hiánya vagy túltermelése betegségeket okozhat.
Egy másik hipotézis szerint az oltásra adott immunválasszal gyulladást okozó fehérjék szabadulnak fel és ezek miatt alakulnak ki különböző pszichés rendellenességek. Ám kiderült, hogy a sok különböző típusú oltás nem egyformán befolyásolja a mentális állapotot. Volt köztük olyan, ami redukálta a bipoláris zavar kockázatát, de ez nem mindegyikre jellemző mellékhatás volt.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy eredményeik szerint különös óvatossággal kell eljárni a további koronavírus-oltások beadásakor, ha mentális zavarokra hajlamos vagy már diagnosztizált betegekről van szó.
