Az MBH Bank elemzői szerint a jelenlegi, lassabb ütemű kamatcsökkentést folytathatja a Magyar Nemzeti Bank, de az év második felében már csak minimális enyhítés várható az MNB részéről, év végéig pedig 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat. A jegybank kamatpolitikájáról és a forint árfolyamának várható alakulásáról beszélt Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője.
Az MBH is elérhetőnek tartja a nyár elejére a Magyar Nemzeti Bank által nagyjából kijelölt kamatszintet. Jelenleg 7,75 százalékon van az MNB alapkamata, és júniusig még két kamatdöntő ülés van hátra.
„Azt gondoljuk, hogy 50-50 bázispontos kamatcsökkentés lehet, amivel 6,75 százalékra csökkenhet a kamat, és ez pontosan a jegybank által kijelölt 7 és 6,5 százalék között van. Ezt követően azonban jóval óvatosabb monetáris politikára számítunk.
Év végéig még ehhez képest további 50 bázispontos csökkenés jöhet, valószínűleg két, nem egymást követő ülésen,
ahol 25 bázisponttal fognak csökkenteni, így jöhetne ki év végére a 6,25 százalék” – vázolta elképzeléseiket Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője.
Ennek az óvatosságnak szerinte egyrészt az is oka lesz, hogy az inflációs számok valószínűleg az év második felében a mostani 4 százalék alatti szintről 4 százalék fölé fognak emelkedni, ami jelentős, érezhető emelkedés lesz. Másrészről a magyar monetáris politika mozgásterét meghatározza, hogy a nagy jegybankok hogyan döntenek. Az MBH várakozása szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is három kamatcsökkentést fog tudni végrehajtani idén. Ezt az előrejelzést bizonyos kockázatok övezik, mivel az USA-ban a dezinfláció folyamata nem úgy alakul, mint ahogy akár néhány hónappal ezelőtt is várták a piacok, vagy akár maga a Fed. Ám hogyha ez a kamatcsökkentés „bejön”, akkor Árokszállási Zoltán szerint van tere annak, hogy az év második felében is egy további, enyhe monetáris lazítás következzen be Magyarországon.
A forint árfolyamával kapcsolatban az MBH korábbi előrejelzése egy markánsabb forinterősödést vetített előre. Ehhez képest most egy érdemben gyengébb, de továbbra is egy minimális erősödésre számítanak.
„A változtatás oka az, hogy a külpiacainkon a gazdasági növekedés nem indult meg olyan hamar, mint gondoltuk, emiatt a nettó export oldaláról nem tudunk akkora támogatással számolni a forintárfolyamra tekintettel, mint ahogy azt korábban várni lehetett. Az imént már említett bizonytalanságok, amik akár a Fed kamatpolitikáját is befolyásolják, szintén hathatnak” – fogalmazott Árokszállási Zoltán.
A szakember szerint megnézve, hogy miként alakultak az elmúlt években az inflációs különbözetek Magyarországon és az eurózónában, és ebből egy reál effektív árfolyamot vizsgálva az látszik, hogy
a forint reál effektív árfolyama nem annyira gyenge, sőt.
„Ilyen körülmények között egy markáns nominális forinterősödésre nem biztos, hogy számítani lehet, de egy kicsi erősödésre számítunk azáltal, hogy a magyar gazdaság növekszik, ebből, illetve az MNB kamatpolitikájából adódóan némi kamatkülönbözet továbbra is fenn fog maradni, és ezért összességében egy enyhe forinterősödést prognosztizálunk” – vázolta az MBH Elemzési Centrum vezetője.
Ez átlagban 385-386 közötti euró/forint árfolyamot jelent. Ebben az évben, év végére pedig 382,5 forint jelenleg a pontbecslésünk.
KAPCSOLÓDÓ Hanganyag
